!

író személy

Márai Sándor: Egy polgár vallomásai
Márai Sándor: Föld, föld!…
Márai Sándor: Vendégjáték Bolzanóban
Márai Sándor: Szindbád hazamegy
J. D. Salinger: Zabhegyező
Stephen King: Az
Lee Stringer – Kurt Vonnegut: Fedél nélkül New Yorkban / Beszélgetések az írásról
Elias Canetti: Feljegyzések
Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége
Stephen King: Borzalmak városa
Örkény István: Egyperces novellák
Esterházy Péter: A halacska csodálatos élete
Anthony Burgess: Földi hatalmak
John Fowles: A francia hadnagy szeretője
Márai Sándor: Napló 1984–1989
Charles Bukowski: Hollywood
Latzkovits Miklós: Laboda
Szabó Magda: Mézescsók Cerberusnak
Gao Xingjian: Lélek-hegy
John Fante: Kérdezd az út porát
Bartis Attila: A nyugalom
Blaise Pascal: Gondolatok
Stephen King: Tortúra
Anthony Burgess: Mr. Enderby – bepillantás
Márai Sándor: Március
Joseph Joubert: Gondolatok
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival
Alekszandr Szolzsenyicin: Rákosztály
Anton Pavlovics Csehov: Regény, nagybőgővel
Márai Sándor: A négy évszak
Szabó Magda: Az ajtó
Esterházy Péter: Hrabal könyve
Vámos Miklós: Márkez meg én
Margaret Atwood: A szolgálólány meséje
Publius Cornelius Tacitus: Tacitus összes művei
Henry Fielding: Tom Jones I-II.
Gabriel García Márquez: Azért élek, hogy elmeséljem az életemet
Kurt Vonnegut: Bajnokok reggelije
Kurt Vonnegut: Áldja meg az Isten, Dr. Kevorkian!
Charles Dickens: Karácsonyi ének
Hunter S. Thompson: Rumnapló
Douglas Adams – Mark Carwardine: Utoljára látható
Stephen King: Éjszakai műszak
Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül
Gárdonyi Géza: Hosszúhajú veszedelem
Bartis Attila: A kéklő pára
Vavyan Fable: Apád, anyád ide lőjön!
Gabriel García Márquez: Tizenkét vándor novella
Charlotte Brontë: Shirley
Milan Kundera: A nevetés és felejtés könyve
Virginia Woolf: Orlando
Paul Auster: Az orákulum éjszakája
Paul Auster: New York trilógia
Stanisław Lem: Az Úr Hangja
Esterházy Péter: Kis Magyar Pornográfia
Albert Schweitzer: Életem és gondolataim
Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből
Mérő László: Mindenki másképp egyforma
Bill Bryson: Majdnem minden rövid története
J. D. Salinger: Magasabbra a tetőt, ácsok / Seymour: Bemutatás
Kurt Vonnegut: Isten hozott a majomházban!
Milan Kundera: A regény művészete
Gábor György (szerk.): Gondolatok könyve
Esterházy Péter: Egy kék haris
Philip Roth: A szellem árnyékában
Henry David Thoreau: Walden / A polgári engedetlenség iránti kötelességről
Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben
Kurt Vonnegut: Halálnál is rosszabb
Dániel Anna: Erzsébet királyné
Salman Rushdie: Sátáni versek
Arthur Koestler: Nyílvessző a végtelenbe
Esterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba
Esterházy Péter: A szabadság nehéz mámora
Krúdy Gyula: Szindbád
Charlotte Brontë: Villette
Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek
Sipulusz: Guttman a csörgőkígyó
Friedrich Dürrenmatt: A bíró és a hóhér
Roald Dahl: Roald Dahl meghökkentő élete
Graham Greene: Szerepjátszók
Montaigne: Esszék
Jonathan Swift: Hordómese
Chaim Potok: Davita hárfája
Cserna-Szabó András: Fél négy
Kertész Imre: A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt
Cees Nooteboom: Dal a látszatról és a valóságról
André Gide: A pénzhamisítók / A pénzhamisítók naplója
Maki Murakami: Gravitation 2
Moldova György: A beszélő disznó
Márai Sándor: Napló 1976–1983
John Braine: Hogyan írjunk regényt
Félicien Marceau: A regény szabadon
Déry Tibor: Kedves bópeer…!
Alain-René Lesage: A sánta ördög
Karinthy Ferenc: Napló I-III.
Charles Bukowski: A semmitől délre
Mark Twain: Önéletrajz
Multatuli: Max Havelaar
Javier Marías: Holnap a csatában gondolj rám
Caius Sallustius Crispus: C. Sallustius Crispus összes művei
Cserna-Szabó András: Mérgezett hajtűk
Franz Kafka: Naplók, levelek
Viktor E. Frankl: Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben
Rejtő Jenő (P. Howard): Mi Újság Wagner Úr?
Lucius Annaeus Seneca: Seneca prózai művei I-II.
Roland Barthes: Mitológiák
Hajnády Zoltán: Lev Tolsztoj világa
Ifjabb Plinius: Levelek
Cseres Tibor: Vérbosszú Bácskában
Fehér Klára: Nem vagyunk ördögök
Cholnoky Viktor: Tammuz
Gábor Emil (szerk.): Mai magyar elbeszélők
Kosztolányi Dezső: Álom és ólom
Radnóti Miklós: Próza
Neil Gaiman: The Sandman 3. – Dream Country
Heller Ágnes: Kertész Imre
Heinrich Böll: Frankfurti előadások
Lynn Barber: Egy lányról
Quintus Horatius Flaccus: Quintus Horatius Flaccus összes versei / Opera omnia Horati
Márai Sándor: Napló 1945–1957
Márai Sándor: A teljes napló 1950–1951
Robyn Sisman: Jóbarátok
Vámos Miklós: Kedves kollégák I-II.
Mihail Bulgakov: Képmutatók cselszövése
George Gordon Noël Byron: Naplók, levelek
Reményi József Tamás (szerk.): A véradó
Csernus Mariann: Eszterlánc
Ed Masessa: Nagy Varázspálca kézikönyv
Köves Erzsébet (szerk.): Interjú I-II.
Charles Bukowski: Forró vízi zene
Thomas Mann: Trisztán
Michel Houellebecq: A térkép és a táj
Paul Auster: Láthatatlan
Mikszáth Kálmán: A székelyek között
Christopher Caudwell: Romantika és realizmus
Paul Feyerabend: A módszer ellen
Esterházy Péter: Arra gondoltam, hogy az le
Ken Bruen: London Boulevard
Félix J. Palma: Az idő térképe
John Milton: A küzdő Sámson
Vincze Ferenc (szerk.): Szabó Magda-album
Kardos G. György: Csak úgy mesélek
Phaedrus: Mesék
Értavy Baráth Kata: A háromfejű sárkány
Szentkuthy Miklós: Az egyetlen metafora felé
Syd Field: Forgatókönyv
Murakami Haruki: 1Q84
Kertész Imre: Mentés másként
Osztovits Levente (szerk.): A játszma vége I.
Gabriel García Márquez: Nem azért jöttem, hogy beszédet mondjak
Bartis Attila: Tizenegy novella
Tamási Áron: Emberi szavak
Déry Tibor: Kyvagiokén
Agatha Christie: Gyilkosvadászat
Kardos G. György: Ez is én vagyok
André Maurois: Voltaire
John Scalzi: Vének háborúja
Nicole Krauss: Nagy Palota
Hannu Rajaniemi: Kvantumtolvaj
Rados Virág: A visszakapott élet
Karinthy Frigyes: Minden másképpen van
Alain Mabanckou: Törött Pohár
David Mitchell: Felhőatlasz
Jonathan Beet: A halott ember tava
Javier Cercas: Szalamiszi katonák
John Boyne: A gyáva
Jules Renard: Jules Renard naplója
Márai Sándor: Hallgatni akartam
Dan Brown: Inferno
Bor Ambrus: Jel
Nagy Gáspár: Földi pörök
Bereményi Géza: Vadnai Bébi
Ljudmila Ulickaja: Örökbecsű limlom
Jon Druce: A szép siratóasszony
André Maurois: A textilgyáros
Peter Stjernström: A világ legjobb könyve
David Foenkinos: Emlékek
Nemere István: Nincs idő meghalni
Kevin Hearne: Hammered – Elkalapálva
Helena S. Paige: Egy lány belép a bárba
Robert Galbraith: A selyemhernyó
Markus Werner: Nemsokára
Gabrielle Zevin: Egy könyvmoly regényes élete
György Péter: A hatalom képzelete
Tavi Kata: Ballépések
Katya Petrovszkaja: Talán Eszter
Rene Denfeld: Az elvarázsoltak
Lynn Cullen: Mrs. Poe
J. D. Salinger: Rozsban a fogó
Hajnal Mária: Elszakadás és megnyugvás
Juhász Gyula: Örökség
Spiró György: Diavolina
Borisz Akunyin: A fekete város
Jennifer Niven: Veled minden hely ragyogó
Caius Sallustius Crispus: C. C. Sallustius' épen maradt minden munkái
Giedra Radvilavičiūtė: Ma éjjel a falnál alszom
Jack London: Országúton / A mélység lakói
Szerb Antal: A világ sokkal több…
Stephen King: Rémálmok bazára
Marcus Fabius Quintilianus: Marcus Fabius Quintilianus Institutio oratoria czimü művének tizedik könyve
Daniela Kapitáňová: Könyv a temetőről
Ruth Ware: Sötét erdő közepén
Charles Bukowski: Egy vén kujon további feljegyzései
Böszörményi Gyula: Ármány és kézfogó
Eduardo Sacheri: Ilyen a boldogság
Montaigne – André Gide: A tapasztalásról
Zakály Viki: Egyszeregy
Félix J. Palma: Az ég térképe
Neil Gaiman: Kilátás az erkélyről
Roberto Bolaño: 2666
Szabó Borbála: Nincsenapám, seanyám
Héctor García Kirai – Francesc Miralles: Ikigai – A hosszú élet japán titka
Jeffrey Archer: Egy igaz férfi
Szív Ernő: Az irodalom ellenségei
Steven Pressfield: A Művészet Háborúja
Graham Swift: Anyák napi kimenő
Vida Gábor: Egy dadogás története
Charles Bukowski: Macskák
Montesquieu: A törvények szelleméről védelme / Gondolataim
Tóth Mária: A tizedik zsidó
Lindsay Jayne Ashford: Rejtély az Orient Expresszen
Konrád György: Falevelek szélben
Ellen Datlow (szerk.): Sötétség
Pam Grout: Kreatív lélek
Wu Ming-Yi: Rovarszemű ember
Bojan Ljubenović: Levelek Szerbiából
Meik Wiking: Lykke
Carlos Ruiz Zafón: Lelkek labirintusa
Tasmina Perry: Ház medencével
Szabó T. Anna: Határ
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a boszorkányszombat
Cristina De Stefano: Oriana
Veronica Henry: Álmaink otthona
Scarlett Curtis (szerk.): Egy feminista nem jár rózsaszínben
Irvin D. Yalom: Szemben a nappal
Konrád György: Öreg erdő
David Mitchell: Csontórák
Brian K. Vaughan: Saga 3.
Alexander McCall Smith: Találkozzunk Toscanában!
Kertész Erzsi: Állati vállalat
Sara Collins: Frannie Langton vallomásai

Idézetek

>!
Pixelhiba

Engem az ken a falhoz, mikor olyan a könyv, hogy az ember a végén azt szeretné, ha az író iszonyú jó haverja lenne, akit akkor hív fel, amikor akar.

23. oldal - Harmadik fejezet (Európa, 1994)

Kapcsolódó szócikkek: író · könyv
15 hozzászólás
>!
Kuszma P

A nagy író nem ír jobban másoknál. Úgy ír, ahogy senki – és kész.

149. oldal

Kapcsolódó szócikkek: író
8 hozzászólás
>!
sztimi53

Jelenleg még nincs semmi baja, de szeretném, ha később regényeket írna.

14. oldal (Lazi, 2009)

Kapcsolódó szócikkek: író
13 hozzászólás
>!
Amrita I

Tudja, a férfiak nagy gyerekek, különösen az írók. Lelkesek, rajongók, álmokat kergetnek. Az én Móricom is ilyen. Hol a mennyekben van, alig győzöm onnan leráncigálni, hol pedig a pince mélyéből kell előcsalogatnom és lelket öntenem belé.
– De miért kell a mennyekből leráncigálni? – kérdezte Júlia.
– Azért, mert úgy is lepottyan onnan, s ha én szedem le, nem zuhan akkorát, – felelte kis sóhajjal Laborfalvi Róza – felfogom a karomban!

132. oldal

Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben Jósika Júlia életregénye

Kapcsolódó szócikkek: író · Jókai Mór
1 hozzászólás
>!
Kuszma P

Azért nagyon nehéz írónak lenni, mert fáj tőle a keze az embernek.

10. oldal

Kapcsolódó szócikkek: író
2 hozzászólás
>!
blankaveronika IP

Mindenki író.

277. oldal, 18. Személyes megjegyzés

Syd Field: Forgatókönyv A forgatókönyvírás alapjai

Kapcsolódó szócikkek: író
7 hozzászólás
>!
csillagka P

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

– És mit tanácsolnál a fiatal íróknak?
– Igyanak, basszanak, és cigizzenek sokat.
– És mi a tanácsod az idősebb íróknak?
– Hát, ha még életben vannak, akkor nekik nincs szükségük tanácsra.

34-35. oldal

Kapcsolódó szócikkek: író
27 hozzászólás
>!
Kuszma P

Az irodalom az olvasó idejének a tisztelete: nem terhelni butaságokkal, a szerző arra törekszik, hogy a műve nehezen elfeledhető legyen, bevésni a képet, munka a halál ellen, beszéd róla, hogy meglóghasson előle.

53. oldal

Kapcsolódó szócikkek: író
3 hozzászólás
>!
Kuszma P

Minden író sokkal inkább olvasó, és az is lesz mindig: több regényt elolvastunk, mint amennyit valaha meg tudnánk írni, és tudjuk jól, hogy ez az érdeklődés, ez a szenvedélyes rajongás annak köszönhető, hogy már százezerszer átéltük; és olykor jobban megértjük a világot, önmagunkat a regényben létező fantomszemélyek által, vagy a fejtegetések révén, melyekről érezzük, hogy nem egészen az író, de nem is az elbeszélő hangján szólalnak meg, vagyis az a hang nem egészen a senkié. Arról is megbizonyosodhatunk, hogy talán azért írunk, mert némely dolgot csak akkor tudunk elgondolni, hogyha csináljuk, jóllehet hogyha megkérdezi tőlem – nem is olyan ritkán –, hogy miért írok, jobban szeretem azt válaszolni, azért, hogy ne legyen főnököm, és hogy ne kelljen korán kelnem. Különben azt hiszem, ez is igaz, sokkal inkább, mint amit most itt elmondtam Önöknek.

442-443. oldal, Utószó - Ami nem történik meg és mégis megtörténik

Kapcsolódó szócikkek: író
1 hozzászólás
>!
Garaczi_László IP

Az írónak nem az a dolga, hogy a tüdejére és a szívére vigyázzon, az írónak az a dolga, hogy lelkére és szellemére vigyázzon, s a kávéház az a sajátos, a szó orvosi és tornatanári értelmében egyáltalán nem egészséges, de a szó irodalmi értelmében egyedül hasznos légkör, ahol az írók kissé védve vannak a világ kísértései, a hivatalnak packázásai és a pénz durvaságai ellen; tüdejük és szívük elkopik ugyan a nikotintól és a feketétől, de szellemük kivirul, s ez a fontosabb. (…) Kávéház nélkül nincs irodalom. Petőfi úr nem síelni járt, hanem a „Pilvax”-ba, s Vörösmarty úr nem a strandra járt, hanem az „Arany Ökör”-höz. Óriási különbségek ezek, kérem. (…) Az irodalom legyen hűséges önmagához, törvényeihez, légköréhez, ételeihez, italaihoz, életmódjához, s mindahhoz, ami kell hozzá, hogy az embernek néha eszébe jusson valami, ami másnak még nem jutott eszébe, s aztán tökéletes művészi formában ki is tudja fejezni azt.

Kapcsolódó szócikkek: író · irodalom · kávéház · Petőfi Sándor · Vörösmarty Mihály