Ingmar Bergman személy
Idézetek
Mivel ottlétünk alatt Bergmanról kellett beszélnem, újra elolvastam két regényét, A legjobb szándékokat és az Öt vallomást. Teljesen elfelejtettem, hogy milyen fontosak voltak számomra, mikor először olvastam, és milyen nagy hatással voltak az első regényemre.
94. oldal
→ |
---|
Most elmondja Bergmannak, hogy problémáját az újságírókkal nem nehéz megoldani. Bármit kérdeznek, mondja csak tarts egy kis szünetet, mint aki egy pillanatra elgondolkodik, és aztán válaszold azt, hogy „hát, ami azt illeti az új szabadságunk a nyelv és az erkölcs metszéspontjában válik láthatóvá.”
171. oldal
– Miért, mije van Svédországnak, ami Norvégiának nincsen? – kérdezte Andrew.
– Hát, hogy először a legfontosabbat említsem: néhány kiváló filmrendezője. Bo Widerberg, Ingmar Bergman…
– Ugyan már, filmrendezők – horkantotta Andrew. – Azok itt is vannak. Edvard Griegetek viszont csak nektek van.
– A mindenit – lepődött meg Harry. – Nem is tudtam, hogy komolyzenei szakértővel van dolgom. Többek között.
– Grieg zseni volt. Vegyük csak a C-moll szimfónia második tételét…
– Bocs, Andrew – szabadkozott Harry. – Én kétakkordos punk-bandákon nőttem fel, és akkor kerültem legközelebb a szimfóniához, amikor a Yes és a King Crimson szólt. Nem hallgatok múlt századi zenét, oké? Minden, ami 1980 előtt történt, az számomra kőkorszak. Van egy norvég együttes, akiket DumDum Boysnak hívnak, ők…
– A C-moll szimfóniának 1981-ben volt az ősbemutatója – szólt közbe Andrew. – DumDum Boys? Elég nagyzolós név…
82-83. oldal
Ingmar Bergman mondta, ha mindent megoldunk, ami jelenleg gond, csak akkor állnak majd elénk az igazi problémák. Sajnos, ez még messze van.
222. oldal Kiállítás a pályaudvaron
Velence olyan, mint egy Bergman-film: az ember csodálja ugyan, de nem szeretne benne élni.
141. oldal, Ízek - 32
Elizabeth Gilbert: Eat, Pray, Love – Ízek, imák, szerelmek 80% Egy boldogságkereső fiatal nő útja Itálián, Indián és Indonézián keresztül
Olyasféle nyomasztó kép volt ez, mint Bergman egyik filmjében a tengeren úszkáló, a víz színét ellepő katonaholttestek. Máig sem érteni, hogyan kerültek oda így egy csomóba: a környéken egyebütt nem láttunk holttesteket, arra meg nyilván nem volt senkinek sem gondja, se ideje, hogy egy helyre összegyűjtse őket.
463. oldal
Nem tudom, beszéltem-e Bergmannak az Úrvacsora című filmjéről? Az egy fantasztikus film, és ha meg tudják szerezni, nézzék meg.
74. oldal Júdás evangéliuma
Popper Péter: Amor Fati 91% Szeresd a sorsodat!
→ |
---|
– Te Toni, ezen a gépen van valami értelmes film? – kérdezi Ricse.
– Az attól függ, mit nevezel értelmes filmnek. Rajta van a teljes Bergman-életmű, egy csomó Dogma-film, a legtöbb Shyamalan meg Guy Ritchie.
– És valami kevésbé értelmes? Mit tudom én, Thor 3 vagy Bosszúállók?
180. oldal
– Hívott Roeder úr?
Roeder az eget nézi az ablakon át: esőre áll.
– Olvassa még Heideggert?
– Igen, Roeder úr, próbálkozom. Nem Heidegger egyébiránt.
– Nos kár. Lehet belőle okulni. Egyetlen mozijegyet kap az ember egész életére, és tetszik, nem tetszik, ezt kell néznie. Ezt mondja Heidegger.
– Na, ne, Roeder úr. És mi van, ha kifogok valami Bergmant?
– Azt is kérdi Heidegger, hogy maga megnézné-e azt a mozit, amit a maga életéről forgattak. Hogy túllép-e a mindennapokon, vagy csak forog a mókuskerékben?
– Ki akarna megnézni egy mozit egy kopaszodó, túlsúlyos biztonsági vezetőről, Roeder úr?
– Nincs igaza. A porszemben is meg kell látni a lehetőséget, ezt próbálom magukkal megértetni. És nincs igaza Heideggernek sem: mindig lehet csatornát váltani.
– Roeder úr, könyörgöm, csak semmi Bergman, csak semmi Tarkovszkij, lőjön fejbe egész egyszerűen.
220. oldal - Németh Ákos: A könyvelő · Németh Ákos