influenza fogalom
Idézetek
Az olaszországi influenzajárványt – amelynek több betege van a mi házunkban is és nem csak Olaszországban pusztít – olyan méretűnek és jellegűnek, ha nem is olyan vészesnek mondják, mint volt az 1918-as. Szerencsére, egyelőre, nem olyan pusztító. De a megbetegedések száma, jellege hasonló. Nemrégen orvosok jósolták, hogy a „spanyol betegség”, az influenza bizonyos válfaja minden harminc évben lesz újra virulens. Az időpont egyezik a jóslással.
29. oldal
Influenzajárvány, millióan a rendelőben, úgyhogy mire sorra kerültem, úgy éreztem, ha eddig nem lett volna komoly bajom, most tuti, hogy összeszedtem valamit, miután vagy öten konkrétan pofán köhögtek. Nagyszerű.
104. oldal, Január 28., péntek (Ciceró, 2012)
George, az inas lépett a szobába.
– Mr. Solomon Levy kereste, uram.
– Igen, sejtettem.
– Végtelenül sajnálja, de nem áll módjában meglátogatni önt ma este. Influenzával ágynak esett.
– Még hogy influenzával – mondta Hercule Poirot. – Egyszerűen csak csúnyán megfázott. Az emberek mindig azt hiszik, influenzájuk van. Csak hogy komolyan vegyék őket. Hogy együttérzést támaszthassanak másokban. A hörghurut nem elég jó, mert azzal nehezen lehet kellő mennyiségű együttérzést kicsiholni a barátokból.
– Én amondó vagyok, uram, hogy jobb is, ha nem jön – mondta George. – Ezek a felső légúti nyavalyák rendkívüli módon fertőzőek. Semmi szükség rá, hogy elkapja, uram.
– Az, bizony, szörnyen fárasztó volna – ismerte el Poirot.
Ismét megcsörrent a telefon.
– Ezúttal vajon ki hűlt meg? – csattant fel Poirot. – Senki mást nem hívtam ma estére.
25-26. oldal, 3. fejezet (Európa, 2010)
Himlő, kanyaró, influenza, tífusz, bubópestis és egyéb Európában honos fertőző betegségek döntő szerepet játszottak az európai hódításokban azzal, hogy megtizedelték más földrészek lakóit. Például a spanyolok első, sikertelen támadása után egy himlőjárvány söpört végig az aztékokon is, és megölte Cuitláhuac azték császárt, aki csupán rövid időre követte a trónon Montezumát. Az európaiak által behurcolt kanyaró Amerika-szerte törzsről törzsre terjedt, magukat az európaiakat is megelőzve, és becslések szerint a Kolumbusz előtti amerikai őslakos populáció 95%-át elpusztította, így tűntek el a legnépesebb és legjobban szervezett észak-amerikai bennszülött társadalmak is, a Mississippi-környéki törzsek, még mielőtt az európaiak létrehozták volna első településeiket a Mississippi mentén.
75. oldal
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák 92% A társadalmak fátumai
Kaptunk jegyeket, egy pud krumplit adtak értük, az anyukám reggeltől estig dolgozott a gyárban, nekem kellett átvennem a krumplit. Fél napot álltam a sorban, aztán a fél városon át húztam a zsákot a földön, felemelni nem tudtam. A tömegközlekedési eszközökre a gyerekeket nem engedték felszállni, mert kezdődött az influenzajárvány, és karantént hirdettek. Épp azokban a napokban… Akárhogy könyörögtem, nem engedtek fel az autóbuszra. Amikor már csak át kellett volna mennem az úton a szállásunk előtt, nem maradt több erőm, elterültem a zsákon, és zokogni kezdtem. Idegen emberek segítettek – bevittek a szállásra a zsákkal együtt. A mai napig érzem, hogy mennyire nehéz volt. Cipelni a fél városon át… Nem hagyhattam ott valahol azt a krumplit, hiszen az volt a megmentőnk. Inkább meghaltam volna, mint hogy ott hagyjam valahol. Az anyukám mindig éhesen jött haza a munkából, kék volt az éhségtől.
Szvetlana Alekszijevics: Utolsó tanúk 96% Gyermekként a második világháborúban
Télen egy felnőtt normál D-vitamin adagja kb. 10000 NE, és ha tüneteket észlel, akár 50000 NE-t is bevehet két-három napon át. Valójában igen sok megfigyeléses vizsgálat támasztja alá, hogy a felső légúti megbetegedések vagy az influenza nagy dózisú D-vitaminnal megelőzhető.
40. oldal
Szendi Gábor: Szárnyakat adni Kitartó és kiváló gyerekek nevelése
…Mert képzelje csak el, mon ami, hogy miféle cikkecske jelent meg rólam a Társasági Pletykákban! Idézem:
„Tudatjuk az alvilág minden illusztris tagjával, hogy Hercule Poirot – akit a hölgyek bizonyos tekintetben Herkulesként tisztelnek! – többé nem jelent veszélyt a bűnözőkre, mert nem tudja elkapni őket. Hogy miért? Mert őt kapta el az influenza!”
A vadászlak rejtélye
Az 1918-19-es nagy influenzajárvány – a spanyolnátha, ahogy akkortájt nevezték – valamiért ugyan nem épült be a köztudatba, mégis több áldozatot szedett, mint csaknem hat évszázaddal korábban a pestis. Nagy-Britanniában negyedmillió ember halt meg, Franciaországban közel félmillió, Kanadában ötvenezer, míg Indiában kerek tizenhétmillió. Világviszonylatban a betegek tíz-húsz százaléka esett áldozatul a járványnak. A halálozási arány különösen a fiatalok és egészségesek körében tűnt kiugrónak, miközben nem csupán emberi tragédiák zajlottak, de egy meghatározó demográfiai esemény is: az Egyesült Államokban az influenza következtében tíz évvel csökkent a várható életkor.
A járvány nem kímélte a középkorúakat sem.
Hullámokban támadt. Angliában két nagy hullám 1918-ban, míg a harmadik 1919 márciusában érkezett.
Huszonegyedik fejezet - 1920, 499. oldal
Edward Rutherfurd: Párizs 92% Egy város fényei és árnyai
Fiatalabb olvasóim számára talán különösnek tűnhet, hogy valaki meghalhat influenzában. Abban a korban már volt elektromos áram, gáz, már léteztek gépkocsik, körforgó papírberakóval felszerelt nyomdák, P. G. Wodehouse-regények, ételkonzervek, repülőgépek, volt Gold Flake cigaretta, tömegpusztítás, de még nem voltak antibiotikumok. Még abban az évben milliókat ölt meg az influenza.
131. oldal
JACK: Bizonyos vagy abban, hogy az influenza nem örökletes?
Első felvonás (Genius, 1922: 56. old.)