II. világháború esemény
Idézetek
Tudta, hogy egy rennes-i asszony kilenc hónap börtönt kapott azért, mert az egyik disznóját Göbbelsnek nevezte el?
281. oldal
A világ most szürke körülötte. Szürke arcok, és szürke csend, és szürke, ideges rémület terjeng a sor felett a pékségnél, és a világban csak akkor izzik fel rövid időre a szín, amikor Étienne recsegő térddel felmászik a padlásra, hogy újabb számsorokat olvasson be az éterbe, hogy elküldje Madame Ruelle újabb üzeneteit, hogy lejátssza valamelyik zenét. Az a szűk padlás öt percre megtelik bíborvörössel, kékeszölddel és arannyal, és azután a rádió kikapcsol, újra elönt mindent a szürkeség, a bácsikája pedig ledöcög a lépcsőn.
364. oldal
Apám azon az estén önfeledt örömapa volt, elégedett, egy kicsit meghatott, hol Blankához nézett be a szobánkba, akit a könyvei mellé parancsoltunk, hol anyánk mellé ült le egy percre pihenni. Mikor végeztünk, elkísérte Henriettet a Heldék kapujáig, Held bácsi nem engedte át másképpen. Az éjszaka, de akár az este is súlyos időszak volt Heldéknek, és bár Held bácsit még mindig védte első világháborús kitüntetése, nappal sem engedte túl a házukon Henriettet.
81. oldal
Ma már az is veszélyes, ha egymás szemébe néznek, a baráti beszélgetések a múltba vesztek a vajjal, a kávéval és a disznóhússal együtt.
395. oldal (Park, 2017)
A második világháború alatt a BBC News a náci megszállás alatt lévő Európába is közvetített. Minden híradás annak élő közvetítésével kezdődött, ahogy a Big Ben egész órát üt – ez volt a szabadság varázsos hangja. Zseniális német fizikusok megtalálták a módját, hogy meghatározzák a londoni időjárást a közvetített bim-bamok hangzása közötti eltérések alapján. Ez az információ felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtott a Luftwaffénak a bombázáshoz. Mikor a brit titkosszolgálat ezt megtudta, az élő közvetítést a híres óra hangjának felvételére cserélték.
Modern idők
Yuval Noah Harari: Sapiens 91% Az emberiség rövid története
London ilyenkor decemberben volt a legsötétebb. Alig múlt el délután három óra, és a nap már el is indult lefelé. A légi támadások miatt a város minden éjjel elsötétült. A vastag függönyök mögül a lakásokból nem juthatott ki az utcára a fény. A közvilágítást lekapcsolták. Az emberek fáklyákkal járták az utcákat, hogy eltaláljanak úti céljukhoz a bársonyos sötétben. Egész London csupa árnyék, sarok és zug volt, minden keskeny utca vaksötét, minden fal éjfekete. A város titokzatos volt így, és gyászos.
Tessa úgy érezte, London az ő Willjét gyászolja, az ő elvesztését érzi, azért oltott ki minden fényt.
178. oldal, Mélyebb szeretet
BEVEZETŐ
A páncélvadász (Panzerjäger) elnevezés még nem létezett, de a mozgékony páncéltörő fegyverek ötlete már jóval Hitler és nemzetiszocialista rendszerének hatalomra kerülése előtt felvetődött. A harckocsik első világháborús megjelenésével együtt az ellenük hatásos fegyver iránt is igény mutatkozott. Németország a háborút követően folytatta a vontatott páncéltörő ágyúk fejlesztését, ám 1927-re már kezdett kialakulni egy új irányvonal is, amelynek alapján ezeket a fegyvereket kerekes vagy lánctalpas alvázak alkalmazásával mozgékonnyá kívánták tenni. Sajnálatos módon a kor gyenge gazdasági helyzete meggátolta a kiterjedt kutatási és fejlesztési programokat, így a kezdeti erőfeszítéseket végül elutasították. Az újabb háború kitörését megelőzően született páncélvadász tervek a mozgékonyság és a költségek optimalizálását szem előtt tartva mind féllánctalpas járműveken alapultak. Az első program 1935-ben kezdődött. Ennek során toronyban elhelyezett 3,7 cm-es, illetve 7,5 cm-es lövegeket terveztek felszerelni átalakított 3 és 5 tonnás alvázakra (az Sd.Kfz. 11 és az Sd.Kfz. 6 féllánctalpas vontatók korai változataira). Végül mindkét ötletet elutasították, mivel semmivel sem bizonyultak előnyösebbnek a csak lánctalpas alvázaknál – bár a 7,5 cm-es változat végső változatából (Panzer-Selbstfahrlafette II) két próbajárművet elkészítettek és 1941-ben Észak-Afrikában ki is próbálták harci körülmények között. Mindkét jármű veszteséglistára került. Sokkal sikeresebbnek bizonyult az az 1938-ban épített sorozat, amely tíz, részben páncélozott Sd.Kfz. 8 féllánctalpas vontatóból állt. A járművekre a földi harcok megvívásához némileg átalakított 8,8 cm-es Flak 18 ágyúkat építettek. Ezek 1939-ben részt vettek Lengyelország lerohanásában és személyzetük elégedett volt velük. További gyártásukra azonban nem került sor, a meglévő példányok 1943 márciusára mind odavesztek. A páncélvadász alakulatok ezeknek az önjáró (8,8 cm-es Flak 18 Sfl. Auf schwere Zugkraftwagen 12t (Sd.Kfz. 8), és néhány szintén átalakított, de 12 tonnás féllánctalpassal vontatott fegyvernek a kivételével kizárólag a 3,7 cm-es vontatott páncéltörő ágyúval kezdték meg a Lengyelország elleni háborút. Megjegyzendő, hogy kifejlesztésük és gyártásuk során az összes, itt bemutatásra kerülő páncélvadász elnevezése több esetben megváltozott, illetve némelyik jármű igen hosszú jelölést kapott. A könyvben a leggyakoribb elnevezéseket, vagy a rövidített változatukat használjuk.
PANZERJÄGER I
Mivel Németország nem rendelkezett megfelelő lövegekkel, a Fegyverzetügyi Hivatal (Waffenamt) figyelme a rendelkezésükre álló legjobb fegyver felé irányult: a csehszlovákiai Skoda által gyártott 4,7 cm Pak (t) páncéltörő ágyúra (a gyár Csehszlovákia bekebelezését követően a német hadipar részére termelt). A könnyen hozzáférhető Pz.Kpfw. I ekkor harckocsiként már elavultnak számított, ezért a jármű Ausf. B változatának alvázát választották ki az első, kizárólag lánctalpas futóművel rendelkező önjáró páncélvadász alapjaként. A harcjármű eredeti elnevezése 4,7 cm Pak (1) auf Pz.Kpfw. I (Sd.Kfz. 101) lett. Az első sorozatot még ötoldalú felépítménnyel készítették, ezért a löveg kezelői hátulról és felülről teljesen védtelenek voltak, a kialakított páncélzat
viszont csak a kézifegyverek tüze, illetve gránátszilánkok ellen nyújtott védelmet. A löveg ugyanakkor beváltotta a hozzáfűzött reményeket és sikeresnek bizonyult a franciacrszági hadjárat során. 1940 májusáig 132 példányt gyártottak, amelyek legtöbbjét négy önálló önjáró páncélvadászosztály (Panzerjäger Abteilung [(SfI) között osztották szét. 1940 végén, 1941 elején a veszteségek pótlására, illetve újabb egységek felszerelésének érdekében további 70 darabot gyártottak. Elsődleges változtatásként a felépítményt immáron hét lemezből állították össze, hogy növeljék a személyzet védelmét. A négy már létező alakulat mellé két új páncélvadászosztályt állítottak fel, és néhány kisebb egység is kapott a járművekből. A Panzerjäger I Észak-Afrikában és Oroszországban teljesített szolgálatot, néhány példányuk egészen 1944-ig.
Bevezető, első két bekezdés
– Amerika nem veszítheti el a háborút – mondta Pavone. – Én is tudom, maguk is tudják, és most már tudják a japánok meg a németek is. Ismétlem – mondta bohóc-mosolyával, és nagyot szívott szivarján –, engem nem érdekel a háború. Engem a béke érdekel, mert az még elintézetlen ügy.
495. oldal (Európa, 1962)
Délelőtt a rádió misét közvetített, és miközben lágyan hullámzott a harangszó és szállt a karácsonyi ének, tankok dübörögtek a Budaörsi úton és hujjogva mentek a gránátok házunk felett.
Mennyi meddő erő, mennyi elpocsékolt munka! Amennyi erővel ezek a dögnagy harckocsik, ezek a pusztulás megőrült szekerei itt koptatják az utcákat, fél óra alatt fel lehetne szántani ötven hold földet, el is lehetne vetni, le is lehetne aratni, csépelni, őrölni, puha, lágy kenyérré sütni, sőt – és ez is fontos – meg is lehetne enni!