II. világháború esemény

Márai Sándor: Szabadulás
Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz
Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd
Nevil Shute: Az örökség
Mario Puzo: A Keresztapa
Irwin Shaw: Oroszlánkölykök
Szabó Magda: Katalin utca
Fekete István: Karácsony éjjel
Robert Merle: Mesterségem a halál
Fekete István: Tarka rét
John Lukacs: A párviadal
Agatha Christie: N vagy M
Székely Éva: Sírni csak a győztesnek szabad!
Ladislav Fuks: Mundstock úr
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században
Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében
Joseph Goebbels: Napló
Szendi Gábor: Pánik
Ungvári Tamás: A feledés enciklopédiája
Ungváry Krisztián: Budapest ostroma
Uwe Timm: Die Entdeckung der Currywurst
Bács Gyula: Jugoszlávia
Bruce Schechter: Agyam nyitva áll!
Marina Fiorato: A muránói üvegfúvó
Zsombok Tímár György: A rácsapások napja
Egedy Gergely: Ausztrália története
Erich Kästner: Notabene 45
Richard Paul Evans: Kegyelem
Szabó Zoltán: Összeomlás
Kalmár Tibor: Kulisszatitkok
Timothy Snyder: Véres övezet
Ungváry Krisztián: A Horthy-rendszer mérlege
Norman Lewis: Nápoly, 1944
Julius Evola: Jobboldali fiatalok kézikönyve
Kőrösi Zoltán: Magyarka
Veszteségből nyereség, vereségből győzelem
Christopher Isherwood: Goodbye to Berlin
Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon
Szomolai Tibor: Felvidéki saga
Adolf Galland: 104 légigyőzelmem
Kovács Zoltán: Bilincsben is békességben Istennel
Vavyan Fable: Holt volt, holt nem volt…
Robert Merle: Utolsó nyár Primerolban
Andy Weir: A marsi
Oliver Stone – Peter Kuznick: Amerika elhallgatott történelme
Bihari Péter: 1914 – A nagy háború száz éve
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló
Kate Morton: Titkok őrzője
Richard J. Evans: A Harmadik Birodalom háborúban
Katri Lipson: A fagylaltos
Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka / Tűzrózsa
Anthony Doerr: A láthatatlan fény
Yuval Noah Harari: Sapiens
Nick Hanna: Kréta
Jazimiczky Béla (szerk.): Írásbeli érettségi-felvételi és OKTV feladatok történelemből ’89-93
Frédéric Beigbeder: Oona és Salinger
Kristin Hannah: Fülemüle
Nógrádi György: Szerencsénk volt, túléltük…
Jenny Erpenbeck: Megy, ment, elment
Martin Walser: Kényszervirágzás
Jon Feenstra: Panzerjäger on the Battlefield
Besenyő János – Gyarmati Ádám – Hetényi Soma Ambrus – Pető Gergő – Szijj Dóra – Resperger István: Kongói Demokratikus Köztársaság
Hillary Jordan: Mudbound
Zoltán Gábor: Szomszéd
Michael Morpurgo: Flamingó fiú
Lucy Strange: A világítótorony legendája
Robert Forczyk: Páncélos-hadviselés a keleti fronton, 1941-42
Cassandra Clare – Sarah Rees Brennan – Maureen Johnson – Kelly Link – Robin Wasserman: Az árnypiac kísértetei
Emma Donoghue: A rokon
Arthur Brand: Hitler lovai
B. A. Paris: The Therapist
Számvéber Norbert: Ragadozók
Daniel Wallace: Godzilla vs. Kong: One Will Fall – The Art of the Ultimate Battle Royale
Colum McCann: Apeirogon
Sarah Bourne: Ella's War
Lorraine Heath: Lányok a felhők felett

Idézetek

Kuszma P>!

1939. szeptember 1-jén az összesen hatvan német hadosztályból az első átlépte a Harmadik Birodalom és Lengyelország határát. A közel másfél millió katona csak azért tartott pihenőt, hogy Joseph Goebbels propagandaminisztériumának híradós operatőrei filmre vehessék, miként emelik fel a vámsorompót az előőrs vigyorgó katonái.

15. oldal, Villámgyőzelem

Richard J. Evans: A Harmadik Birodalom háborúban Hogyan taszították a nácik katasztrófába Németországot

Kapcsolódó szócikkek: II. világháború
robinson P>!

A második világháború alatt nem csupán a történelem legnagyobb tömeggyilkosságára került sor: a nácik követték el minden idők legnagyobb műkincsrablásait is.

Kapcsolódó szócikkek: II. világháború
Succubus>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Maga három és fél millió embert gyilkolt meg!
Szót kértem és helyesbítettem:
– Engedelmet, csak két és fél milliót.

1 hozzászólás
tonks>!

Ez a háború egy tengeri szörny, gondoltam. Időnként erőszakosan és nyíltan rombol, máskor a csápjai befurakodnak a normális élet repedésein, és megfojtanak bennünket.

115. oldal

Kapcsolódó szócikkek: II. világháború
apple_pie >!

Az Egyesült Államok, amely a Pearl Harbor elleni japán támadás következtében a brit hadüzenet másnapján vált hadviselő féllé, Magyarországot és szomszédait a náci Németország olyan vazallus államainak tekintette, amelyekben a kormányok szava és politikája nem tükrözi a lakosság többségének véleményét. Washington ezért nem gondolt hadüzenetre. Az Egyesült Államokkal így Magyarország nem amerikai, hanem magyar kezdeményezésre került hadiállapotba. A német és az olasz kormány sürgetésének engedve Bárdossy László kormányfő ezt 1941. december 12-én közölte az USA budapesti követével. Lépését Roosevelt elnök nem vette komolyan, s csak hónapokkal később terjesztette a Kongresszus elé. Az olasz külügyminiszter, Ciano szerint a State Department illetékes tisztviselője és a washingtoni magyar ügyvivő között a hadüzenetet követő napokban a következő – így nyilván soha el nem hangzott, viszont a helyzet abszurditását jól jellemző és budapesti ellenzéki körökben széltében-hosszában terjesztett – párbeszéd zajlott le:

– Magyarország ugye köztársaság?
– Nem uram, királyság.
– Akkor van királyuk?
– Nincs, tengernagyunk van.
– Akkor van flottájuk?
– Nincs, mivel nincs tengerünk.
– Van valamilyen követelésük?
– Igen.
– Amerikával szemben?
– Nem.
– Angliával szemben?
– Nem.
– Oroszországgal szemben?
– Nem.
– Hát akkor kivel szemben vannak követeléseik?
– Romániával szemben.
– Akkor Romániának is hadat fognak üzenni?
– Nem, uram. Szövetségesek vagyunk.

255. oldal; III. fejezet: A Horthy-korszak, 7. A második világháborúban (Osiris, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: 1941 · Bárdossy László · II. világháború · Románia
1 hozzászólás
Trixi_Adzoa>!

– A jólét alapja a kegyetlenség! A drágalátos nagyanyáitok csakis azért ülhetnek a teájuk meg a süteményük felett, mert nektek ott az öklötök a fegyveretek markolatán!

180. oldal

Kapcsolódó szócikkek: II. világháború · Németország · Schulpforta
giggs85>!

A második világháborúban élő denevérekkel töltött bombákat terveztek, amelyekkel lángba akarták borítani Japánt. Az először az USA hadserege által kifejlesztett bombákban egyenként több ezer rekesz volt: hatalmas fém méhsejtek.
Minden egyes rekeszbe egy mexikói szelindekdenevért raktak a testéhez erősített apró gyújtóbombával. Az irányított detonációkat először laboratóriumokban és nagy repülőgéphangárokban hajtották végre.
Úgy tervezték, a bombákat hajnalban dobják le magasan szálló bombázókról: ezerötszáz méteres magasságban akarták kiengedni őket. Arra számítottak, hogy a rekeszek valahol Ószaka felett kinyílnak, és a denevérek ítéletnapi hajórajként kiszóródnak a levegőbe. Felébrednek a hibernációból, levitorláznak egy nagy, városi területre, ahol elrejtőznek a házak sötét ereszei alatt, vagy behúzódnak a fagerendák alá, bejutnak a lampionokba, sőt, nyitott ablakokon szállnak be, amíg az időzítőjük működésbe lép.
Ekkor a bombák – a denevérekkel együtt – felrobbannak.
A japán házak többnyire fából, papírból és bambuszból épültek, így arra számítottak, hogy az égő denevérek bámulatos tűzvihart indíthatnak el.
Az internálótáborba zárt japán-amerikaiaktól összegyűjtött információk alapján felépítettek egy álfalut Utahban. Harmadik, második, első generációs japán emigránsok. Tanácsokat adtak a falusi házakhoz, szentélyekhez és a hálószobák makettjeihez. Magasságuk, alakjuk, elhelyezkedésük. Az ereszek formája. A tetőcserepek íve. A falak magassága.
A falu úgy állt a sivatag közepén, mintha a magasból dobták volna le, akár egy filmhez készült díszlet. A katonák Japóvárosnak nevezték. Mindennap más része borult lángba.[…]
Azt senki sem ismerte el a denevérbombák tesztelése során, hogy a legtöbb esetben, amikor a mexikói szelindekdenevéreket szabadon engedték a magasban, azok még aludtak. Anélkül zuhantak ki a bombák tokjából, hogy felébredtek volna.

Kapcsolódó szócikkek: denevér · II. világháború
4 hozzászólás
Removed>!

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

A hidrazin alapvetően elég egyszerű, a németek már a II. világháborúban is használták rakétahajtású gépek üzemanyagához (és néha felrobbantották magukat vele).
Csak át kell futtatnod egy katalizátoron (amit kivonhatok az MLE motorjából), hogy nitrogénné és hidrogénné alakuljon. Megkíméllek a pontos kémiától, de a lényeg, hogy öt molekula hidrazinból öt molekula ártalmatlan N2 és tíz molekula imádni való H2 lesz, és e folyamat közben ideiglenesen ammóniává válik. Mivel a kémia mocskos egy kurva, némi ammónia nem lép reakcióba a hidrazinnal, hanem csak úgy megmarad ammóniának. Te szereted az ammónia illatát? Hát, az én egyre pokolibb létezésemben gyakori vendég lesz.

36. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hidrazin · II. világháború · kémia
Trixi_Adzoa>!

– Tudod, mi a történelem legnagyobb tanulsága? Az, hogy a történelem az, aminek a győztesek mondják.

94. oldal

Kapcsolódó szócikkek: II. világháború · történelem
Kuszma P>!

Az első világháború idején az előrenyomuló seregek – mint afféle fegyveres földmérők – igyekeztek valamivel előbbre vinni a fölszedett határjelző póznákat. A második világháborúban úgy hajtottak előre, mint a fegyveres turisták.

100. oldal

Kapcsolódó szócikkek: első világháború · II. világháború