időskor fogalom
Idézetek
Egy öregember – valójában minden öregember – az elődök utolsó tárolóedénye. Amikor a vének elmennek, egész sokaságot visznek magukkal.
161. oldal
Irvin D. Yalom: Szemben a nappal 89% A haláltól való rettegés legyőzése
Rengeteget lehet tanulni az idős emberektől – annyi történelmet hordoznak magukban.
146. oldal
Bronnie Ware: Életkönyv 80% Öt dolog, amit leggyakrabban megbánunk halálos ágyunkon
A felnőttek csak a legritkább esetben fogadtak el segítséget egy gyerektől. Sok felnőtt tudomást sem vett a gyerekekről. Elvesztünk az élet hátterében, mint a háziállatok és az idős emberek. Apa azt mondta, hogy az élet legkellemesebb időszaka tizenöt éves kortól hatvanöt éves korig tart, ugyanis akkor az ember tökéletesen látható a világ számára. Aki ennél idősebb, az fokozatosan elhalványul, a sötétség homályába vész. Na és a fiatalok? Nos, a fiatalok láthatatlanként kezdik, azután fokozatosan alakot öltenek, megszilárdulnak, és mire tinédzserek lesznek, csatlakoznak azokhoz, akik a látható spektrumban élnek. Puff, egyszer csak ott teremnek, felelősséggel tartoznak a tetteikért, és mindenki észreveszi őket.
249. oldal
Régi megfigyelés, magam is észrevettem idős embereknél, hogy az arcuk néha nyugodt, teljesen mozdulatlan, a szellemük látszólag üres; de amint kapcsolatba lépnek a valósággal, amint öntudatra ébrednek, és újra gondolkodni kezdenek, azonnal kitör belőlük a sírás – halkan, szakadatlanul sírnak napokon át.
371. oldal
– Mi a francnak neked a drog? Nyolcvanhét éves vagy.
– Nem nekem kell. Jennának – indult el Marvin a folyosón.
– Ki az a Jenna?
– Egy nő. Az ismerősöm, Tatum.
– És hol ismerted meg ezt a nőt?
– A bingó-esten.
Tatum becsukta a szemét, és nagyot sóhajtott.
– Hány éves ez a Jenna?
– Nyolcvankettő! – kiáltotta Marvin a konyhából. – De nagyon szenvedélyes.
33. oldal
Már nem vagyok középkorú, de nem az évek száma, hanem a hozzáállás kárhoztatja az embert az élőhalottak sorába, vagy kínál megváltást. A fiatalok között is sok élőhalott lélek lakozik. Csak úgy sietnek, hogy a belső bomlásuk néhány évtizedig még rejtve marad, ennyi az egész. Odakinn kövér hópelyhek hullanak a palatetőkre és a gránitaszfaltra. Ahogy Szolzsenyicin dolgozott New Yorkban, nekem is számkivetésben kell fáradoznom, távol attól a várostól, amely csontjaimat szőtte.
És ahogy Szolzsenyicin, én is visszatérek egy szép alkonyatkor.
435-436. oldal, Timothy Cavendish rettenetes megpróbáltatásai (Cartaphilus, 2012)
→ |
---|