húsvét esemény
Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd c. könyvében: http://mek.niif.hu/04600/04645/html/khp0019.html.
Idézetek
Nálunk a húsvét fő étkezése a húsvét vasárnapi ebéd. A hagyományos báránysült vagy tárkonyos bárány egyre inkább kiszorul az étrendből, helyét a baromfi foglalja el. A füstölt, főtt húsvéti sonka a vele együtt főzött, a sonkalétől különös ízt és színt kapott tojásokkal már a nagyszombati vacsorán asztalra kerülhet.
Más országokban a hagyományos húsvéti étkezés a vasárnapi reggeli. A szépen díszített asztalnál mindenki tányérja mellett tojás lapul, s fő étele a friss húsvéti kalács.
Napjaink húsvétja
Amennyire a karácsony lehangol, annyira felderít a húsvét. Megdöbbentő, ha egy Isten csecsemővé változik. De ha egy szerencsétlen ürge Istenné változik, az mégis más.
47. oldal (Sík, 2000)
Sinclair megrázkódott a húsvét szó hallatán (azt nem tudom, hogy Jézus miatt, vagy mert nyúlfóbiája van), de aztán gyorsan összeszedte magát.
199. oldal
Ahogy öregedett, emlékezete sűrűn cserbenhagyta [a pópát]. Ezért, hogy hiba nélkül válaszolni tudjon a keresztényeknek, akik nagy hirtelen nekiszegezték a kérdést, hogy „hány nap van még húsvétig", az volt a szokása, hogy a nagyböjt elején annyi kukoricaszemet vett magához, ahány nap még hátra volt. És minden este eldobott egy kukoricaszemet. Így aztán, ha valamelyik paraszt föltette a kényes kérdést, kivett minden kukoricaszemet a zsebéből, megszámolta, és pontosan felett.
Egyszer azonban egy gyalázatos kölyök becsempészett reverendája zsebébe egy marék kukoricát. A szegény pópa hiába dobta el mindennap a kukoricaszemet, túl sok maradt mégis, pedig már közelgett a nagy ünnep. Így történt, hogy amikor szorongatták a kérdéssel, a pópa végül is megmutatta az embereknek a kukoricával teletömött zsebét, és így felelt:
– Az idén nem lesz húsvét!
175. oldal
A fele szerintem húsvétról maradt kölni. A nyolcvanhatos húsvétról.
29. oldal
Bányainé Nagy Judit – Fancsikai Eszter – Tapasztó Orsi: Nem akarok beleszólni 79% Innen szép nyerni!
Az ortodox orosz naptár szerint a húsvét a legfontosabb ünnep, de a tojás mint jelkép, még a pogány időkből ered. A jelkép alapja a tavaszi napéjegyenlőség ünnepe, amit még az ősapák figyeltek meg és vették bele a vallásba. A tojás fontos és erős hatású szimbólum volt, mert az élet születését jelentette. Az ókori Egyiptomban a papok nem ehettek tojást, mert az maga volt az élet, a rómaiaknál pedig a gonosz szellemeket űzték el egy-egy tojás összetörésével. A sírokba is gyakran helyeztek tojásokat, s több vallás is átvette ezt a szokást.
82. oldal
Pirosodik Húsvét
Tél veszíti ingét,
pirosodik Húsvét,
hamarosan hazamegyek,
boldog leszek ismét.
Kötél meg nem köthet,
szél vissza nem lökhet,
aki velem összeveszik:
porba höntöröghet.
Nagycsütörtök: átok,
szeget kalapáltok,
Isten ellen készülődtök
ácsok és kovácsok.
Nagypéntek: habos vér,
működik a hóhér,
Jézus meghal bűnösökért,
jószagú ringyókért.
Feketednek felhők,
bőjtölnek a bendők,
harangnyelvek megbénulnak,
szólnak fakereplők.
Nagyszombat sugároz
a feltámadáshoz,
selyem-zászlók akadoznak
bimbózó faághoz.
Alkonyatkor festek
piros tojást, kéket,
borozgatva megköszönünk
égi üdvösséget.
Tél veszíti ingét,
pirosodik Húsvét,
hamarosan hazamegyek,
boldog leszek ismét.
10-11. oldal
A húsvét tudatosítja bennünk, hogy Isten akkor is jelen van, amikor közvetlenül nem észleljük. A húsvét azt az örömhírt hordozza, hogy – bár úgy tűnik, a dolgok egyre súlyosbodnak a világban – a Gonosz már legyőzetett.
132. oldal