húsvét esemény
Bálint Sándor Karácsony, húsvét, pünkösd c. könyvében: http://mek.niif.hu/04600/04645/html/khp0019.html.
Idézetek
Harmadnapon
És fölzúgnak a hamuszín egek,
hajnalfele a ravensbrücki fák.
És megérzik a fényt a gyökerek
És szél támad. És fölzeng a világ.
Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszünhetett dobogni szive –
Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die.
Pilinszky János: Kráter 90% Összegyűjtött és új versek
Az ünnepek számára sem jutott jobb sors a modern világban. A rengeteg ember közül ki ünnepli karácsonykor tudatosan Krisztus születését; a téli napforduló elhagyását – vagyis azt, hogy onnantól a világosság kezd növekedni –; a karácsonyfát és egyéb szimbólumérvényű megnyilvánulásokat? Szinte senki. Ehelyett mérhetetlen zabálás, gyermekeket butító ördögi találmányok vásárlási őrülete jellemzi ezen időpontokat. Mások hatására képes olyan ember is elmenni a Szenteste éjféli miséjére, aki nem-normálisnak tartja Istenben hívő embertársait; aki szerint „Krisztus narkós volt vagy bolond, ha egyáltalán létezett”; és „Istenben még akkor se hinne, ha látná”. A karácsonyhoz, a „szeretet ünnepének” hazugságához képest mulatságosabb a húsvét a számtalan utcán dülöngélő részeg ember előadásaival. Szülők, rokonok, tanárok minőségéről tanúskodik, hogy a gyermek tizenöt éves korában kezd el érdeklődni, „milyen ünnep a húsvét(?)”. Csak ekkor derül ki, hogy a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, mert a Fény emberének húsát-vérét vették, majd feltámadt. Ha csak nyomokban is jelen lenne Isten emléke, Krisztus szavai pedig kellő erővel és helyesen – a szolipszizmus áthatottságával – élnének, akkor a gyermek nem nőhetett volna fel ilyen sötétségben e kivételes alkalmat illetően. Valóban ünnep lehetett volna, nem pedig kényszerű készülődés, ingyen berúgás, a locsolópénz számonkérésének és a rakott krumplihoz való főtt tojás gyűjtésének groteszk egyvelege.
A vallásokkal és vallásos ünnepekkel kapcsolatban egy dolog biztos: ha a „hívők” tömege megtudná, mit kell tenni a valódi Istenhez vezető úton, akkor legjobb esetben is porig rombolnák a templomot.
46-47. oldal, Első rész - Negyedik fejezet: Hazugság és kifordultság (Persica, 2008)
Húsvéti sms Dmitrotól: Ma van az a nap, amikor Jézus kimegy a sírjából, és ha látja az árnyékát, meleg lesz a nyár. Boldog Húvétet!
Így, hogy „Húvétet”, mert Dmitro még nem mindig beszélni tökéletesen magyart, de nagyon jól csinálja. Jaj, most lelőttél a poént – például.
45. oldal
Szeifert Natália: Gyógyfűrész 89% Soha naplója
Húsvét hétfő ünnepnapján
Öntözködni jöttem én,
Van-e elég piros tojás,
Van-e elég sütemény?
Szagos virág a kezemben,
Lányok, el ne fussatok,
Szagos víztől pirosabb lesz
Fehér bársony arcotok!
Nem sajnálom tőletek én
Az illatos locsolást,
Cserébe csak egyet kérek,
Húsvéti piros tojást.
56. oldal, Húsvéti locsolkodók
Húsvét vasárnap, amikor Agga a régi kikötőben álldogált az áprilisi napsütésben, és a parthoz közel úszó lepényhalakat dobálta kaviccsal, egyszer csak liftezni kezdett a gyomra, mint a szerelmes felnőtteknek, vagy, mint aki olyasmit ivott, amit nem kellett volna.
(első mondat)
Hát itt a husvét, alleluja!
És ilyenkor öntözködni szokás,
S az ezüstbokás
Verőfény táncol az emberek szivében,
S a tavaszi veréb dudolász a fákon,
Mint valami kis szárnyas furulya,
S a télikabátot zálogba vágom,
S randevúra hívom az ideálom
– És a többi, satöbbi, satöbbi,
Amit már nem szokás
Senkinek az orrára kötni.
Persze, persze,
Így kéne tenni,
Jaj, de így tenni
Kinek van mersze?
Az ember akárhová gukkerez föl,
Az égen viharfelhő feketél,
És minden házereszből
Jégcsapot csapol a tavaszi szél,
Jaj bizony,
A tavasznak kámpec!
Fordított világ ez,
Baj s iszony,
Kámpec a húsvétnak
És a randevúnak,
Szívünket albérletbe
Ki kell adni
A randa búnak.
423. oldal, Húsvéti versike (részlet) 1912.
Magyarországon a húsvétot, az 1099-es szabolcsi zsinat óta ünneplik. Az ekkor még négynapos ünnep tartalmát 1611-ben három naposra, 1771-ben XI. Kelemen pápa határozatára két naposra csökkentették. 1911-ben X. Pius pápa a második napot is töröltette a kötelező ünnepnapok közül, de nálunk máig is megtartották.
12. oldal - Az ünnep