húsvét esemény

Neil Gaiman: Amerikai istenek
Fekete István: Hajnal Badányban
Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak
Borisz Akunyin: Különleges megbízatások
Amélie Nothomb: Hódolattal esengve
Fodor Ákos: Még: mindig
Nógrádi Gábor: Segítség, ember!
Nagy László: Versek és versfordítások
Szeifert Natália: Gyógyfűrész
Pilinszky János: Kráter
Karinthy Frigyes: Skarlát
Carol Natsis – Meryl Potter (szerk.): Misztikus történetek gyűjteménye
Nora Roberts: Piruett
Tóth Árpád: Tóth Árpád összes versei, versfordításai és novellái
Romsics Ignác (szerk.): Csonka Mihály élete és világképe
Gyökössy Endre: Szeress mégis
Gyökössy Endre: Csordultig öröm
A Katolikus Egyház Katekizmusa
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
Kós Károly: Régi Kalotaszeg
Arthur Edward Waite: Templomos rendek a szabadkőművességben / Az ősi és primitív szabadkőműves rítus (Memphis-Mizraim)
Fellinger Károly: Fűhárfa
Panait Istrati: Kyra Kyralina / Pusztai bogáncsok
Pier Paolo Pasolini: Egy halott énekei / Ciants di un muàrt / Canti di un morto
Horváth László: Gyöngyöspata
Fükő Dezső (szerk.): Templomablak
Choli Daróczi József: Isten homorú arcán
Mary Janice Davidson: Egy haláli szingli meséi
Kubiszyn Viktor: Drognapló
Erdei Zoltán: A metafizikai egyedüllét fokozatai
Anselm Grün: Ünnepek és szokások, amelyek megszépítik életünket
Martin Gilbert: Zsidó történelmi atlasz
Tészabó Júlia: Nagy húsvéti képeskönyv
Miért nem fázik a pingvin lába?
Sajó László: hal.doc
Tusor András – Sahin-Tóth Gyula: Gasztronómia
John Booth: Fabergé, a cár ékszerésze
Beck Zoltán: Tüzet viszek, ne lássátok!
Alfred Komarek: Polt felügyelő virágot kap
Baranyi Ferenc: Könyörgés apátiáért
Háy János: Napra jutni
Helene Tursten: Üvegdémon
Nora Roberts: Megszállottság
Gerhard Lohfink: Jézus utolsó napja
Henri J. M. Nouwen: Szeretett vagy
Vitalij Kaplan: Hajdani Őrség
Eva García Sáenz de Urturi: A fehér város csöndje
Kristín Marja Baldursdóttir: A sirályok kacagása
Bányainé Nagy Judit – Fancsikai Eszter – Tapasztó Orsi: Nem akarok beleszólni

Idézetek

imma P>!

NYUSZIK KARA (üdvözli a felkelő napot).
Mi vagyunk a nyuszikák,
Rajtunk gyönyör uszik át,
Ma fog a húsvét lefolyni,
Ma fogunk, ma fogunk
Piros tojásokat tojni.

475. oldal, Húsvéti apoteózis (részlet) 1913.

Kapcsolódó szócikkek: húsvét
3 hozzászólás
Nagyfehérasszony>!

Harmadnapon

És fölzúgnak a hamuszín egek,
hajnalfele a ravensbrücki fák.
És megérzik a fényt a gyökerek
És szél támad. És fölzeng a világ.

Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszünhetett dobogni szive –
Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die.

Pilinszky János: Kráter Összegyűjtött és új versek

Kapcsolódó szócikkek: húsvét
1 hozzászólás
Matisa86>!

Az ünnepek számára sem jutott jobb sors a modern világban. A rengeteg ember közül ki ünnepli karácsonykor tudatosan Krisztus születését; a téli napforduló elhagyását – vagyis azt, hogy onnantól a világosság kezd növekedni –; a karácsonyfát és egyéb szimbólumérvényű megnyilvánulásokat? Szinte senki. Ehelyett mérhetetlen zabálás, gyermekeket butító ördögi találmányok vásárlási őrülete jellemzi ezen időpontokat. Mások hatására képes olyan ember is elmenni a Szenteste éjféli miséjére, aki nem-normálisnak tartja Istenben hívő embertársait; aki szerint „Krisztus narkós volt vagy bolond, ha egyáltalán létezett”; és „Istenben még akkor se hinne, ha látná”. A karácsonyhoz, a „szeretet ünnepének” hazugságához képest mulatságosabb a húsvét a számtalan utcán dülöngélő részeg ember előadásaival. Szülők, rokonok, tanárok minőségéről tanúskodik, hogy a gyermek tizenöt éves korában kezd el érdeklődni, „milyen ünnep a húsvét(?)”. Csak ekkor derül ki, hogy a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, mert a Fény emberének húsát-vérét vették, majd feltámadt. Ha csak nyomokban is jelen lenne Isten emléke, Krisztus szavai pedig kellő erővel és helyesen – a szolipszizmus áthatottságával – élnének, akkor a gyermek nem nőhetett volna fel ilyen sötétségben e kivételes alkalmat illetően. Valóban ünnep lehetett volna, nem pedig kényszerű készülődés, ingyen berúgás, a locsolópénz számonkérésének és a rakott krumplihoz való főtt tojás gyűjtésének groteszk egyvelege.
A vallásokkal és vallásos ünnepekkel kapcsolatban egy dolog biztos: ha a „hívők” tömege megtudná, mit kell tenni a valódi Istenhez vezető úton, akkor legjobb esetben is porig rombolnák a templomot.

46-47. oldal, Első rész - Negyedik fejezet: Hazugság és kifordultság (Persica, 2008)

Kapcsolódó szócikkek: húsvét · karácsony · ünnep
Lunemorte P>!

Húsvét van – gondolta, és még az arcára sütő napban is érezte, hogy ünnep van az egész világon.

88. oldal, Móra Ferenc Könyvkiadó (1974)

Kapcsolódó szócikkek: húsvét
4 hozzászólás
zuna19>!

– A húsvét megszentelt ünnep. Az imádság napja, nem a csokinyulaké.

Kapcsolódó szócikkek: húsvét
Dora P>!

Húsvéti sms Dmitrotól: Ma van az a nap, amikor Jézus kimegy a sírjából, és ha látja az árnyékát, meleg lesz a nyár. Boldog Húvétet!
Így, hogy „Húvétet”, mert Dmitro még nem mindig beszélni tökéletesen magyart, de nagyon jól csinálja. Jaj, most lelőttél a poént – például.

45. oldal

Kapcsolódó szócikkek: húsvét · Jézus Krisztus
Blackice>!

Húsvét hétfő ünnepnapján
Öntözködni jöttem én,
Van-e elég piros tojás,
Van-e elég sütemény?
Szagos virág a kezemben,
Lányok, el ne fussatok,
Szagos víztől pirosabb lesz
Fehér bársony arcotok!
Nem sajnálom tőletek én
Az illatos locsolást,
Cserébe csak egyet kérek,
Húsvéti piros tojást.

56. oldal, Húsvéti locsolkodók

Kapcsolódó szócikkek: húsvét
shadowhunter1975 P>!

Húsvét vasárnap, amikor Agga a régi kikötőben álldogált az áprilisi napsütésben, és a parthoz közel úszó lepényhalakat dobálta kaviccsal, egyszer csak liftezni kezdett a gyomra, mint a szerelmes felnőtteknek, vagy, mint aki olyasmit ivott, amit nem kellett volna.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: húsvét · lepényhal
imma P>!

Hát itt a husvét, alleluja!
És ilyenkor öntözködni szokás,
S az ezüstbokás
Verőfény táncol az emberek szivében,
S a tavaszi veréb dudolász a fákon,
Mint valami kis szárnyas furulya,
S a télikabátot zálogba vágom,
S randevúra hívom az ideálom
– És a többi, satöbbi, satöbbi,
Amit már nem szokás
Senkinek az orrára kötni.

Persze, persze,
Így kéne tenni,
Jaj, de így tenni
Kinek van mersze?
Az ember akárhová gukkerez föl,
Az égen viharfelhő feketél,
És minden házereszből
Jégcsapot csapol a tavaszi szél,
Jaj bizony,
A tavasznak kámpec!
Fordított világ ez,
Baj s iszony,
Kámpec a húsvétnak
És a randevúnak,
Szívünket albérletbe
Ki kell adni
A randa búnak.

423. oldal, Húsvéti versike (részlet) 1912.

Kapcsolódó szócikkek: húsvét
4 hozzászólás
Szávitrí>!

Magyarországon a húsvétot, az 1099-es szabolcsi zsinat óta ünneplik. Az ekkor még négynapos ünnep tartalmát 1611-ben három naposra, 1771-ben XI. Kelemen pápa határozatára két naposra csökkentették. 1911-ben X. Pius pápa a második napot is töröltette a kötelező ünnepnapok közül, de nálunk máig is megtartották.

12. oldal - Az ünnep

Kapcsolódó szócikkek: 1099 · 1611 · 1771 · 1911 · húsvét · X. Piusz pápa · XI. Kelemen pápa