Howard Phillips Lovecraft személy
Howard Phillips Lovecraft (USA, Rhode Island, Providence, 1890. augusztus 20. – 1937. március 15.) amerikai író, költő, publicista.
Leginkább egyedi hangulatú horror novelláiról vált ismertté, amelyek a saját maga által teremtett mitikus világban játszódnak. Novelláiban és azok hangulatában Edgar Allan Poe-t követi, de a saját maga által kreált mítoszával teljesen új távlatokat nyit. Műveire jellemző a borzongás, az ismeretlen iszonyattal való szembesülés, ahol a történet főhőse előtt csak egy pillanatra vagy egyáltalán nem lebben fel a boldog tudatlanság fátyla. Történeteinek egyedi hangulatát a végig ott lappangó sejtés és bizonytalanság, a szenvtelen, ember előtti hatalmakkal való találkozás adja meg.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Howard_Phillips_Lovecraft
http://moly.hu/polcok/lovecraft-hangulatkelto-polc
Idézetek
– Beszerezték az összes kedvenc könyvedet, mi? – foglalta össze Letitia.
– Aha, elég sokat. Meg olyanok is, amiket mindig el akartam olvasni…
– Ne kényelmesedj el! – javasolta Letitia.
– Nyitott kapukat döngetsz – guggolt le Atticus. A legalsó polc Lovecraft hazájának volt fenntartva: Algernon Blackwood, Robert Bloch, August Derleth, William Hope Hodgson, Frank Belknap Long, Clark Ashton Smith, és maga a nagybetűs szerző. Atticus végigsétáltatta az ujjait a kötetek gerincén, majd megállt egy vörös börkötésű könyvnél, amely szembetűnően kitüremkedett a The House on the Borderland és Az álom fala mögött közül.
73. oldal, Lovecraft hazája
| → |
|---|
Az „isteni” színésznő, Sarah Bernhardt egyszer azt kérdezte tőle, hogy varázslatával vissza tudja-e növeszteni amputált lábát. Sherlock Holmes atyja, Sir Arthur Conan Doyle, arra a következtetésre jutott, hogy Houdininak azért sikerültek a mutatványai, mert képes volt megszabadulni teste „anyagi mivoltától”. Theodore Roosevelt amerikai elnök, tapasztalván, hogy „olvasott gondolataiban”, meggyőződéssel vallotta: ez az ember csodálatos médium. Az olyan írók, mint James Joyce, H. P. Lovecraft és E. L. Doctorow regényekben tették halhatatlanná a hőstetteit. Az 1920-ban kiadott Funk & Wagnall szótár igét képez a nevéből: houdinizálni (azaz: kötelékekből, leszorításokból és hasonlókból szabadulni); sőt, George Bernard Shaw szerint a történelem három legnagyobb alakja Jézus Krisztus, Sherlock Holmes és Houdini…
9. oldal
Köszönet Neil Gaimannek, aki kölcsönadta nekünk a Liber Paginarum Fulvarium utolsó létező példányát, és nagy szia az összes kölyöknek a H. P. Lovecraft Szünidei Mulatságok Klubban.
Szeretném, ha világosan megértenétek, hogy ez a könyv nem röhejes. Kizárólag az ötvenes évek tévékomédia-sorozataiban szereplő bárgyú vörös hajúak a röhejesek.
És nem, nem is elképesztően muris.
(köszönetnyilvánítás és előszó)
Lovecraft – mint több, barátaihoz, tanítványaihoz szóló leveléből kiderül – saját világnézetét mechanisztikus materialistaként határozta meg. Szerinte az ember belevettetett egy alapvetően értelmetlen világba, illetve lehetséges, hogy van értelem, de képtelenek vagyunk annak megismerésére. A kozmosz az emberrel szemben sem barátságosnak, sem pedig ellenségesnek nem tekinthető, egyszerűen nem releváns bármiféle, köztünk és az univerzum között fennálló viszonyról beszélni. Fritz Leibert ezek alapján Lovecraftet az „irodalmi Kopernikusz” névvel illette, mivel szerinte a fantasztikus irodalmon belül ő szakított végleg a Föld- és antropocentrikus szemlélettel.
51. oldal, Kisantal Tamás: Fantasztikus, horror és töredékesség H. P. Lovecraft szövegeiben
H. Nagy Péter (szerk.): Idegen univerzumok Tanulmányok a fantasztikus irodalomról, a science fictionről és a cyberpunkról
Régebben az emberek olyan kérdéseken tépelődtek, amelyek felemésztették a gondolkodót, mint valamiféle elbeszélhetetlen lovecrafti horror, vagy egy Gödel-mondat, amitől összeomlik az emberi logika. Erre kiderült, hogy a leginkább bénító gondolat olyasmi, amivel már mindannyian találkoztunk: a szabad akarat nemlétének képzete.
60. oldal, Mit várnak tőlünk?
Pénzért nem kapsz jobb oktatást. Nézd, én is hogy jártam: négy év a Lovecraft Akadémián és négy év a massachusettsi művészeti iskolában, és kész is a bukott festő, tessék.
C. L. Moore egy levelében azt írja Lovecraftnak: „Senki sem képes utánozni Dunsanyt, pedig mindenki ezzel próbálkozik, aki olvasott már valamit tőle.”
259. oldal, Somogyi Gábor: Bevezetés a Cthulhu-mítoszba, 1. Előhang
Smith a kupachoz hajolt, és a poros borítók címeit böngészte.
– Edgar Allan Poe: Rejtelmes történetek. Bram Stoker: Drakula. Mary Shelley: Frankenstein. Henry James: A csavar fordul egyet. Washington Iving: Az Álmosvölgy legendája. Nathaniel Hawthorne: Rapaccini lánya. Ambrose Bierce: A Bagoly-folyó. Lewis Carroll: Alice Csodaországban. Algernon Blackwood: A fűzfák. L. Frank Baum: Óz, a nagy varázsló. H. P. Lovecraft: Árnyak Innsmouth felett. És mennyi más! Walter de la Mare, Wakefield, Harvey, Wells, Asquith, Huxley… csupa betiltott szerző. Ugyanabban az évben égették el a műveiket, amikor törvényen kívül helyezték a halloweent és a karácsonyt.
A száműzöttek
| → |
|---|
Paul Bootht démonikus fekete-szürke munkái nyomán – amik tele vannak szörnyekkel, ördögökkel és olyan rémálomszerű látomásokkal, amelyek láttán még H. P. Lovecraft is megborzongana – a Rolling Stone magazin a „rocktetkók új királyának” nevezte. A mintáit olyan rock- és metálbandák tagjai viselik, mint a Slipknot, a Pantera, a Slayer vagy a Sepultura.
230. oldal
780. Robert Blochnak
Providence, R. I.
1935. április 30.
Annak, akit illet!
Alulírott meghatalmazom a milwaukee-i (Wisconsin, USA) illetékességű Robert Bloch urat – Mijnheer Ludvig Prinn, a De Vermis Mysteris írójának reinkarnációját –, hogy teljes körű jogokkal felruházva ábrázolhassa, meggyilkolhassa, megsemmisíthesse, feldarabolhassa, átlényegíthesse, átváltoztathassa, vagy más módokon bántalmazza alulírottat a Csillagbéli Csoszogó című történetében.
H.P. Lovecraft
543. oldal (Szukits, 2005)