!

Howard Phillips Lovecraft személy

Stephen King: Az
Lawrence Sutin: Isteni inváziók
Stephen King: Végítélet
Stephen King: Duma Key
Szilágyi Cs. Tibor: Harakiri
H. P. Lovecraft: Howard Phillips Lovecraft összes művei III.
Stephen King: Az írásról
Robert Weinberg: Szentségtelen szövetségek
Neil Gaiman: Tükör és füst
Terry Pratchett: Egyenjogú rítusok
Irvine Welsh: Trainspotting
Nick Sagan: Idlewild
Isaac Asimov (szerk.): Szívélyes Fahrenheit
Fritz Leiber: Éjasszonyok
Dean R. Koontz: Tiktak
Robert Sheckley: A halál árnyékában
Massimo Polidoro: A nagy Houdini
Yliaster Daleth: Demonomicon
Eoin Colfer: Ja, és még valami…
H. Nagy Péter (szerk.): Idegen univerzumok
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 3. – Egyedül
Matthew Sturges – Bill Willingham: Love Stories for Dead People
Mörk Leonóra: A vámpír vonzásában
Mike Mignola – Scott Benefiel – Jasen Rodriguez – James Robinson: Hellboy – Masks and Monsters
Tzvetan Todorov: Bevezetés a fantasztikus irodalomba
Ray Bradbury: Marsbéli krónikák
John Scalzi: Vének háborúja
Hannu Rajaniemi: Kvantumtolvaj
David Wong: John Dies at the End
Sam Weller – Mort Castle (szerk.): Árnyak és rémek
Emma Becker: M.
Sánta Szilárd: Mesterséges horizontok
David Wong: John meghal a végén
Charles Stross: Accelerando
Christopher Moore: A Melankólia-öböl buja bestiája
Hannu Rajaniemi: A kauzalitás angyala
Stephen King: Újjászületés
Charles Stross: Pokoli archívum / A Betontehén-akció
Kornya Zsolt (szerk.): Carcosa árnyai
Charles Gilman: A viperanővérek
Joyce Carol Oates: Pikk Bubi
Tom Wathe: Csonkok hullnak
Emma Scott: How to Save a Life
Stephen King: Rémálmok bazára
Charles Gilman: Törtető kártevők
Harrison Fawcett: Hosszú út a trónig, bébi
Peter Clines: 14
Neil Gaiman: Kilátás az erkélyről
Stephen H. Segal (szerk.): Geek bölcsességek
Szergej Lukjanyenko: Egyesült őrség
Mark Frost: Twin Peaks – Az utolsó dosszié
Victor LaValle: Fekete Tom balladája
Szergej Lukjanyenko – Arkagyij Suspanov: VarázsŐrség
Cody McFadyen: Az árnyékember
Varga Bea: A siker tintája
!

Howard Phillips Lovecraft (USA, Rhode Island, Providence, 1890. augusztus 20. – 1937. március 15.) amerikai író, költő, publicista.

Leginkább egyedi hangulatú horror novelláiról vált ismertté, amelyek a saját maga által teremtett mitikus világban játszódnak. Novelláiban és azok hangulatában Edgar Allan Poe-t követi, de a saját maga által kreált mítoszával teljesen új távlatokat nyit. Műveire jellemző a borzongás, az ismeretlen iszonyattal való szembesülés, ahol a történet főhőse előtt csak egy pillanatra vagy egyáltalán nem lebben fel a boldog tudatlanság fátyla. Történeteinek egyedi hangulatát a végig ott lappangó sejtés és bizonytalanság, a szenvtelen, ember előtti hatalmakkal való találkozás adja meg.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Howard_Phillips_Lovecraft
http://moly.hu/polcok/lovecraft-hangulatkelto-polc

!

H. P. Lovecraft


Idézetek

>!
csartak MP

Amerikában is elneveztek rólunk egy falut, tudja – mondta az alacsonyabbik.
– Van egy Innsmouth az Államokban is? – kérdezte Ben.
– Mondhatni – felelte az alacsonyabbik. – Mindig róla írt. Ő, akinek a nevét nem ejtjük ki.
– Bocsánat? – mondta Ben.
Az alacsony emberke elnézett a válla fölött, aztán nagyon hangosan fölsziszegett. – H. P. Lovecraft!
– Mondtam már, hogy ne ejtsd ki a nevét – mondta a barátja és belekortyolt a sörébe. – H. P. Lovecraft. H. P. francos Lovecraft. H. francos P. francos Love francos craft – elhallgatott, hogy levegőt vegyen. – Mit tudott egyáltalán, he? Mi a francot tudott egyáltalán?

153. oldal, Shoggoth különleges, Beneficium

Kapcsolódó szócikkek: Howard Phillips Lovecraft
>!
ppayter

Az „isteni” színésznő, Sarah Bernhardt egyszer azt kérdezte tőle, hogy varázslatával vissza tudja-e növeszteni amputált lábát. Sherlock Holmes atyja, Sir Arthur Conan Doyle, arra a következtetésre jutott, hogy Houdininak azért sikerültek a mutatványai, mert képes volt megszabadulni teste „anyagi mivoltától”. Theodore Roosevelt amerikai elnök, tapasztalván, hogy „olvasott gondolataiban”, meggyőződéssel vallotta: ez az ember csodálatos médium. Az olyan írók, mint James Joyce, H. P. Lovecraft és E. L. Doctorow regényekben tették halhatatlanná a hőstetteit. Az 1920-ban kiadott Funk & Wagnall szótár igét képez a nevéből: houdinizálni (azaz: kötelékekből, leszorításokból és hasonlókból szabadulni); sőt, George Bernard Shaw szerint a történelem három legnagyobb alakja Jézus Krisztus, Sherlock Holmes és Houdini…

9. oldal

3 hozzászólás
>!
imma A+P

Köszönet Neil Gaimannek, aki kölcsönadta nekünk a Liber Paginarum Fulvarium utolsó létező példányát, és nagy szia az összes kölyöknek a H. P. Lovecraft Szünidei Mulatságok Klubban.

Szeretném, ha világosan megértenétek, hogy ez a könyv nem röhejes. Kizárólag az ötvenes évek tévékomédia-sorozataiban szereplő bárgyú vörös hajúak a röhejesek.

És nem, nem is elképesztően muris.

(köszönetnyilvánítás és előszó)

Kapcsolódó szócikkek: Howard Phillips Lovecraft · Neil Gaiman
>!
Timosz

Én azt hiszem, végleg elrontottam az életem. Bármit érek is el ezután, mindig ott fog kísérteni a múlt, a lovecrafti gyötrelem, amire gyógyszereket kell éjjel-nappal szedni, az emlékek, amiktől rettegni kell, meneküljek bárhová. Az, hogy a józan eszem maradéka is oda lett útközben, már csak hab a tortán.

Szilágyi Cs. Tibor: Harakiri Tanfolyam kezdőknek

Kapcsolódó szócikkek: Howard Phillips Lovecraft
>!
Rémálom

Lovecraft said that the oldest and strongest type of fear is fear of the unkown. And he was an authority on such matters. But that's not exactly it, is it? We like the unkown. We're hunky dory with the unknown. We are, in fact, perfectly thrilled with the unkown – as long as it remains unkown and we never have to think about it. What we're really afraid of is that the unkown will stand up and demand to be recognized. That it won't get out of the way quickly enough and we'll step in it, all squishy and moist. We're terrified at night in the dark that the rough, slouching unkown will crawl into bed and give us a hot wet kiss on the neck. We're not afraid of the unkown. We're afraid of the unkown becoming known.

Kapcsolódó szócikkek: Howard Phillips Lovecraft
>!
Ross P

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

Oglethorpe hadnagy megnyomott egy gombot a pódiumon, ahol állt. Mögötte két képtábla kelt életre. A nekünk bal oldalin egy lidércnyomás jelent meg: fekete, göcsörtös valami, recés homárkarmokkal, melyek obszcén módon egy olyan nyirkos testnyílásban voltak, hogy szinte éreztük a bűzt. Az alaktalan test felett három szemkocsány, antenna vagy micsoda ült. Okkersárga cucc csöpögött belőlük. H. P. Lovecraft sikoltva rohant volna világgá.
A jobb oldali képtáblán egy őzszerű teremtményt láttunk, a keze szinte emberkéz, töprengő arca békét és bölcsességet sugárzott. Ha meg nem is simogatná az ember, biztosan lehetne tanulni tőle valamit az univerzum természetéről.
Oglethorpe fogott egy pálcát, és a lidérc felé intett. – Ez a fickó a bathunga fajba tartozik. A bathungák meggyőződéses pacifisták; a kultúrájuk több százezer évre tekint vissza, és a matematikájukhoz képest a miénk csak sima szorzótábla. Az óceánokban élnek, planktonokat esznek, és több világon is lelkesen együtt élnek az emberrel. Ők a jófiúk, és ez a fickó – kopogtatta meg a képtáblát – fajtájához képest igen jóképű.
A másik képtáblára nézett, a barátságos őzemberre. – Na most, ez a mocsok egy szalong. Hivatalosan akkor találkoztunk először a szalongokkal, amikor egy szakadárkolónia nyomára bukkantunk. Az emberek nem gyarmatosíthatnak csak úgy tetszésük szerint, és nemsokára világos lesz, miért. Ezek a gyarmatosítók történetesen egy olyan bolygón szálltak le, amit a szalongok is kinéztek maguknak. Időközben a szalongok úgy döntöttek, az ember finom csemege, hát megtámadták a telepesek, és emberfarmot hoztak létre. Maroknyi férfit hagytak életben, akiknek a spermáját „lefejték”. A nőket mesterségesen megtermékenyítették, aztán az újszülötteket elvették és karámban felhizlalták, akár a borjakat.
– Évek múlva találtunk rájuk. Akkor a GYV katonái földig rombolták a szalong telepet, és a parancsnokukat megsütötték. Mondanom sem kell, azóta is hadakozunk a csecsemőzabálókkal.
– Értik már, mire akarok kilyukadni? Ha nem tudják megkülönböztetni a jófiúkat a rosszfiúktól, ott maradnak. Nem támaszkodhatnak az emberi elfogultságra, amikor a hozzánk leginkább hasonló idegenek közül jó pár inkább enne emberhúsos hamburgert, mint hogy békét kössön velünk.

118-119. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Howard Phillips Lovecraft
2 hozzászólás
>!
Demonshadow

„(…) a bizonytalanság és a veszély közel vannak egymáshoz; így teremtett az ember egy ismeretlen világból veszélyes és ördögi világot. Amikor a félelemhez és az ördögi dolgokhoz hozzáadjuk a csodák és kíváncsiság szükségszerű igézetét, erős érzelmek és bő fantáziájú kihívás születik (…)” H.P. Lovecraft: Természetfeletti horror az irodalomban

47. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Howard Phillips Lovecraft
>!
Anó P

Adománygyűjtés: 5/3 – alakul, de Kinga elégedetlen. És hát a diktátorokat nem tanácsos felbosszantani, így hallottam. ☺
Arnold: 5/5* – Kávézóban ülős, beszélgetős szülinap, ami szerinte jól sikerült, mert azokkal volt, akiket kedvel. Ennek igazán örülök. ☺
Arnold ajándéka: 5/5 – teljesen odavolt a francia kiadású, képekkel illusztrált Lovecraft-könyvért, aminek a beszerzése elég komoly előkészületeket vett igénybe. Örök hála érte a levelezőtársamnak, Justine-nek, aki segített megrendelni, mert Virág nélkül totál bénázok a neten…

371. oldal, December 8., kedd (Ciceró, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: Howard Phillips Lovecraft
>!
Batus

Nazi: We will raise an elder god to do our bidding.
Jack: Elder god? As in Lovecraft elder god?
Hellboy: Yeah, it's not as weird as it sounds. Lovecraft knew some stuff.

Kapcsolódó szócikkek: Howard Phillips Lovecraft
>!
Chöpp 

Milyen kaliberű istenséggel akad dolgom?
Aha… Látom, Lovecraftnak köszönhetően elég sokat szerepelt az emberek gondolataiban egy századdal ezelőtt. Azóta nemigen?
{…}
– Egy darabig lődörögtem Kis-Ázsiában, ijesztgettem, rémisztgettem. De az embereknek már ott a penicillin, és még a szegényeknek is van mit olvasni. Minek kéne nekik isten?

112. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Howard Phillips Lovecraft