Horatio Nelson admirális személy
Idézetek
Volt alkalma nemegyszer tapasztalni Nelson és Ruffo kölcsönös ellenszenvét, nem is szólva a királyné leplezetlen gyűlöletéről Ruffo iránt. Ferdinánd ismét feláldozta – ó, nem először és nem is utoljára! – saját kényelmének az olyasfajta érzelmi fényűzést, mint a barátság és a hála.
331. oldal - 2. kötet
Mit is mondott egyszer Lord Nelson, a nagy brit admirális? „Öt perc a győzelem és a vereség közti különbséget jelentheti.”
333. oldal - 70. fejezet
Emma jött is, de mert nem a legegyenesebb úton, hanem kisebb kitérővel, Nelson kabinján át, jó félórás késéssel érkezett. Ekkor elszunnyadt végre a királyné is, fejét barátnője vállára hajtva.
159. oldal
Alexandre Dumas: Emma Lyonna 82% A testvériség ünnepe / A király parancsára
A francia forradalom, meglehet, előmozdította a szabadság ügyét Európa nagy részében, de Angliában éppen az ellenkezőjét érte el. A forradalmárok – mármint a jakobinusok – kegyetlensége és a terror meg a hozzá tartozó guilotine szörnyű vérontása sok békeszerető angolt megrémített már a kezdeti években is. De aztán Napóleon került uralomra Franciaországban, és inváziót kísérelt meg a szigetország ellen. Amikor a hős Horatio Nelson admirális ezt meghiúsította azzal, hogy Trafalgarnál szétzúzta a francia hajóhadat, a francia császár megpróbálta tönkretenni Európában Anglia kereskedelmét. Nem csoda tehát, hogy Angliában a többség, beleértve a whigeket is, a megvesztegethetetlen hazafi, Pitt miniszterelnök köré tömörült, hogy megvédjék Angliát ettől a fenyegető veszélytől. De mindezeken túl, a jómódú emberek többsége szemében a forradalom a háborúval kapcsolódott össze, az általa kinyilvánított emberi jogok pedig úgy tűnt, hogy csak félelmetes vérontást és zűrzavart vonnak maguk után.
– Semmi szükségünk nincs itt jakobinusokra – jelentette ki az angol parlament, és az alattomos forradalmi hullámok láttán gondosan lezárta hajója nyílásait. Szervezkedéseket tiltó törvényeket hoztak, betiltottak egyesületeket és törvényellenes gyűléseket. Aki szót emelt ezekben az években bármiféle reformért, az gyanússá tette magát, és ez a félelem a forradalomtól tovább élt még az után is, hogy Wellington 1815-ben, a Waterlooi csatában véget vetett Napóleon dicsőségének.
16. A Lavender Hill, 818. oldal