homokóra tárgy

Az élet homokóráját nem lehet fejtetőre állítani… Ez a baj.

89. oldal

Ime a fényes, gyertya-világította szoba, ahol az életfogytig-időmérők sorakoznak – polc hátán polc, tele kucorgó homokórákkal, amelyek jövőből múltba csorgatják finom homokjukat.

(első mondat)

Egy homokórát is tart ott az asztalán.
Ugyanis most törötten hever a lábam előtt.
Remélhetőleg nem bírt szentimentális értékkel.
Miket beszélek! Remélem, hogy igenis bírt szentimentális értékkel! Méghozzá sokkal, rengeteggel. Úgy kell neki! Ami azt illeti, miért is állnék meg ennél a homokóránál?
Riden itt akar fogva tartani. Hát, akkor jobb, ha felkészül a következményekre. Átrendezem a csizmáit, mindegyik balhoz egy másik pár jobbja kerül.

97-98. oldal, 8. fejezet

Van benned valami abból a fajtából, amelyik már csak olyan, mint a homokóra. Ha lepergett a homok, biztos jön valaki és megint fejre állít.

21. oldal

Ha a homokórában a szemek elkopnak, akkor talán az örökkévalóság marad az üvegben?
Ancsel Éva

Előttem már a méretlen idő.
A „csak”, az „ígysem”, „úgysem”.
A sehogy. Szétrohadt akasztófák. Tájkép.

Nem fordítom meg többé a homokórát.

Októberi capriccio (részlet), 58. oldal