hologram szómagyarázat

Amikor tehát veszünk egy csomag pattogatott kukoricát, aminek az árát a pénztáros lézeres letapogatóval olvassa le, ha elmegyünk egy koncertre, ahol látványos fénybemutató kíséri a műsort, vagy műholdas kapcsolatnak köszönhetően a világ másik felén rendezett koncertet nézünk a tévében, esetleg ugyanannak az együttesnek a legújabb CD-jét hifi lejátszónkon hallgatjuk vagy egy hologram művészi értékében gyönyörködünk, akkor ezt mind Albert Einsteinnek és Niels Bohrnak köszönhetjük, akik több mint hatvan évvel ezelőtt lefektették a stimulált emisszió fizikai alapjait.

Azt mondják, az ember nem ismeri fel a hangját, amikor először hallja vissza a szalagról. És amikor először látja magát videón vagy 3D hologramon, akkor sem ismeri fel. Azt hiszed, magas, kövér, fekete hajú fickó vagy, aztán látsz egy apró, vékony, kopasz nőt… ilyen lehet?
Bob Arctort tutira felismerem […] Ő az, aki nem Barris, nem Luckman, és ott lakik. Hacsak nem az egyik kutya vagy macska van a képen. Vagyis két lábpn járó alakra kell odafigyelnem.

119. oldal (Agave)

A költészet nem látszatokkal dolgozik, hanem a látszatok látszatával, testszerűsége nem több, sőt kevesebb, mint a hologramok három dimenziója. A költészet testszerűségében mindig van valami áttetsző. A hasonlat kétségtelenül test a szavak között, de olyasféle üdvözült test, amilyet a vallás ígér a túlvilágon.

35. oldal (A VERS MÉRTANA - A hasonlat tere)

– Látott valaha képet C'baothról? – kérdezte Luke.
Winter elgondolkodott.
– Láttam egyszer az archívumban egy hologramot, amelyen az egész bizottság szerepelt. C'baoth középtermetű és átlagos testfelépítésű embernek látszott. Nem tűnt különösen izmosnak sem, ez szokatlan egy Jedinél. – Az asszony Luke-ra nézett, és enyhén elpirult. – Ne haragudjon, nem akartam megsérteni.
– Semmi baj – nyugtatta meg Luke. Már sokszor találkozott azzal a téveszmével, hogy a Jedik ereje hatalmas termetükben és duzzadó izmaikban rejlik.

53-54. oldal, Negyedik fejezet

Asajj Ventress a háromdimenziós holotérkép belsejében állt, melyen piros fényfoltok jelezték, hol csaptak le az utóbbi hetekben a köztársaságiak. Lehunyta a szemét, széttárta a karjait, s tapogatózó ujjaival úgy festett, mint egy vak kislány, aki egy ismeretlen helyen próbál tájékozódni.
Legalábbis az avatatlan szemlélők így látták. Azoknak, akik járatosak voltak az Erő használatában, sokkal inkább tűnt volna hátborzongató szirénnek, aki az élő energia óceánját járja, s a tényeket összekötő szándékokat és gondolatokat fürkészi.
Trillot megbabonázva figyelte Ventresst, akinél még sohasem látott félelmetesebbet és gyönyörűbbet.

291. oldal, 51. fejezet (Szukits Könyvkiadó, 2015)