Hollandia helyszín

Ayaan Hirsi Ali: A hitetlen
Pivárcsi István: Boszorkányok könyve
Daniel Defoe: A londoni pestis
Jacqueline van Maarsen: Barátnőm, Anne Frank
Deborah Moggach: Tulipánláz
Poór János (szerk.): A kora újkor története
Eric Weiner: A boldog zarándok
Bács Gyula: Jugoszlávia
Paul Kennedy: A XXI. század küszöbén
Anne Frank – Dawid Rubinowicz: Anne Frank és Dawid Rubinowicz naplója
Ormos Mária: Hitler
John Hillaby: Gyalogszerrel Európában
Paul Johnson: A modern kor
Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem – 1789–1914
E. J. Hobsbawm: A szélsőségek kora
Dedinszky Erika (szerk.): Álcázott fény
H. A. Diederiks – J. Th. Lindblad – D. J. Noordam – G. C. Quispel – B. M. A. de Vries – P. H. H. Vries: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet
Jane Chisholm: Világtörténelem kicsiknek és nagyoknak
Szerhij Zsadan: Vorosilovgrád
Demeter Györgyi Csilla – Póder Pálné (szerk.): Karácsonyi szakácskönyvem
Tusor András – Sahin-Tóth Gyula: Gasztronómia
Ljudmila Ulickaja: A mi Urunk népe
Manfred Schulz: Pipázók könyve
Zubánics László – Vargáné Katona Mária: Boszorkányok pedig nincsenek?!
Kibédi Varga Áron: És felébred, aminek neve van
Isabel Wolff: Séta az időben
Joseph Heller: Picture This
Elizabeth Gilbert: A lélek botanikája
Pákozdy László Márton: Az Ebed Jahweh Deuterojesaja theologiájában
Edward Dolnick: A képhamisító
Anne C. Voorhoeve: Liverpool Street
Deák István: Európa próbatétele
Ma is tanultam valamit
Császy Zsolt: Az Orbán-rezsim börtönében
Guus Kuijer: Mindörökké együtt
Rudolf Höss: Auschwitz parancsnoka voltam
Yuval Noah Harari: Homo Deus
Monica Hesse: A kék kabátos lány
Ben Coates: Why the Dutch are Different
Réti László: Európa, falak mögött
Hendrik Groen: Amíg élünk
Daša Drndić: Belladonna
Edward Rutherfurd: London
Vi Keeland – Penelope Ward: Szívtipró pilóta
Rutger Bregman: Utópia realistáknak
Georgia Hunter: A szabadság illata
Csath Magdolna: Bevesszük a kanyart?
Michel Houellebecq: Szerotonin
Rodaan Al Galidi: Az autista és a postagalamb
Mörk Leonóra: Törött tulipánok
Philip Roth: Engedd el
!

Hollandia zászlaja

!

Fővárosa: Amszterdam
Államforma: Parlamentáris monarchia
Hivatalos nyelv: holland
Népszámlálás szerinti népesség: 16 819 595 fő
Népsűrűség: 395 fő/km²
Terület: 41 526 km²


Idézetek

Tarja_Kauppinen IP>!

Hollandia nem ország, legfeljebb nagyvállalat

30. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Hollandia
Morpheus>!

Tudnia kell, hogy ha most Belgiumban vagy Hollandiában lennénk, és eutanáziára vágyna, a maga depressziójával gond nélkül engedélyeznék.

325. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Belgium · eutanázia · Hollandia
6 hozzászólás
Chöpp >!

Lehet, hogy nem tudod, de Hollandiában tíz emberre tizenkét festő jut…

313. oldal A holland dinnye

Kapcsolódó szócikkek: Hollandia
Bea_Könyvutca P>!

Hollandiát számos rejtély övezi, történetünk szempontjából azonban köztük a legfontosabb, hogy a hollandok biciklizés közben hozzák meg a legfontosabb döntéseiket.

9. oldal

Kapcsolódó szócikkek: holland · Hollandia
mrsp>!

Isten teremtette a világot, de Hollandiát a hollandok.

17. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Hollandia
Kuszma>!

A holland közigazgatás és a Zsidó Tanácsok németek által kinevezett tagjai közös erőfeszítései következtében a zsidókat pontosan összeírták, és 1941-től kezdve elrendelték, hogy a westerborki gyűjtőtáborban jelenjenek meg. Onnan azután fokozatosan német koncentrációs és haláltáborokba deportálták őket. Nyugat- és Észak-Európában a lakosság létszámához viszonyítva Hollandiában halt meg a legtöbb zsidó: a zsidó lakosság 80 százaléka. Ez megmutatta, hogy a viszonylag alacsony szintű antiszemitizmus nem sokkal javította a zsidók túlélési esélyeit. Hollandiában sokkal fontosabb volt a társadalmat átjáró törvény és rend mentalitás.

139. oldal

Deák István: Európa próbatétele Együttműködés, ellenállás és megtorlás a második világháború alatt

Kapcsolódó szócikkek: 1941 · Hollandia · zsidók
robinson P>!

A nácik számára Franciaország és Anglia volt Európa két legfontosabb meghódítandó országa, Hollandia csupán eszköz volt a cél elérésében.

25. oldal

Edward Dolnick: A képhamisító Igaz történet Vermeerről, a nácikról és a 20. század legnagyobb képhamisításáról

Kapcsolódó szócikkek: Hollandia
Bea_Könyvutca P>!

Amszterdam csatornákra épült. Az ország alacsonyan fekszik, mélyebben, mint a tenger, és a gazdák évszázadokig földdel töltötték fel, vízi utak és öntözőrendszerek szövevényes hálózatát hozták létre, hogy ne fulladjanak az Északi-tenger vizébe. A történelemtanárom, amikor a tananyagban ehhez a részhez értünk, egy mondást idézett: „Isten teremtette a világot, de Hollandiát a hollandok.”

17. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Amszterdam · Hollandia
Cneajna P>!

A pereknek elsőként Hollandia vetett véget, aztán Anglia, majd Franciaország és Ausztria után Magyarország, végül Lengyelország, Svájc, Németország is betiltotta a boszorkánypereket. Az egyik legutolsó európai per Lengyelországban, Poznan hercegségben 1793-ban zajlott (bár 1776-tól törvény tiltotta). Feltűnően sokáig tartott a boszorkányüldözés Mexikóban, ahol még 1877-ben is zajlott égetés. A világtól elzártabb területeken, pl. frank Svájcban a XX. század közepéig éltek boszorkányok és az emberek hittek a varázslásaikban.
Szélsőséges esetek még a XX. század második felében is előfordultak, pl. 1976-ban Frankföldön egy Anneliese Michel nevű diáklányból két lelkészével űzette ki a püspök az ördögöket, jelesül Lucifert, Nérót, Hitlert, Júdást és Káint. Később a lelkészeket gondatlanságból elkövetett emberölés vádjával bíróság elé állították.

63. oldal

Zubánics László – Vargáné Katona Mária: Boszorkányok pedig nincsenek?! (A kárpátaljai néphit és a történelmi valóság találkozása)

Kapcsolódó szócikkek: 1793 · 1877 · 1976 · Anglia · Ausztria · Franciaország · Hollandia · Lengyelország · Mexikó · Németország · Svájc
Szelén>!

Én magam soha nem tudtam a teljes számot, és nincsenek is tampontjaim a restaurálásukhoz. Már csak a nagyobb akciók számaira emlékszem, amelyeket Eichmann vagy valamelyik megbízottja többször említett előttem.
Felső-Sziléziából és a Főkormányzóságból 250 000
Németországból és Theresienstadtból 100 000
Hollandiából 95 00
Belgiumból 20 000
Franciaországból 110 000
Görögországból 65 000
Magyarországról 400 000
Szlovákiából 90 000

221. oldal

Rudolf Höss: Auschwitz parancsnoka voltam Rudolf Höss emlékiratai