Hold helyszín
Idézetek
Kísértet-napnak hívják a költők barátjukat, a holdat […]
79. oldal, II. (1883. Január 8-9.) (Magvető, 2011)
Sjón: A macskaróka 89% Népi történet
Adriana Corta kinyitja az apró üvegedényt, és belélegzi a kávé szagát. Lucas éveket és sok százezer kilométert lát letűnni az arcán. – Sajnos, nem brazil.
A kávé drágább az aranynál. Az arany olcsó a Holdon, és csak a szépsége miatt értékelik. A kávé drágább az alkaloidáknál és a diamorfinnál. A nyomtatók képesek narkotikumokat szintetizálni – egyetlen nyomtató sem állított még elő olyan kávét, aminek ne szaríze lett volna. Lucas nem szereti a kávét: túl keserű és hazug. Soha nem olyan az íze, mint az illata.
– Embert küldtünk a holdra – mondja Alan –, de azt nem tudjuk megoldani, hogy a müzli ne legyen szottyos.
139. oldal
Most azt kérdezitek, mi a csudát kerestünk mi a Holdon. Hát megmagyarázom. Tejet gyűjtöttünk, egy nagy kanállal és egy dézsával. A holdtej nagyon sűrű volt, mint a tejföl. A pikkelyek közti hézagokban keletkezett, erjedéssel, különböző, a Földről származó testekből és anyagokból, amelyek a mezőkről és erdőkből és lagúnákból repültek oda, amerre csak a Hold elhaladt. Nagyjából a következőkből állt: növényi nedvek, ebihal, bitumen, lencse, méz, keményítő szemcsék, tonhalikra, penész virágpor, kocsonyás anyagok, férgek, gyanták, bors, ásványi sók, hamu.
6. oldal, A Hold távolsága (Kozmosz Könyvek, 1972)
– Rájöttem valami furcsa dologra, Jo – törte meg a lusta álmodozást Allan. – Semmivel sem vehetnél rá, hogy visszamenjek a Holdba… tegnap este mégis, valahányszor kinyitottam a számat, csakis a holdiakat védelmeztem.
– Tudom – bólogatott az asszony. – Az egekre, Allan, egyesek máig úgy viselkednek, mintha a Föld lapos lenne. Akadnak, akik semmit sem hisznek az egészből, mások meg nyíltan kijelentik, hogy egyáltalán nem értik a dolgot… és én nem is tudom, melyik fajta bosszant jobban!
Robert A. Heinlein: Nagyszerű megint itthon!
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 149. Robert A. Heinlein
