hintó tárgy
Idézetek
A négylovas hintó egyhangúan döcögött a még erősen építkezésszagú Sugárúton (korábban Ellborgengasse, vagyis Könyök utca). Param-param. Param-param. A lovak patájának monoton kopácsolása a fakockákon, és az ablakon beáramló lusta, délutáni napfény elálmosította a társaságot. Ferenc József (nem nagyapám féltestvére, hanem az osztrák császár, magyar és cseh király) apró szemeivel hunyorítva figyelte a vele szemben ülő Andrássy Gyulát: „Szép ember, az tény. Barna, közepesen hosszú hajzat, magas homlok, nyílt tekintet, sudár tartás. Még így bóbiskolva is tekintélyt parancsoló. A szerencse fia.”
129. oldal
Nincs kérdés ezek után. Nincs e világi kérdés.
A lány feltépi a hintó ajtaját, gyors léptekkel indul a bolt felé. A két férfi meghökkenve nézi, ahogy dühösen, könnyekkel, eltökélten indul az újabb csatába.
315. oldal
Figgy, amikor korábban az útról ábrándozott, egy kacsalábon forgó orosz palotát képzelt maga elé, a Kelet Versailles-át, melyről már oly sok útikönyvben olvasott. Ehelyett a hintójuk egy ósdi, rideg faépület elé gördült be. Hiányzott belőle a képzeletében élő pompa és ragyogás. Ez a túlméretezett viskó lenne Erzsébet orosz cárnő palotája?
41. oldal
A királyi fogatot még számos hintó követte, tele a vármegyék és a főváros legfőbb uraival. A frakkban, cilinderben vagy épp coboly- és farkasprémmel szegett atillákban feszítő, kardjukat csörgető urak mind politikusok, főnemesek, tudósok, művészek és egyéb méltóságok voltak. Olykor feltűnt köztük egy-egy bíbor, szürke, hófehér, barna vagy fekete öltözetű egyházfi is, aki integetés közben vastag pecsétgyűrűjével, súlyos aranyláncával próbált szikrát csiholni a májusi napfényből.
16. oldal