Himalája helyszín

Nem azért mászom hegyet, hogy a csúcsait meghódítsam. Hogy akkor miért? Keresem a határhelyzeteket, hogy érezzem szorongásaimat, kételyeimet – és magasztos érzések töltsenek el.

9. oldal

A Himalája és Karakorum-hegyek minden nemzete egy embert választ meg Istenének, s azt imádja. S e kultusznak mély értelme van. Az embertársban tisztelni az Isten képét. A Láma-imádók nem ölnek embert. Az nekik annyi, mint Istent ölni.

Kin-Tseu

– Mióta érdekel téged a Himalája? Két hete még azt hitted, hogy egy koktél.

A nyolcvanas évek elején még egyetlen párizsi metrókocsiban elfért volna az összes hegymászó, és velük együtt a teljes expedíciós segédcsapat, akik egy-egy tavaszi szezonban összeverődtek az Everest-alaptáborban. 1996-ban viszont már négyszáznál is többen mászták meg az ösvényt és vertek sátrat odafönn, így aztán nagyjából úgy festett az alaptábor, mint egy rockkoncert színtere. Az egyik mászó meséli, hogy az 1996-os Everest-alaptábor „olyan volt, mint valami vándorcirkusz – csak éppen a mi sátrainkban több bohóc is lakott”.

21. oldal

Új-Zéland olyan, mintha különböző vidékek legjobb részeiből rakták volna össze. Gejzírek, mint Izlandon; havas hegyvonulatok, mint az Alpokban vagy a Himalájában; füves lankák és alföldek, mint Skóciában vagy Írországban; erdőségek, strandok és működő vulkánok. Meg birkák. Rengeteg birka.

74. oldal

A mai éghajlat szempontjából fontos tényező a Himalája hegység, amely mintegy 47 millió évvel ezelőtt mereszti fel csipkézett gerincét, amikor az Ausztrál-Indiai-kőzetlemez az Eurázsiai-lemeznek ütközik. A Himalája ekkor úgy gyűrődik fel, mint az autó motorháztetője a karambolban.

206. oldal Vulkáni telek és halálos ködök

Erőss Zsolt beállt a Mount Everest csúcsa felé kanyargó sorba. Mi volt az a parancs, ami az éjszaka közepén kilökte az embereket a hálózsák melegéből, hogy sipító tüdővel feltuszkolja őket a fagyott, sötét és kemény világvégére? A lassú mozdulatokból, a kétségbeesetten rángó szívből nem lehetett kiolvasni a választ. Az élet alapvető kérdéseire ugyanis nincs felelet. Miért ébred fel az ember, ha tudja, hogy majd elalszik, miért szeret, ha elmúlik a hevület, és miért él, ha a végén biztosan meghal? Egészen közelről nézve a miértnek nincs értelmezési tartománya. A lepésről lépésre küzdők, a bioszféra határára merészkedők, a világ peremén vánszorgók önmaguk voltak a válasz. Tettük teljes racionalitással végrehajtott irracionalitás volt. De mégis közelebb kerültek a lényeghez, mint odalenn, a hegyek lábánál élők, akiknél a rendetlenség rendnek tűnik és a kérdésekre mindig akad valamilyen felelet. A csikorgó jégen, a meredek hólejtőn a málló sziklagerincen nem volt válasz semmire, de nem volt kérdés sem. Minden egyszerű volt.

192. oldal

A Himalája kifejezés a szanszkrit hima (jelentése: hó), és álaja (jelentése: haza, otthon) szavakból származik, és azt jelenti: a hó hazája.

23. oldal, A szent Himalája

Ne feledjék, feljutni a csúcsra a dolog könnyebbik része, de lejutni, az az igazán nehéz.

298. oldal

Időszámításunk negyedik századától kezdve ke­gyes khínai zarándokok keresték fel India buddhista szentélyeit s jelentéseikből kiderül, hogy még ama barbár nyugati országokban is, amelyeken keresztül utaztak, SÁKJAMUNI tanításainak sok követője volt. Azonban e khínai utazók és köztük különösen JUAN-CSANG, a „Törvények mestere”, a mi indiai Pauzániászunk — vallási dolgokkal törődtek leginkább; szent helyek, csodatévő templomok, a buddhista tanok tételei és a szerzetes élet érdekelték őket. Belső-Ázsia vidékeiről, amelyeken keresztül hatoltak, röviden emlé­keznek meg irataikban. Nem nyújtanak határozott tudósításokat az indiai művelődésnek, nyelvnek és művészetnek a buddhista hittérítés következtében tör­tént elterjedéséről a Himaláján és Hindukuson át.