!

hideg fogalom

Wass Albert: A funtineli boszorkány
Charles Dickens: Copperfield Dávid
Andrus Kivirähk: Ördöngös idők
Milorad Pavić: Kazár szótár
Rudyard Kipling: A dzsungel könyve
Szabó Magda: Disznótor
Herman Melville: Moby Dick
Móra Ferenc: Dióbél királyfi
Ilja Varsavszkij: Molekuláris kávéház
Dylan Thomas: Rebeka leányai
Gállos Orsolya (szerk.): A kígyómenyasszony
Oscar Wilde: A boldog herceg
Radvánszky Béla: Régi magyar szakácskönyvek
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 107.
Timothy Snyder: Véres övezet
Salla Simukka: Vérvörös
Robert Galbraith: A selyemhernyó
Melissa Landers: Elidegenítve
M. C. Beaton: Agatha Raisin és a karácsonyi búcsúcsók
Sara Raasch: Hó mint hamu
George R. R. Martin: The Ice Dragon – A jégsárkány
Hartay Csaba: Holtág
Josh Malerman: Ház a tó mélyén
S. K. Tremayne: A tűz gyermeke
Sharon Bolton: Egyikünk hazudik

Idézetek

>!
SteelCurtain

Még két üveg vodkát is kérek – mondta Kurocskin, akinek eszébe jutott Plevako tanítása. Hogy is mondta? – Lehetőleg gabonapálinka legyen.
– Hát az meg mire kell?
Kurocskin ötölt-hatolt:
– Tudja, kérem – kezdte a hazugsághoz nem szokott ember ügyetlenségével –, igen könnyedén vagyok öltözve, s ott hidegek az éjjelek.
– Mása, adjon neki egy üveggel!
– Miért csak egyet? – próbálkozott vitába szállni Kurocskin.
– Nem olyan hidegek ott az éjszakák – hangzott Kazanovak megalapozott válasza.

Kapcsolódó szócikkek: hideg · vodka
>!
ptagi P

Aki kényelmes szobában, meleg kályha mellett ismeri csak a telet, az el sem képzelheti, milyen az, amikor az ember éhesen és összekoccanó fogakkal küszködik a hóban, hegyen föl, hegyen le, vad fenyőerdők között, kegyetlen messzeségben emberlakta helytől. Mikor az izzadság ráfagy az ember bőrére, s ahogy szuszog, a tüdeje pattan szét a hideg levegőtől. Mikor minden lépésnél derékig süpped az ember azokon az úttalan utakon, s nemcsak a havat, nem csupán a hideget kell ügyelni, de a plájt magát is, az összevissza csavarodó gerinceket, hogy el ne tévedjen a rengetegben.

II. Kunyhó a Komárnyikon, 2. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: hideg · · tél
>!
Aurore

Akkor is fehér felhőcskék szöktek ki a szájukból, amikor épp nem füstöt fújtak ki.

108. oldal, 13. fejezet (Gabo, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: dohányzás · hideg
2 hozzászólás
>!
VNoémi

    Hideg. Minden hideg. A világ csupa jég, vastag, szilárd csoda borítja, csupa csillogó felület és fagyott lélegzetpára-felhő.

406. oldal, 25 (Twister Media, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: hideg · jég · Meira
>!
loci93 IP

A jégsárkány kristályfehér volt, ez a fehérnek az az árnyalata, amely oly kemény és hideg, hogy szinte már kék. Testét zúzmara borította, ezért ha megmozdult, a bőre ropogott, akár a fagyott hó az ember csizmája alatt, és apró pelyhekben hullott róla a dér.
A szeme tiszta volt, fagyos és mély.

33. oldal (Alexandra Kiadó 2016)

Kapcsolódó szócikkek: hideg · Jégsárkány · sárkány
>!
Raesade

Ott, a nagy hidegben, ínség idején, nem annyira a haláltól félnek, mint inkább attól, hogy sötétben kell meghalni.

Kapcsolódó szócikkek: éhség · halál · hideg
>!
Dorina_S

Olyan hideg van, hogy a pokol is befagyott.

239. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hideg
>!
Chöpp 

Nagyon hideg volt. Már a kórház udvarán éreztem, hogy itt valahogy sokkal hidegebb van, mint otthon, amikor kilépünk az ajtón. Olyan szótlan hideg volt ez, mintha nem illene melegséggel megszólalni egy olyan helyen, ahol esetleg meghalnak az emberek.

74-75. oldal

Kapcsolódó szócikkek: halál · hideg
>!
KingucK P

– Nem megyek én – üzente vissza. – Összevestem a munkával, és holtig tartom vele a haragot.
Ahogy azonban elszigorodott az idő, mégiscsak besompolygott hozzánk. Veszekedett hideg volt, a verebek százával csipogtak a sövény közt, a szellőzködésre kieresztett bárányok pedig dideregve fúrták be magukat a szalmaboglyákba.

4. Tilinkó

Móra Ferenc: Dióbél királyfi Egy öreg ember emlékei fiatal gyerekeknek

Kapcsolódó szócikkek: bárány · hideg · szalmaboglya · Tilinkó · veréb
>!
KingucK P

Milyen jól emlékszem rá, min napunk volt! Most is az orromat csavarja a köd, a mely ott lógott körülöttünk; látom benne a kísértetiesen rezg zuzmarát; dértől csapzott hajam az arcomba hull; végignézek a tanterem homályán, a melyben egy-két serceg gyertya fénye küzködik a reggel ködével, s a fiúk lehellete gőzzé válva gomolyog a dermeszt hidegben, a mint belefújnak a markukba és lábukkal dobognak a padlón.

I. 9. Egy emlékezetes születésem-napja

Kapcsolódó szócikkek: dér · gyertya · hideg · köd · zuzmara