hermetika fogalom

Hamvas Béla: Tabula Smaragdina / Mágia szutra
Richard Smoley: Tiltott hit
Trux Béla: A templomos lovag
Frances Yates: Giordano Bruno and the Hermetic Tradition

Idézetek

LazaTom>!

Értekezésünk tárgya egy olyan személy, akiről nem tudjuk, hol és mikor élt – ha egyáltalán létezett valaha. Sokféle alakot öltött az idők folyamán, volt, hogy a görög Hermésszel vagy az egyiptomi Thottal, a bibliai Hénokkal vagy éppen a muszlim Idrisszel azonosították. De legismertebb nevén Hermész Triszmegisztoszként – „Háromszor magasztos Hermész” – ismerjük. Legendás isteni eredetű lény, részben isten, részben ember, akinek a ténykedését a messzi régmúltba helyezik. Hermész Triszmegisztoszt tisztelik az alkímia, az okkult tudományok és a nyugati ezoterikus hagyomány atyjaként. A leghíresebb munka, amit neki szenteltek, és amely egyben az ő nevét viseli, egy szöveggyűjtemény: a Corpus Hermeticum, vagyis az írások „Hermetikus korpusza”.

A Corpus Hermeticum alaposan felkavarta a kedélyeket, amikor a XV. században a görög irodalom más remekeivel együtt Nyugat-Európába érkezett. Egy szerzetes, Leonardo da Pistoia bukkant rá a mű egy példányára Macedóniában, és szerzeményét megmutatta Cosimo de' Medicinek, a művészetek nagy firenzei pártfogójának. Ugyanekkor (1460 táján) a humanista Marsilio Ficino épp Platón dialógusait fordította latinra a lelkes olvasóközönségnek. Cosimo megkérte Marsilio Ficinót, hogy hagyja félbe Platón-fordítását, és előbb a Corpus Hermeticumot ültesse át latinra.

Cosimo kívánsága nem egy műkedvelő puszta hóbortja volt, ugyanis korának tudósai vallották, hogy a kérdéses szövegek a legtávolabbi antik időkig nyúlnak vissza, és az ősi bölcsesség leglényegét tartalmazzák. A sziénai székesegyházban van egy 1488-ból származó faberakás, ami azt a legendás bölcset ábrázolja, aki Hermes Trismegistus contemporaneus Moysi, vagyis »Hermész Triszmegisztosz, aki egy időben élt Mózessel«. A berakás tanúskodik arról az általánosan elfogadott korabeli vélekedésről, amely Hermész Triszmegisztoszt szó szoros értelemben az egyiptomi bölcsnek tartotta. Néhányan úgy hitték, hogy Mózes, akiről a Biblia azt írja, »szert tett az egyiptomiak minden tudományára« (ApCsel 7:22), Hermész Triszmegisztosztól kapta a tudását. Ficino egy helyen azt írja, hogy Hermész Triszmegisztosz az aurea catena, az alkimista adeptusok „aranyláncának” első láncszeme, és amely aranyláncnak részét képezi a mitikus görög költő, Orpheusz, Püthagorasz és Platón is. Ficino 1471-ben adta ki latin nyelvű fordítását, és ezzel életre hívta a reneszánsz kori okkult filozófiát (erről a 6. fejezetben lesz szó).

A szövegek megítélése később igencsak prózai fordulatot vett. 1614-ben a klasszicista Isaac Casaubon bebizonyította, hogy a Corpus Hermeticum nem vezethető vissza Mózes koráig (aki a hagyomány szerint Kr. e. 1300 körül élt), hanem jóval későbbi annál. Casaubon szerint a Kr. u. I. század végén keletkezett. A mai kutatók azon a véleményen vannak, hogy a szöveggyűjtemény kialakulása a Kr. u. I. században kezdődött, és a III. században fejeződött be. Casaubon főként nyelvészeti alapon jutott az említett következtetésre: a szöveg görög nyelvezete eltér a Kr. e. 1300 táján uralkodó görögtől.

53-54. oldal, 2. fejezet - Egyiptom örökösei

Richard Smoley: Tiltott hit A gnoszticizmus öröksége – Az evangéliumoktól a Da Vinci-kódig

krlany I>!

Már az sem egyszerű feladat, hogy az ember találjon egy mestert, egy, még élő mestert, aki hajlandó rááldozni az idejét. Hosszú évek kemény és kitartó munkája ez, olyan tudás és hagyomány továbbvitele, amit majdnem sikerült végérvényesen elpusztítania a vallásnak, ami Rómából ered. […] Nem tévedés, amit mondtam. Róma nem a kezdet, csak a vég. Amit én képviselek, az régebbi, mint az a vallás, ami tűzzel-vassal üldözi, holott emennek a hamvaiból született, mint egy korcs főnixmadár. Olyan tudás, ami ezredévek óta él, olykor megbújva, máskor önnön hatalmasságának tündöklő fényében fürödve létezik. Amit te ma vallásnak nevezel, az a tenger másik oldalán született. Csak a gyökerei kaptak szárba ezen az oldalon, és minő tréfája a sorsnak, hogy a fa már a másik parton hozta meg beteg gyümölcseit! Furcsa, hogy a kereszténység éppen ezt az itteni világot illeti az Outremer névvel, holott ők vannak odaát,

532-533. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hermetika · kereszténység · Róma · vallás
Baranyai_Csaba I>!

A hermetikában az Egy jelképe a Nap, a Kettőé a Hold. A Nap féme az arany, a Hold féme az ezüst. Minden született és keletkezett dolog a gondolatból születik és varázslat.

80. oldal

Kapcsolódó szócikkek: arany · ezüst · hermetika · Hold · Nap
LazaTom>!

Az Aszklépiosz azt állítja, hogy »azok, akik hűségesen éltek az istenek oltalma alatt«, feljebb kerülnek, és isteni lényekké válnak, de »azokra más sors vár, akik hűtlenek voltak: a menny elutasítja őket, és megszentelt lélekhez méltatlanul, alantas módon más testekbe kerülnek«. Egy másik hermetikus értekezés elmondja, hogy az a személy, aki gyermektelenül hal meg, »olyan testre van ítélve, amely természetében sem nem férfi, sem nem nő – olyasvalami ez, amely átkozott a nap szemében«. Mindkét részlet a reinkarnációra irányul.

60. oldal, 2. fejezet - Egyiptom örökösei

Richard Smoley: Tiltott hit A gnoszticizmus öröksége – Az evangéliumoktól a Da Vinci-kódig

Kapcsolódó szócikkek: hermetika · lélek · reinkarnáció
LazaTom>!

It is not known when the Hermetic framework was first used for philosophy, but the Asdepius and the Corpus Hermeticum, which are the most important of the philosophical Hermetica which have come down to us, are probably to be dated between A.D. 100 and 300. Though cast in a pseudo-Egyptian framework, these works have been thought by many scholars to contain very few genuine Egyptian elements. Others would allow for some influence of native Egyptian beliefs upon them. In any case, however, they were certainly not written in remotest antiquity by an all-wise Egyptian priest, as the Renaissance believed, but by various unknown authors, all probably Greeks, and they contain popular Greek philosophy of the period, a mixture of Platonism and Stoicism, combined with some Jewish and probably some Persian influences.

2-3. oldal, 1. fejezet - Hermes Trismegistus (Routledge and Kegan Paul, 1964)

Kapcsolódó szócikkek: filozófia · görög · hermetika · ókor · reneszánsz · sztoicizmus
LazaTom>!

[Giordano] Bruno egyiptomi hermetizmusa, amely nagy igyekezettel akart felülemelkedni a judaizmus és a kereszténység szektaszellemiségén, és a pogány antikvitás vallási toleranciájának rekonstruálására törekedett, végül mégis gyümölcsözővé vált. Bruno hermetikus eszmevilágát a szabadkőművesség karolta fel (mint azt a következő fejezetben látni fogjuk).

187. oldal, 6. fejezet - A reneszánsz bölcsei

Richard Smoley: Tiltott hit A gnoszticizmus öröksége – Az evangéliumoktól a Da Vinci-kódig

LazaTom>!

Bruno szerint a judaizmus és a kereszténység az egyiptomi misztériumvallás későbbi és elcsökevényesedett verziója. Szerinte az egyiptomi vallás volt az etalon, és annak felélesztésén munkálkodott. A zsidóságra megvetéssel tekintett, azt mondván, hogy rajtuk kívül »senki sem tudná olyan meggyőzően elhitetni, hogy az egyiptomiak kölcsönözték a héberektől az eszméiket, jókat és rosszakat egyaránt«. De Brúnónak ez sem volt elég. Azt állította, hogy Krisztus keresztje az egyiptomi kereszt, az ankh vagy crux ansata eltorzított változata.

Bruno megközelítésében az egyiptomi vallás kevéssé emlékeztet arra, amit a régészek az utóbbi két évszázadban ki­ derítettek Egyiptom vallási életéről. Sokkal inkább a Corpus Hermeticumhoz áll közelebb, amiről Bruno idejében úgy tartották, hogy Egyiptom dicső korszakában született. Bruno a maga egészében akarta feltámasztani az egyiptomi vallást.

185. oldal, 6. fejezet - A reneszánsz bölcsei

Richard Smoley: Tiltott hit A gnoszticizmus öröksége – Az evangéliumoktól a Da Vinci-kódig

Kapcsolódó szócikkek: Egyiptom · Giordano Bruno · hermetika · judaizmus · kereszt · kereszténység · vallás