hermeneutika fogalom
A hermeneutika az értelmezést és megértést vizsgáló filozófiai tudományág, az erre vonatkozó elméletek összessége. A „hermeneutika” (görög) szó az „értelmezés tudományát” jelenti, maga a szó Hermésznek, az antik görög kor egyik istenének a nevéből származik, aki az istenek hírnöke, ugyanígy közvetíti a szövegek jelentését annak írott vagy beszélt alakja is. Legalábbis a görögök ennek az istennek a nevéből származtatták hermeneuein = „kijelent”, „megvilágít” szavukat.
Az első Hermeneutika címet viselő mű Arisztotelész Herméneutikája (az Organon c. gyűjtemény része), bár hasonló problémákat szórványosan már Platón is vizsgált párbeszédes formában írt késői műveiben. Maga Arisztotelész valószínűleg a „kijelent” értelmében használta e szót, és szóban forgó műve valóban az egyszerű kijelentések tanát, ezek néhány filozófiai vonatkozású problémáit tárgyalja, így e műve logikai, nem pedig (filozófiai) hermeneutikai tárgyú.
Idézetek
…sok áll azon, hol olvas az ember. Whitman hozzáfűzi: Azóta sem értem, miért nem bénítottak meg e hatalmas mesterek [Shakespeare, Osszián, Homérosz, Aiszkhülosz, Szophoklész]. Bizonnyal azért, mert amint leírtam, a Természet átható jelenlétében olvastam őket, a nap alatt, a messze nyúló, szemgyönyörködtető tájban vagy a hullámverés morajában. Az olvasás helye, miként Whitman sugallja, nem csak azért fontos, mert a lapon szereplő hellyel egymás mellé helyeződik, hanem azért, mert mindkettőben megvan ugyanaz a hermeneutikai minőség, mindkettő a tisztázás kihívásával szembesíti az olvasót.
174. oldal
A részleteket megelőzően helyénvaló röviden emlékeztetni a bibliai hermeneutika fő axiómáira: mindenekelőtt arra a feltételezésre, hogy az Írások antropológiai állításai valós képet adnak az emberről; hogy egzisztenciális, nem pedig tudományos igazságokat közölnek e témáról is; végül, hogy a lényeget illetően harmonizálnak, nem mondanak ellent egymásnak.
243. oldal - HARMADIK RÉSZ Bibliai jelentéstan; III. fejezet: A Biblia embertani (antropológiai) alapfogalmai (Kairosz Kiadó, Budapest, 2018)
A filozófiai hermeneutika a történetiségébe beágyazott és nyelvileg közvetített emberi létmegértés általános elmélete.
26. oldal – Ungvári Zrínyi Imre: A kultúraköziség vizsgálatának perspektívái és tematizálásának alapintenciói
Veress Károly (szerk.): Az interkulturalitás – interdiszciplináris megközelítésben Alkalmazott filozófiai kutatások
A dekonstruktivizmus a hermeneutika mostohagyermekeként mind az analitikus, mind a hermeneutikai attitűdben determinizmust lát és – egyfajta anarchista indíttatásból – totális interpretációs szabadságot követel. A dekonstruktivizmusban a „történetiség” jelentősége arra redukálódott, hogy a szövegstruktúrák létrejöttének, illetve azok dekonstruálhatóságának háttér-apparátusát képezi.
page 10.