Henry Kissinger személy
Idézetek
A reálpolitika nagyja, Henry Kissinger már a kezdetektől fogva figyelmeztetett arra, hogy az Ukrajna feletti vita szükségtelenül kiélezett:
„Az ukránkérdést túlságosan is gyakran állítják be egyfajta erőpróbaként: vajon Ukrajna a Kelethez vagy a Nyugathoz csatlakozik? De ha Ukrajna életben akar maradni, és gyarapodni akar, akkor nem szabad, hogy bármelyik fél előőrsévé váljon a másikkal szemben – ehelyett hídként kell működnie a kettő között. […] A Nyugatnak meg kell értenie, hogy Oroszország számára Ukrajna sosem lesz idegen ország. […] Az Egyesült Államoknak a maga részéről kerülnie kell, hogy úgy kezelje Oroszországot, mint egy idiótát, akit türelmesen meg kell tanítani a Washington hozta illemszabályokra. Putyin komoly stratéga, aki az orosz történelem ismeretében dönt. […] Putyin démonizálása a Nyugat részéről nem politika, hanem csak alibi annak hiányára.”
Azok a diplomáciai képességek, amelyeket a hidegháború alatt Kissinger csillogtatott, fájdalmasan hiányoztak a jelen válság során.
364. oldal (Európa, 2016)
Richard Sakwa: Háború a határon 86% Ukrajna üllő és kalapács között
Az Egyesült Államok egyedülálló a nagyhatalmak történetében azzal, hogy elkötelezettséget érez bizonyos egyetemes alapelvek iránt. Ezt a meggyőződést tükrözi a Függetlenségi Nyilatkozat és az Atlanti Charta (továbbá az ENSZ Chartabevezetője is). Ezt a jelenséget nevezi Henry Kissinger „amerikai excepcionalizmusnak”.
366. oldal
Soros György: A nyílt társadalom Avagy a globális kapitalizmus megreformálása
Pinochet puccsa Santiago de Chiléből nézve egészen más képet nyújtott ahhoz képest, amit az olasz televízióban láttunk; akkoriban nem tudtuk, hogy a Fehér Házban Nixon elnök és biztonságpolitikai tanácsadója, Kissinger úgy döntött, hogy Chilében sok vér fog folyni.
19. oldal
Egész falvak haltak ki. „A halálozásnak megvannak az előnyei – jelentette ki Mao 1958. december 9-én a párt vezető tisztségviselői előtt. – Trágyázza a talajt.” Nyugaton akkoriban sokan hitték úgy, hogy Kína – Indiával ellentétben – legyőzte az éhínséget. Olyan csodálóit, mint Edgar Snow amerikai újságíró, maga Mao gigantikus átalakulásokról szóló történetekkel látta el, amelyeket a szerző Red Star Over China (Vörös csillag Kína fölött, 1937) című könyvében terjesztett Kínáról. Forradalmi romantika keveredik távol-keleti egzotikummal – tudatlanság a politikai számítással. A futballista Paul Breitner a német válogatott edzésein demonstratív módon a Mao-bibliát olvasta. Jean-Paul Sartre francia egzisztencialista filozófus „mélyen morálisként magasztalta Mao „forradalmi erőszakát”, Henry Kissinger amerikai külügyminiszter pedig „szerzetesnek” nevezte Maót, aki „megőrizte forradalmi tisztaságát”.
104. oldal
Stefan Aust – Adrian Geiges: Hszi Csin-ping A világ legnagyobb hatalmú embere
A Kínával való együttműködés természetesen nem korlátozódik az Egyesült Államokra. Ott van például a Trudeau-dinasztia Kanadában. A jelenlegi miniszterelnök, Justin édesapja, Pierre Trudeau 1968-tól (rövid megszakítással) 1984-ig vezette az országot, még mielőtt azonban parlamenti képviselővé vált volna, egészen fiatal korában lelkes híve volt Maónak és a kínai kommunista rezsimnek. Többször utazgatott is az országban, ami akkor nyugatiak esetében rendkívül ritka volt, és találkozhatott magával Maóval és a kínai vezetés több tagjával is. [lábjegyzet: Hogy miért a kiváltságos kivételezés, csak találgatni lehet. Mint kiderült, Pierre Trudeau anyagait a kanadai titkosszolgálat egészen rendkívüli módon megsemmisítette.] […] Miután miniszterelnökké vált, 1970-ben diplomáciailag elismerte a népi Kínát, és egyben felmondta a diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal. Ezzel évekkel megelőzte az amerikai vezetés hasonló, sokkal híresebbé vált lépését.
278. oldal
Mivel az iskolában csak úgy hemzsegtek a menekültek – különösen a nácik elől pár éve áttelepült zsidók –, mi különösen átéreztük a háború valóságát. Henry Kissinger akkor volt negyedikes, amikor én elsős, mégis három évtized telt el, hogy személyesen megismerkedtem vele. Emlékszem, a matematikaórán egy magyar menekült srác, John Kemény mellett ültem – ő lett később Albert Einstein matematikai asszisztense, és Thomas Kurtzcal karöltve ő találta fel a BASIC programnyelvet (még később pedig a Dartmouth College rektora lett). John nemrég érkezett Amerikába, erős akcentussal beszélte az angolt, ám zseniális matematikus volt. Nem tudtam, nem a világszerte híresen kiváló magyar oktatásnak köszönhető-e a tudása, ezért megkérdeztem:
– Azért megy ilyen jól, mert Európából jöttél?
Abban reménykedtem, hogy igennel felel, mert az azt jelentette volna, hogy nem valamiféle örökletes képességről van szó, s ezért szorgalmas tanulással én is a nyomába eredhetek. De mintha nem igazán értette volna a kérdést, vállat vont és azt felelte:
– Mindenki onnan jött, nem?
38. oldal
Alan Greenspan: A zűrzavar kora Kalandozások az új világban
Ehrlichman (tévésorozat alapjává vált) kulcsregényt írt azokról az évekről, s az a professzor, akiben Kissingerre ismerhetünk, az ő portréjában ragyogó felkészültségű, mindig jó tanácsokat adó, de a kellő pillanatokban a hatalmi viszályoktól óvatosan visszavonuló taktikus ember.
48. oldal - A furcsa pár
→ |
---|
Elődjénél is sokkal nagyobb mértékig függött a mindig földgolyószakértő és egyébként is golyó formájú Kissinger tanácsaitól.
111. oldal, 2. A fonákjára fordított Tocqueville