Henry Brown személy

Michael Bond: A medve, akit Paddingtonnak hívnak
Michael Bond: Paddington folytatja

Idézetek

Belle_Maundrell >!

– Én egy nagyon különös, ritka medve vagyok – közölte fontoskodva. – Nem sokan vannak már belőlünk ott, ahonnan jövök.
– És hol lenne az a hely? – kérdezte Mrs. Brown.
A medve előbb körülnézett óvatosan, csak utána válaszolt:
– Az a hely a Legsötétebb Peru. Onnan emirgáltam. – Újra kihúzta magát. – Emirgáns vagyok, illegálánsan vagyok itt.
– Hogy micsoda? Ön emigráns? – kérdezte ámulva Mr. Brown.
– Vagy úgy, igen, emigráns, mindig belebotlom ebbe a szóba.
– És illegálisan…? – hápogott Mrs. Brown.
– Vagy úgy, igen, úgy vagyok itt, illegálisan – dörmögte halkan, nagy zavarban a medve.

10. oldal, Első fejezet - Kérem, törődjenek ezzel a medvével!

Michael Bond: A medve, akit Paddingtonnak hívnak A Legsötétebb Peruból jött medve igaz története

Kapcsolódó szócikkek: Henry Brown · Mary Brown · Paddington
Belle_Maundrell>!

Mr. és Mrs. Brown egy pályaudvari peronon találkozott először Paddingtonnal.

(első mondat)

Michael Bond: A medve, akit Paddingtonnak hívnak A Legsötétebb Peruból jött medve igaz története

Kapcsolódó szócikkek: Henry Brown · Mary Brown · Paddington
Belle_Maundrell>!

– Például én nem tudom, van-e ilyesmire törvény. Biztos jelentenünk kell a hatóságoknak, rövid időn belül – mondta Mr. Brown.
– Miért kéne, papa? Nem is értem, miért – kiáltotta Jonathan, aki még nem is látta Paddingtont. – Fogdába zárhatják, karatéba, vagy mi… karanténba. Illegális bevándorló, ráadásul állat. Kap fél évet.

34. oldal, Második fejezet - Medve a forró vízben

Michael Bond: A medve, akit Paddingtonnak hívnak A Legsötétebb Peruból jött medve igaz története

Kapcsolódó szócikkek: Henry Brown · Jonathan Brown · Paddington
Belle_Maundrell>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Brownék most már türelmesen várták a nagy kattanást. Mosolyt rögzítettek arcukra. Nagy meglepetésükre azonban semmi nem történt, azaz…
Talán túl sok is!
Mert Paddington most már végképp nem látszott, ellenben az egész kamera-szerkentyű elindult. A lábak elváltak a földtől, és a fekete micsoda gyorsan közeledett hozzájuk. Mind felpattantak, ugrottak kétfelé, a kamera és a háromláb átszáguldott köztük, azaz inkább két láb látszott már csak, Paddington két tappancsa lent, s az egész szerkentyű-herkentyű majdnem a rózsabokrok közt landolt, de még a kis tavacskát is megkerülte előbb, csak akkor kötött ki Mr. Brown legféltettebb, drágaságos virágágyában. Ott megpihent.
– Szentséges ég! – kiáltotta Mr. Brown, s már rohant is arra. – A szépséges petúniáim!
– Jaj, hagyd már a petúniáidat, Henry – intette le kétségbeesetten Mrs. Brown. – Paddingtonnal mi van, az a lényeg… te jóságos ég!
– Ugyan már, beszorulhatott a feje valahogy – nyugtatta őt mindazonáltal ingerülten Mr. Brown. – Majd kiszabadul.

19-20. oldal, Első fejezet - Családi csoportkép (Ciceró, 2009)

Kapcsolódó szócikkek: Henry Brown · Paddington
Belle_Maundrell>!

– Tudhattam volna – hümmögött már hazafelé menet Mr. Brown –, hogy ha Paddington valamibe belefog, abból különleges dolog jön ki.
– A medvék talpraesettek – mondta Mrs. Bird.

25. oldal, Első fejezet - Családi csoportkép (Ciceró, 2009)

Kapcsolódó szócikkek: Henry Brown · Mrs. Bird · Paddington
Belle_Maundrell>!

– Medvék! – nevetett Mr. Brown. – Nem ezt szoktam mondani mindig? Medvék! Most láthatod, mennyire igazam van.
– Jaj, Henry… nem lehet mindig épp neked igaza!

58-59. oldal, Harmadik fejezet - Paddington, a detektív (Ciceró, 2009)

Kapcsolódó szócikkek: Henry Brown
Belle_Maundrell>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

És Mrs. Browntól egy xilofont kapott Paddington, lévén, hogy úgy, de úgy rajongott a muzsikáért, főleg a csingilingi hangokért. A xilofon segítségével igazi hangorkánt produkálhat majd Paddington, felidézve a fuvolás és xilofonos perui indián dallamokat.
[…]
Éjjel azonban Paddington szobájából olyan hangorkán kezdett hallatszani, hogy Jonathan és Judy is a plafonig ugrott, felriadva.
– Nagy hazafi vagyok, ki kételkedne benne, de hogy hajnali háromkor, télidőn, a himnuszt kelljen hallgatnom xilofon-átiratban, félreütésekkel tarkítva, az mégis sok – nyögte Mr. Brown.
Mrs. Bird végül lecsillapította medvéjüket, így a család is megnyugodott, s az éjszaka további része újabb incidensek nélkül telt.

125. oldal, Hetedik fejezet - Karácsony (Ciceró, 2009)

Kapcsolódó szócikkek: Henry Brown · Paddington