!

Henri Matisse személy

Ljudmila Ulickaja: Odaadó hívetek, Surik
Romain Gary: Lady L.
Sükösd Mihály: Hemingway világa
Françoise Gilot – Carlton Lake: Életem Picassóval
Eigel István: Én még láttam a kikötőt
Paula Mclain: A párizsi feleség
Kovács Béla: 420 nap Szíriában
Jeanette Winterson: Az időszakadék
!

Henri Matisse (Le Cateau-Cambrésis, 1869. december 31. – Nizza, 1954. november 3.) francia festőművész, a 20. századi festészet egyik legjelentősebb alakja.

Bővebben itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Henri_Matisse


Idézetek

>!
latinta SP

Kotohito herceg, aki nyolc évet töltött el Párizsban, az új francia festészet, különösképpen Matisse nagy csodálója volt, és Alekszandr Nyikolajevicsben értő beszélgetőtársra lelt; ilyet Japánban nem talált volna. A Piros halakat Alekszandr Nyikolajevics nem ismerte, de látatlanban is hajlandó volt elhinni a hercegnek, hogy Matisse-nak éppen ebben a remekművében lelhetők fel leginkább annak nyomai, hogy alaposan tanulmányozta a japán művészetet.

Kapcsolódó szócikkek: Henri Matisse · Japán · Párizs
>!
latinta SP

Nyitva volt az ablak. A tulipáncsokor a nyári napfényben, az ég kék hátterével Matisse-ra emlékeztette (nemrégiben, időnek előtte, nyolcvanévesen ragadta el a halál), még akár a lehullott sárga szirmok is a művész ecsetje alól kerülhettek volna a váza köré.

7. oldal, Első fejezet (első mondatok) (Park, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Henri Matisse
>!
Carmilla 

Ha valaki „beérkezik”, mint Matisse, akkor már bármit csinálhat, minden mellékterméke múzeumi rangot kap. Nemcsak egy vázlatvariáció lehet melléktermék, hanem a jókora vászon is… Matisse-nak sok a mellékterméke. Vermeernek nem volt mellékterméke. Vagy csak nem maradt fenn. Nem ártott volna, ha Matisse is megsemmisít néhányat.

Rousseau vagy Rousseau - Amerikai napló

Kapcsolódó szócikkek: Henri Matisse
>!
Amadea

– Ha Matisse meghal, Chagall lesz az egyetlen festő, aki tudja, hogy valójában mi a szín! Nem rajongok azokért a kakasokért, szamarakért, röpködő hegedűsökért és az egész folklórkirakatért, de a vásznai valóban meg vannak festve, nemcsak úgy egyszerűen összetákolva.
(…)
Évekkel később hallottam Chagall véleményét Pablóról: – Mekkora lángész ez a Picasso! – mondotta. – Milyen kár, hogy nem fest!

228. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Chagall · Henri Matisse · Pablo Picasso
2 hozzászólás
>!
Véda MP

A következő fontos találkozás néhány héttel később történt, amikor Gertrude Stein meghívott minket teára. […]
Az ajtóban egy valódi francia szobalány fogadott bennünket, aki elvette a kabátunkat, majd bevezetett minket a szobába – „a szoba”, amint addigra ,ár tisztában voltunk vele, Párizs legfontosabb szalonja volt. A falakat festmények borították a kubizmus és a posztimpresszionizmus hőseinek, valamint a többi modern, Henri Matisse, André Derain, Paul Gauguin, Juan Gris és Paul Cézanne alkotásai. Az egyik meglepő kép egy portré volt Steinről, Picasso festette, aki régóta tagja volt Stein körének, és gyakran megjelent a szalonban. A festmény sötétbarna és szürke tónusokból építkezett, és az arc mintha elvált volna a test többi részétől – erőtejesebb és szögletesebb volt, nehéz szemhéjakkal.
Stein negyvenöt-ötven évesnek látszott, sötét ruhája, vállkendője és gyönyörű fején magasra tornyozott haja óvilági külsőt kölcsönzött neki. Hangja mély volt, és bársonyos, a barna szempár mindenre a maga teljességében tekintett. Később, amikor alkalmam nyílt alaposabban is szemügyre venni őt, meglepett, mennyire hasonlít a tekintete Ernestéhez – a létező legmélyebb, legsötétebb barna szempár, egyszerre kritikus és elfogadó, kíváncsi és derűs.

109. oldal

Hirdetés
>!
sophie P

Az ablakhoz ment, és úgy állt kék ruhájában és a sárga fényben, mintha egy Matisse-ból vágta volna ki saját magát.

87. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Henri Matisse
>!
Eule P

Első pillanatra a szír főváros olyan, mint egy modern festmény, a háttérben lilásan fénylik a Kasszion-hegy, alatta ragyog a zöld minden árnyalata. Nemhiába nevezik a várost Kelet ragyogásának vagy A költők múzsájának vagy A Paradicsom riválisának… Megérdemli. Damaszkusz más reggel, mint délben, pihen délután, és pazarul csillog este. A ragyogását, színeit és szépségét csak egy Matisse-festmény tudná visszadni.

67. oldal, X. fejezet

Kovács Béla: 420 nap Szíriában Egy geológus feljegyzései

Kapcsolódó szócikkek: Damaszkusz · Henri Matisse · Szíria
>!
Carmilla 

Gertrude Stein nem féltékeny francia művészbarátaira, összehozza őket honfitársaival. Hemingway az ő szalonjában ismeri meg Picassót, Matisse-t, Braque-ot, Cocteau-t. Itt barátkozik össze F. Scott Fitzgeralddal, a húszas évek „jazz-korszakának” látványos írójával, Dos Passosszal, a keresztmetszet-regények majdani szerzőjével, Ezra Pounddal, a később fasisztává lett ezoterikus költővel és másokkal.

35. oldal, Műhely és készülés (Európa, 1969)