Henri Matisse személy

Ljudmila Ulickaja: Odaadó hívetek, Surik
Romain Gary: Lady L.
Sükösd Mihály: Hemingway világa
Françoise Gilot – Carlton Lake: Életem Picassóval
Bernard Denvir: Impresszionizmus
Eigel István: Én még láttam a kikötőt
Paula Mclain: A párizsi feleség
F. G. Haghenbeck: Frida füveskönyve
Kovács Béla: 420 nap Szíriában
John Galsworthy: A túlsó parton
Jeanette Winterson: Az időszakadék
!

Henri Matisse (Le Cateau-Cambrésis, 1869. december 31. – Nizza, 1954. november 3.) francia festőművész, a 20. századi festészet egyik legjelentősebb alakja.

Bővebben itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Henri_Matisse


Idézetek

Amadea>!

– Ha Matisse meghal, Chagall lesz az egyetlen festő, aki tudja, hogy valójában mi a szín! Nem rajongok azokért a kakasokért, szamarakért, röpködő hegedűsökért és az egész folklórkirakatért, de a vásznai valóban meg vannak festve, nemcsak úgy egyszerűen összetákolva.
(…)
Évekkel később hallottam Chagall véleményét Pablóról: – Mekkora lángész ez a Picasso! – mondotta. – Milyen kár, hogy nem fest!

228. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Chagall · Henri Matisse · Pablo Picasso
2 hozzászólás
sophie P>!

Az ablakhoz ment, és úgy állt kék ruhájában és a sárga fényben, mintha egy Matisse-ból vágta volna ki saját magát.

87. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Henri Matisse
Eule P>!

Első pillanatra a szír főváros olyan, mint egy modern festmény, a háttérben lilásan fénylik a Kasszion-hegy, alatta ragyog a zöld minden árnyalata. Nemhiába nevezik a várost Kelet ragyogásának vagy A költők múzsájának vagy A Paradicsom riválisának… Megérdemli. Damaszkusz más reggel, mint délben, pihen délután, és pazarul csillog este. A ragyogását, színeit és szépségét csak egy Matisse-festmény tudná visszadni.

67. oldal, X. fejezet

Kovács Béla: 420 nap Szíriában Egy geológus feljegyzései

Kapcsolódó szócikkek: Damaszkusz · Henri Matisse · Szíria
Carmilla >!

Gertrude Stein nem féltékeny francia művészbarátaira, összehozza őket honfitársaival. Hemingway az ő szalonjában ismeri meg Picassót, Matisse-t, Braque-ot, Cocteau-t. Itt barátkozik össze F. Scott Fitzgeralddal, a húszas évek „jazz-korszakának” látványos írójával, Dos Passosszal, a keresztmetszet-regények majdani szerzőjével, Ezra Pounddal, a később fasisztává lett ezoterikus költővel és másokkal.

35. oldal, Műhely és készülés (Európa, 1969)

ppeva P>!

– Furcsa elgondolni, hogy 1910-ben Gauguin jelentette számomra a legszélsőbb excentricitást – mormolta Adrian. – Ez is mutatja, hogy fejlődnek a dolgok. Annak idején, emlékszem, először a British Museumban néztem meg a kínai képeket, azután átmentem a posztimpresszionista kiállításra. Cézanne, Matisse, Gauguin, Van Gogh – akkor legszélsőbb modernek – most már ősrégiek. Gauguin kétségkívül kitűnő kolorista. De mégis jobban szeretem a kínaiakat. Attól félek, hogy rettenetesen régimódi vagyok, Dinny.

148. oldal

1 hozzászólás
latinta SP>!

Kotohito herceg, aki nyolc évet töltött el Párizsban, az új francia festészet, különösképpen Matisse nagy csodálója volt, és Alekszandr Nyikolajevicsben értő beszélgetőtársra lelt; ilyet Japánban nem talált volna. A Piros halakat Alekszandr Nyikolajevics nem ismerte, de látatlanban is hajlandó volt elhinni a hercegnek, hogy Matisse-nak éppen ebben a remekművében lelhetők fel leginkább annak nyomai, hogy alaposan tanulmányozta a japán művészetet.

Kapcsolódó szócikkek: Henri Matisse · Japán · Párizs
Hirdetés
latinta SP>!

Nyitva volt az ablak. A tulipáncsokor a nyári napfényben, az ég kék hátterével Matisse-ra emlékeztette (nemrégiben, időnek előtte, nyolcvanévesen ragadta el a halál), még akár a lehullott sárga szirmok is a művész ecsetje alól kerülhettek volna a váza köré.

7. oldal, Első fejezet (első mondatok) (Park, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Henri Matisse
Véda MP>!

A következő fontos találkozás néhány héttel később történt, amikor Gertrude Stein meghívott minket teára. […]
Az ajtóban egy valódi francia szobalány fogadott bennünket, aki elvette a kabátunkat, majd bevezetett minket a szobába – „a szoba”, amint addigra ,ár tisztában voltunk vele, Párizs legfontosabb szalonja volt. A falakat festmények borították a kubizmus és a posztimpresszionizmus hőseinek, valamint a többi modern, Henri Matisse, André Derain, Paul Gauguin, Juan Gris és Paul Cézanne alkotásai. Az egyik meglepő kép egy portré volt Steinről, Picasso festette, aki régóta tagja volt Stein körének, és gyakran megjelent a szalonban. A festmény sötétbarna és szürke tónusokból építkezett, és az arc mintha elvált volna a test többi részétől – erőtejesebb és szögletesebb volt, nehéz szemhéjakkal.
Stein negyvenöt-ötven évesnek látszott, sötét ruhája, vállkendője és gyönyörű fején magasra tornyozott haja óvilági külsőt kölcsönzött neki. Hangja mély volt, és bársonyos, a barna szempár mindenre a maga teljességében tekintett. Később, amikor alkalmam nyílt alaposabban is szemügyre venni őt, meglepett, mennyire hasonlít a tekintete Ernestéhez – a létező legmélyebb, legsötétebb barna szempár, egyszerre kritikus és elfogadó, kíváncsi és derűs.

109. oldal

Carmilla >!

Az impresszionisták közül Guillaumin élt a legtovább: 1927-ben, 86 évesen hunyt el. Ő volt valamennyiük közül a legközvetlenebb is, és hatással volt mind Van Gogh, mind Matisse munkásságára. Kezdetben igen nehéz körülmények között élt; helyzete akkor javult meg ugrásszerűen, amikor 1891-ben megnyerte a lottón a főnyereményt.

37. oldal, 1. fejezet - Forradalom születik (Officina Nova, 1993)

Kapcsolódó szócikkek: 1891 · 1927 · Henri Matisse · lottó · Vincent van Gogh
Carmilla >!

Ha valaki „beérkezik”, mint Matisse, akkor már bármit csinálhat, minden mellékterméke múzeumi rangot kap. Nemcsak egy vázlatvariáció lehet melléktermék, hanem a jókora vászon is… Matisse-nak sok a mellékterméke. Vermeernek nem volt mellékterméke. Vagy csak nem maradt fenn. Nem ártott volna, ha Matisse is megsemmisít néhányat.

Rousseau vagy Rousseau - Amerikai napló

Kapcsolódó szócikkek: Henri Matisse