Henri Bergson személy
Idézetek
Azt, hogy a modern ember egyik jellegzetessége, hogy mohón vágyik a dolgokra, és képtelen elhalasztani a kívánságok kielégítését, olyan jelentős gondolkodók is hangsúlyozták, mint Max Scheler és Henri Bergson. Aldous Huxley fejezte ezt ki a legérzékletesebben a Szép új világban. A legfontosabb szlogen azok közül, amellyel a Szép Új Világban a kamaszokat kondicionálják, így hangzik: „ Nyúlj ki minden öröm után, ne halaszd holnapra bután .” […]
A kívánságoknak ezt az azonnali kielégülését boldogságnak érzik. A Szép Új Világ egy másik jelmondata, hogy „ manapság mindenki boldog”; az emberek „megkapják, amit akarnak, és sohasem akarják azt, amit nem kapnak meg”.
Az áruk azonnali elfogyasztásának és a szexuális vágyak azonnali kielégítésének ez az igénye ugyanúgy együtt jár a Szép Új Világban, mint a sajátunkban. Erkölcstelennek minősül, ha valaki egy „szerelmi” partnert viszonylag rövid időn túl is megőriz. A „szerelem” rövid életű szexuális vágy, amelyet azonnal ki kell elégíteni.
[…]
A vágyak korlátozásának ez a hiánya ugyanahhoz az eredményhez vezet, mint a nyílt tekintély hiánya – bénultsághoz, és végül önpusztításhoz.
151-152. oldal
→ |
---|
Sokszor vágytam rá, hogy megírjam Alexisz Zorbásznak, egy öreg munkásnak, akit nagyon megszerettem, az életét és viselt dolgait.
Életemben a legtöbb jót az utazásoknak és az álmoknak köszönhetem, az emberek – élők és holtak – közt vajmi kevesen álltak mellettem küzdelmemben. Mégis, ha választanom kellene, vajon kik hagytak a szívemben mélyebb nyomot, talán három-négyre esne a választásom: Homéroszra, Bergsonra, Nietzschére és Zorbászra.
5. oldal
Ha hitelt adunk annak, amit szabatos logikai-tudományos okfejtésévél kimutatott Leonardo da Vinci, Hobbes, Spinoza, Hume, Leibniz, Kant, Priestly, Voltaire, Schopenhauer, Bergson, akkor a szabad akarat nem létezik, mert létezése lehetetlen.
Lucio Della Seta: A bűntudat leküzdése A szorongás, a pszichés szenvedés ellen
…a gyermeki látás Jammes nagy újítása az irodalomban, ezáltal talált számtalan követőre. Költői módszerét talán Bergson filozófiai módszerével lehet összehason lítani: Bergson a gondolkozást akarja megszabadítani minden kész fogalmi mechanizmustól és visszavezetni a tudat közvetlen adottságaira, Jammes pedig a költészetet akarja megszabadítani minden készen kapott formulától.
Gyakran hivatkozik Henri Bergson komikumelméletére, abban a valóság s az eszmény ütközésére, irónia és humor különbségére, sőt ellentétére, prózaírói önképzésben pedig talán a legtermékenyebb bergsoni tanításként az „idő” és a „tartam” megkülönböztetésére.
64. oldal
Sokan nem tudják, még kitartó olvasói és rajongói közül sem, hogy Babits egész élete folyamán vonzódott a tudományokhoz és a filozófiához. Fiatalabb korában (1910) értékes tanulmányt írt Henri Bergsonról, az akkor már Európa-szerte ismert francia filozófusról, amely a Nyugat című folyóiratban jelent meg. Ezt később Bergson egyik főműve, a Teremtő fejlődés Dienes Valéria által fordított és közreadott magyar kiadásához is hozzáillesztették (1930/1987).
165. oldal (Vince, 2004)
Ádám György: A rejtőzködő elme Egy fiziológus széljegyzetei
[…] az emberi lét különböző szituációkban is ugyanarra a kérdésre keresi a választ, s Bergson szavaival: „Az értelem nem az egyetlen lehetőség a metafizikai valóság megközelítésére.” Lagerlöffel hozzátehetjük: „A szenvedést pedig senki sem szüntetheti meg, de aki új bátorságot önt a szenvedőkbe a bajok, a fájdalmak, a szegénység elviselésére, annak sokat megbocsátanak.”
378. oldal, Utószó - Legenda? Realizmus? - Tóth Sándor (Palatinus, 2016)
Maigret már hozzászokott, hogy ha ment valahová, és felismerték, akkor az emberek kíváncsian méregették a hírneve miatt. Néhányan azt hiszik, hogy mindenképp fel kell tenniük többé-kevésbé ostoba vagy hízelgő kérdéseiket.
– És, főfelügyelő, mi a módszere?
Az okosabbak vagy nagyképűbbek kijelentik:
– Szerintem ön leginkább bergsoni…