Hekaté személy
Idézetek
Clarisse, az Árész-bungaló vezetője felrakta bakancsos lábát az asztalra, de senki sem szólt rá. Clovis, a Hüpnosz-ház vezetője a sarokban húzta a lóbőrt, amíg Butch, az Írisz-csapat főnöke kipróbálta, hogy hány ceruza fér Clovis orrlyukaiba. Travis Stoll Hermészéktől egy pingponglabdát akart meggyújtani az öngyújtójával, az Apollón-bungaló vezetője, Will Solace pedig azzal szórakozott, hogy a csuklóján tekergette a gézt. A Hekaté-kölyköket valami Lou Ellen képviselte, aki a Démétéres Miranda Gardinerrel éppen „lecsavarom az orrodat”-ot játszott, csakhogy Lou Ellen valami varázslattal tényleg lecsavarta Miranda orrát, aki mindenáron vissza akarta szerezni tőle.
LVI. fejezet
Hekaté, bár önmagában is hármas istennő volt, két másik holdistennővel, Artemisszel és Szelénével is hármasságot alkotott. Ebben a népszerű holdistennő-triászban Artemisz volt a növekvő hold szűz istennője, Szeléné a telihold nimfaistennője, és Hekaté a fogyó hold boszorkányistennője.
233. oldal - Hekaté
Yliaster Daleth: Demonomicon 85% Démonológiai enciklopédia és gyakorlati kézikönyv
A világ szebb idefentről – folytatta Hekaté. – Nem igazabb, de szebb.
19. oldal (Kossuth Kiadó, 2018)
Annak az ősmitológiai istennőnek, aki Hermészt mint a titkos szerető őstípusát szólította a világra, valamennyi klasszikus megjelenési formája közül Hekaté a leghermészibb. Mint angelos ugyanúgy szárnyas lehetett, akárcsak tisztán égi hasonmása: Iris. Ő is lelkeket vezet, akárcsak Hermész, s ott áll a keresztutakon, ahol egy háromszög alakban felépített Hekataia ábrázolja, amely éppolyan idegen a klasszikus világtól, mint az utak mentén álló négyszögletes hermák. Herméshez hasonlóan neki is kijár a kalácsból és a füstölésből minden újholdkor.
Kerényi Károly: Hermész, a lélekvezető 84% Az élet férfi eredetének mitologémája
– A titánokkal vívott háború óta jobban odafigyelnek a többi istenre. Sokan saját bungalót kaptak a Félvér Táborban: Hekaté, Hádész, Hébé, Hüpnosz… ööö, és persze bőven vannak köztük olyanok is, akiknek nem H betűvel kezdődik a nevük.
249. oldal, XXVI. Jászon
424. oldal, L. Jászon
This idea of Anna and Mamurius as Moon-Year and Sun-Year throws light on a curious Etruscan monument that has hitherto baffled explanation. In Fig. 50 we have a portion of the design from a Praenestine cista now in the Berlin Museum. Menerva holds a young boy over a vessel full of flaming fire; she seems to be anointing his lips. The boy is armed with spear and shield, and his name is inscribed Mars: the scene is one of triumph, for over Menerva floats a small winged Victory holding a taenia. The scene is one of great solemnity and significance, for on the rest of the design… we have an influential assembly of gods, Juno, Jovos, Mercuris, Hercle, Apolo, Leiber.
Mars is, of course, the new fighting-season which opens in spring, as well as the new agricultural season. But if Mars were only the War-God, what sense is there in this baptism of fire? For the young Sun what could be more significant? At the Sun-festivals of the solstice- to-day, to feed the sun and kindle him anew and speed his going, the Johannisfeuer is lighted year by year and the blazing wheel rolled down the hill.
The band of honeysuckle ornament that runs round the cista is oddly broken: just at the point above the young Sun-god's head is the figure of the triple Cerberus. A strange apparition; but he ceases to be irrelevant when we remember that Hecate the Moon, to whom dogs were offered at the crossways, was once a threeheaded dog herself.