Hedvig személy

– Tudom hogy nem kell. Tudod mit? Veszek neked egy állatot. Nem békát, azt már évek óta senki sem hord, kinevetnének vele. Nem is macskát, mert attól meg tüsszögök, allergiás vagyok a szőrére. Baglyot veszek neked. Minden gyerek baglyot szeretne. Irtó hasznos állat, hozza-viszi a leveleket, meg minden.
Húsz perccel később kiléptek a sötét Uklopsz Bagolyszalonból, ahol nagyon sok zizegést-suhogást hallottak és rengeteg fénylő szempárt láttak. Harry jókora kalitkát cipelt, benne egy gyönyörű hóbagollyal.

81. oldal

A hóbagolynak könnyű dolga volt, ő nem volt álmos. Épp egy mesekönyvet olvasgatott Hedvigről, a varázsbagolyról, amikor felharsant a kiáltás:
– Megvan az első!

123-124. oldal (Kasza Kriszta: Trivadar, a háromfülű nyúl)

A kupé ablaka mögött egy nagyobb fehér folt, s hozzábiggyesztve egy kicsiny, szürke valami lebegett. Harry felállt, és közelebb hajolt az üveghez. A valami egy kis bagoly volt, a fehér folt pedig egy – hozzá képest hatalmas – boríték. A madár olyannyira apró volt, hogy a vonat kavarta szél ide-oda dobálta. Harry gyorsan lehúzta az ablakot, kinyúlt, és elkapta a madarat. Olyan érzés volt, mintha egy tollas cikeszt szorongatna. Óvatosan bemenekítette a baglyot a vonatba. Az habozás nélkül Harry ülőhelyére pottyantotta a borítékot, majd vidáman röpködni kezdett a kupéban. Szemmel láthatóan büszke volt, hogy sikerült teljesítenie feladatát. Hedvig ránézett apró kollégájára, és gúnyos-lenézően csattintott a csőrével.

395. oldal

Harry ideje nagy részét a szobájában töltötte új baglya társaságában. A madarat Hedvignek keresztelte el – A mágia történetében találkozott ezzel a névvel. Egyébként minden tankönyvét nagyon érdekesnek találta; éjszakába nyúlóan olvasott az ágyon heverészve, miközben Hedvig ki-be röpködött a nyitott ablakon át. Még szerencse, hogy Petunia néni nem járkált be többé a szobába – Hedvig ugyanis szorgalmasan hordta haza a döglött egereket. Harry minden este lefekvés előtt kipipált egy napot a falra tűzött papíron, amivel a szeptember elsejéig hátralevő napokat számlálta.

87. oldal

Hedvig az előző este óta távol volt. Harry nem aggódott érte – máskor is előfordult, hogy a bagoly hosszabb ideig elmaradt –, de most már szerette volna viszontlátni.

11. oldal, Első fejezet - Bagolyposta (Animus, 2000)

Harry az ideje nagy részét a szobájában töltötte új baglya társaságában. A madarat Hedvignek keresztelte el – A mágia történetében találkozott ezzel a névvel.

97. oldal

Még szerencse, hogy Petunia néni nem járkált be többé a szobába – Hedvig ugyanis szorgalmasan hordta haza a döglött egereket.

97. oldal

Húsz perccel később kiléptek a sötét Uklopsz Bagolyszalonból, ahol nagyon sok zizegést-suhogást hallottak, és rengeteg fénylő szempárt láttak. Harry jókora kalitkát cipelt, benne egy gyönyörű hóbagollyal. A madár fejét a szárnya alá dugva aludt.

81. oldal

Tizennégy hóbagoly rakott fészket tizennégy ház tetején egy északnyugat-montanai településen. Ennek a fajnak a madarak között méltóságban nincs párja: fehér, hatvan centiméter magas, rendíthetetlenül nyugodt, elegáns, és határozottan van benne valami misztikus; egyesek „szellembagolynak” hívják. Ebbe a fajba tartozik Hedvig bagoly is, aki Harry Pottert kíséri és védelmezi.

266. oldal, 17. fejezet - A madarak átformáló ereje

Twenty minutes later, they left Eeylops Owl Emporium, which had been
dark and full of rustling and flickering, jewel-bright eyes. Harry now
carried a large cage that held a beautiful snowy owl, fast asleep with
her head under her wing.