Hedvig személy

– Tudom hogy nem kell. Tudod mit? Veszek neked egy állatot. Nem békát, azt már évek óta senki sem hord, kinevetnének vele. Nem is macskát, mert attól meg tüsszögök, allergiás vagyok a szőrére. Baglyot veszek neked. Minden gyerek baglyot szeretne. Irtó hasznos állat, hozza-viszi a leveleket, meg minden.
Húsz perccel később kiléptek a sötét Uklopsz Bagolyszalonból, ahol nagyon sok zizegést-suhogást hallottak és rengeteg fénylő szempárt láttak. Harry jókora kalitkát cipelt, benne egy gyönyörű hóbagollyal.

81. oldal

A kupé ablaka mögött egy nagyobb fehér folt, s hozzábiggyesztve egy kicsiny, szürke valami lebegett. Harry felállt, és közelebb hajolt az üveghez. A valami egy kis bagoly volt, a fehér folt pedig egy – hozzá képest hatalmas – boríték. A madár olyannyira apró volt, hogy a vonat kavarta szél ide-oda dobálta. Harry gyorsan lehúzta az ablakot, kinyúlt, és elkapta a madarat. Olyan érzés volt, mintha egy tollas cikeszt szorongatna. Óvatosan bemenekítette a baglyot a vonatba. Az habozás nélkül Harry ülőhelyére pottyantotta a borítékot, majd vidáman röpködni kezdett a kupéban. Szemmel láthatóan büszke volt, hogy sikerült teljesítenie feladatát. Hedvig ránézett apró kollégájára, és gúnyos-lenézően csattintott a csőrével.

395. oldal

Harry ideje nagy részét a szobájában töltötte új baglya társaságában. A madarat Hedvignek keresztelte el – A mágia történetében találkozott ezzel a névvel. Egyébként minden tankönyvét nagyon érdekesnek találta; éjszakába nyúlóan olvasott az ágyon heverészve, miközben Hedvig ki-be röpködött a nyitott ablakon át. Még szerencse, hogy Petunia néni nem járkált be többé a szobába – Hedvig ugyanis szorgalmasan hordta haza a döglött egereket. Harry minden este lefekvés előtt kipipált egy napot a falra tűzött papíron, amivel a szeptember elsejéig hátralevő napokat számlálta.

87. oldal

Még szerencse, hogy Petunia néni nem járkált be többé a szobába – Hedvig ugyanis szorgalmasan hordta haza a döglött egereket.

97. oldal

Hedvig az előző este óta távol volt. Harry nem aggódott érte – máskor is előfordult, hogy a bagoly hosszabb ideig elmaradt –, de most már szerette volna viszontlátni.

11. oldal, Első fejezet - Bagolyposta (Animus, 2000)

Harry az ideje nagy részét a szobájában töltötte új baglya társaságában. A madarat Hedvignek keresztelte el – A mágia történetében találkozott ezzel a névvel.

97. oldal

Húsz perccel később kiléptek a sötét Uklopsz Bagolyszalonból, ahol nagyon sok zizegést-suhogást hallottak, és rengeteg fénylő szempárt láttak. Harry jókora kalitkát cipelt, benne egy gyönyörű hóbagollyal. A madár fejét a szárnya alá dugva aludt.

81. oldal

Tizennégy hóbagoly rakott fészket tizennégy ház tetején egy északnyugat-montanai településen. Ennek a fajnak a madarak között méltóságban nincs párja: fehér, hatvan centiméter magas, rendíthetetlenül nyugodt, elegáns, és határozottan van benne valami misztikus; egyesek „szellembagolynak” hívják. Ebbe a fajba tartozik Hedvig bagoly is, aki Harry Pottert kíséri és védelmezi.

266. oldal, 17. fejezet - A madarak átformáló ereje

Twenty minutes later, they left Eeylops Owl Emporium, which had been
dark and full of rustling and flickering, jewel-bright eyes. Harry now
carried a large cage that held a beautiful snowy owl, fast asleep with
her head under her wing.

Hedwig hadn't brought Harry anything so far. She sometimes flew in to
nibble his ear and have a bit of toast before going off to sleep in the
owlery with the other school owls. This morning, however, she fluttered
down between the marmalade and the sugar bowl and dropped a note onto
Harry's plate.

108. oldal