Hazel Grace Lancaster személy
1 hozzászólásIdézetek
– Ezt kellene tennünk, Hazel Grace. Csapattá kellene
alakulnunk, hogy mi legyünk a nyomorék duó, amely keresztülviharzik a világon,
jóváteszi, ami rossz, megvédi a gyengéket, oltalmazza a veszélyeztetetteket.
– Miért bámulsz így rám?
Augustus féloldalason mosolygott.
-Mert olyan szép vagy. Számomra gyönyörűség nézni a szép embereket, és egy ideje úgy döntöttem, hogy nem tagadom meg magamtól a létezés egyszerűbb örömeit. – Kurta, kényelmetlen hallgatás után folytatta:
-Különösen, miután voltál olyan kedves rámutatni, hogy mindez a feledésbe és hasonlókba torkollik.
– Még mindig sirály a plázába járni?
– Fölöttébb büszke vagyok rá, hogy nem tudom, mi a sirály – feleltem.
45. oldal
Igyekeztem nem gondolni a sebzett szóra, így természetesen ki sem tudtam verni a fejemből.
96. oldal
Én: Ha azt akarod, hogy tizenéves legyek, ne küldj a támaszcsoportba. Vegyél nekem egy hamis személyit, hogy bárba járhassak, vodkát ihassak és füvezhessek.
A mama: Először is nem szeretsz füvezni!
Én: Nézd, ezt akkor tudhatom meg, ha szerzel nekem egy hamis személyit.
A mama: El fogsz menni a támaszcsoportba!
Én: VÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!
14. oldal
Szia, Isaac, Támaszcsoport Hazel vagyok, nem pedig a gonosz volt barátnőd.
210. oldal