Havas Jon személy

– Fogadj el tőlem egy tanácsot, fattyú – folytatta Lannister. – Soha ne feledd el, ki is vagy, mert a világ biztosan nem fogja! Tedd ezt az erősségeddé, s akkor sohasem lehet a gyengeséged. Viseld páncélként és sohasem használják majd arra, hogy ártsanak vele!

66. oldal

Ugyanarra az égboltra nézünk fel, és mégis milyen különböző dolgokat látunk.

377. oldal

845. oldal

Nem tudsz te semmit, Havas Jon.

Ott állt a móló végén, sápadtan és libabőrösen, minden ízében reszketett a hideg ködben. Tű mintha suttogott volna a kezében. A hegyes végével, mondta, és ne mondd el Sansának! A pengén ott volt Mikken jele. Ez csak egy kard. Ha kardra lesz szüksége, százat is talál a templom alatt. Tű amúgy is túl kicsi volt igazi kardnak, jóformán nem volt több játék fegyvernél. Ostoba kislány volt, amikor Jon készíttette neki.
– Ez csak egy kard – ismételte, ezúttal hangosan…
… de nem csak az volt.
Tű Robbot, Brant és Rickont jelentette, az anyját, az apját, még Sansát is. Tű Deres szürke falait és lakóinak nevetését jelentette. Tű volt a nyári hó, Öreg Nan meséi, a szívfa vörös leveleivel és ijesztő arcával, az üvegkertek meleg földillata, a szobája ablakának tábláin dörömbölő északi szél. Tű volt Havas Jon mosolya.

376. oldal (Arya)

– Jon, elgondolkodtál már valaha azon, hogy az Éjjeli Őrség tagjai miért nem nősülnek meg és miért nem nemzenek gyermekeket? – kérdezte Aemon mester.
Jon vállat vont.
– Nem. – […]
– Hogy ne szeressenek – felelte az öreg –, mert a szeretet a becsület mételye, a kötelességtudat halála.
[…]
Mi a becsület egy asszony szerelméhez képest? Mi a kötelesség ahhoz képest, hogy egy újszülött fiút tartasz a kezedben… vagy egy fivér mosolyának emlékéhez képest? Szél és szavak. Szél és szavak. Csak emberek vagyunk és az istenek szerelemre teremtettek bennünket. Ez a mi nagy dicsőségünk és nagy tragédiánk.

715. oldal

– Megbántottalak? – kérdezte Lannister. – Sajnálom. A törpéknek nem kell tapintatosnak lenniük. Bohócruhába öltözött, ugrabugráló bolondok generációi kiharcolták nekem a jogot, hogy rosszul öltözzem és kimondjak minden istenverte dolgot, ami csak eszembe jut.

66. oldal

A különböző utak néha ugyanabba a kastélyba vezetnek.

110. oldal

– Első lecke – mondta Jon. – A hegyes végével szúrunk.