!

hatalom fogalom

Márai Sándor: Szabadulás
J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve
George Orwell: 1984
Stephen King: Az
Alekszandr Szolzsenyicin: A vörös kerék I-II.
Erich Maria Remarque: A Diadalív árnyékában
Erich Kästner: A diktátorok iskolája
Juan Carlos Onetti: Egy névtelen sírra
Krasznahorkai László: Rombolás és bánat az Ég alatt
Jiři Drašnar: Forradalmakról, titkos társaságokról és a genetikai kódról
Szabó Magda: Az ajtó
Michael Crichton: Zaklatás
Arturo Pérez-Reverte: A Dél Királynője
Vlagyimir Szorokin: Az opricsnyik egy napja
Lion Feuchtwanger: Jud Süss
Wilhelm Hauff: A sátán emlékiratai
Salman Rushdie: A firenzei varázslónő
Polcz Alaine: Éjjeli lámpa
Victor Hugo: A nyomorultak
Margaret Atwood: A szolgálólány meséje
George R. R. Martin: Királyok csatája
Daniel Quinn: B története
Ljudmila Ulickaja: Médea és gyermekei
Frank Herbert: A Dűne gyermekei
William Golding: A Legyek Ura
Szilvási Lajos: Egymás szemében
Arundhati Roy: Az Apró Dolgok Istene
Vavyan Fable: Varázscsók
Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról
Robert T. Kiyosaki – Sharon L. Lechter: Gazdag papa, szegény papa
Carlos Castaneda: Don Juan tanításai
Carl Gustav Jung: Gondolatok a szexualitásról és a szerelemről
Lion Feuchtwanger: A hamis Néró
Eckhart Tolle: A most hatalma
A. S. Neill: Summerhill
Csingiz Ajtmatov: A versenyló halála
Csingiz Ajtmatov: Dzsingisz kán fehér fellege
Mikszáth Kálmán: A fekete város
Michael Ende: A sátánármányosparázsvarázs­pokolikőrpuncspancs­lódítóbódítóka
A. E. Van Vogt: Linn varázslója
Michael Moore: Hülye fehér ember
James Graham: Az alkoholizmus titkos története
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember
Kende Péter: Mik vagytok ti, istenek?
Amanda Quick: Botrány
Moldova György: Titkos záradék
Salamon Gábor – Zalotay Melinda (szerk.): Állítsátok meg a világot! Ki akarok szállni. / Stop the World! I Want to Get Off
Saul Bellow: Herzog
Erich Fromm: A rombolás anatómiája
Walter Moers: Az Álmodó Könyvek Városa
Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek
Friedrich Dürrenmatt: A bíró és a hóhér
Aleksandar Zograf: Pszichonauta – Látomások a Balkánról
John le Carré: A panamai szabó
Jann S. Wenner – John Levy (szerk.): Rolling Stone – Interjúk
Lion Feuchtwanger: A csúnya hercegnő
Henry Rollins: Punk a platón
Raana Raas: Árulás
Fóti Péter: Útmutató rebellis tanároknak
John Stuart Mill: A szabadságról
Esterházy Péter: Egy kékharisnya följegyzéseiből
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
Thuküdidész: A peloponnészoszi háború
Ursula K. Le Guin: A kisemmizettek
Pais István: Antik bölcsek, gondolatok, aforizmák
Varlam Salamov: Kolima
Illyés Gyula: Ebéd a kastélyban
Heinrich Mann: Az alattvaló
Lewis Mumford: A gép mítosza
Borbás Mária (szerk.): A fizikusok
Táncsics Mihály: Sajtószabadságról nézetei egy rabnak
Luther Márton: Asztali beszélgetések
Andrew Bellringer: Hősellátó
Caius Sallustius Crispus: C. Sallustius Crispus összes művei
Elif Şafak: Az isztambuli fattyú
Robert Bly: Vasjankó
Antun Šoljan: A kikötő
Kácsor Zsolt: István király blogja
M. Scott Peck: A járatlan út
Lángh Júlia: Vissza Afrikába
Peter Lauster: A társkapcsolat krízisei
Boethius: A filozófia vigasztalása
Michel Foucault: A szexualitás története I-III.
A Katolikus Egyház Katekizmusa
Richelle Mead: A halál csókja
Károlyi Amy: Kulcslyuk-líra
Gore Vidal: Julianus
Karen Marie Moning: Álom és valóság
Oroma Fiona – Schumicky Lilla – Szilasi Ildikó: A háború gyermekei
Borisz Akunyin: Halál szeretője
Peter Lauster: Az Én megerősítése
Chuck Palahniuk: Altató
Joe Abercrombie: Miután felkötötték őket
Libba Bray: Az az édes, távoli harang
András László: Egy medvekutató feljegyzései
Darren Shan: A holtak vonulása
Arisztotelész: Politika
Karin Fossum: Az Ördög tartja a gyertyát
Tatiosz: A bölcsesség ábécéje
Drew Karpyshyn: A pusztítás útja
Hoppál Bori: Kebelbarátnők
Arisztotelész: Eudémoszi etika / Nagy etika
Bókay János: Hősnő
Paul Feyerabend: A módszer ellen
William Wharton: Srapnel
Ernest Hemingway: Vándorünnep / Tavaszi zuhatag / Az ötödik hadoszlop / Cikkek, vallomások
Mikonya György: Rend a rendetlenségben
Drew Karpyshyn: A Kettő Szabálya
Erdő Péter: Egyházjog
Andrew Dabb – Daniel Loflin: Supernatural – Beginning's End
Székelyhidi Ágoston: Debreceni napló Erdélyről
George R. R. Martin: Sárkányok tánca
Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya
Schirilla György: Vegetáriánuskönyv
Donald Rayfield: Sztálin és hóhérai
Alekszandr Szolzsenyicin: Együtt
Milly Johnson: Yorkshire puding Klub
Szántai Zsolt – Szántai F. Andrea (szerk.): Az élet rendje
Barsi Balázs: Krisztus békéje
Chuck Palahniuk: Kárhozott
Mark Lawrence: Tövisek Hercege
J. M. G. Le Clézio: Uránia
Varga Zoltán: Iskolai ártalmak
Karen Marie Moning: Új nap virrad
David Mitchell: Felhőatlasz
Alma Katsu: Halhatatlan
Justina Chen Headley: North of Beautiful – Iránytű Önmagamhoz
Szergej Lukjanyenko: Új Őrség
James Luceno: Darth Plagueis
Cserna-Szabó András: Szíved helyén épül már a Halálcsillag
Hannu Rajaniemi: Fraktálherceg
Tiffany Reisz: A szirén
Philip K. Dick: Az utolsó szimulákrum
James Forrester: Megszentelt árulás
Mitch Albom: Az Idő Ura
Nguyên Công Hoan: A tiszteletreméltó megyefőnök papucsa
Darren Shan: Gyilkos születik
Tolsztoj Leó: Az újkor vége
Fodor Ákos: Kis téli-zene
Turczi István: Minden kezdet
Malala Juszufzai – Christina Lamb: Én vagyok Malala
Beth Revis: Across the Universe – Túl a végtelenen
On Sai: Scar
On Sai: Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál
Mikal Hem: Kezdő diktátorok kézikönyve
Kiss Ottó: Szusi apó álmot lát
James S. A. Corey: Kalibán háborúja
Amy Kathleen Ryan: Szikra
Lundy Bancroft: Why Does He Do That?
Jodi Picoult: Szelíd vadak
Maurice Druon: Korona és méreg / Az ősi törvény
Terry Pratchett: A Slip of the Keyboard
Jerry Mintz: Szabadság és demokrácia az oktatásban
Max Barry: Lexikon
Grigorij Kanovics: A bolondok könnyei és imái
Michael Crichton: Jurassic Park
Morgan Rice: A sárkányok dühe
Alain de Botton: A hírek
Daniel Goleman: A jóság hatalma
Borsa Brown: Az Arab
Fabian Lenk: Caesar és a nagy összeesküvés
Szvetlana Alekszijevics: Elhordott múltjaink
Jason Fry: Rey túlélési útmutatója
Phyllis T. Smith: Én, Livia
Száraz Miklós György: Apám darabokban
Jonathan Franzen: Tisztaság
Plutarkhosz: Nagy Sándor és Iulius Caesar
Csányi Vilmos: Ő ott bent
Sebály Bernadett – Vojtonovszki Bálint (szerk.): A hatalom társadalma vagy a társadalom hatalma?
Yi Mun-yol: Torz hősünk
John Scalzi: Vének történetei és más írások
Réz András: Már egyáltalán nem szorongok, de teljesen be vagyok…
Katherine Addison: A koboldcsászár
Török Dalma (szerk.): A valóság valószínűtlen lett
Mark Lawrence: Az Osheimi Kerék
Jón Kalman Stefánsson: A halaknak nincs lábuk
Ari Turunen: Hát nem tudjátok, ki vagyok?
Colleen Hoover: Maybe Someday – Egy nap talán
Todd McFarlane: Spawn: Kezdetek 4.
Margaret Atwood: Boszorkánymagzat
Fredrik Backman: Mi vagyunk a medvék
J. S. Carol: Gyilkos társas
Delilah S. Dawson: Phasma
Ursula K. Le Guin: Valós és valótlan II.
Frances Hardinge: Hazugságok fája
Jim Butcher: Átokvihar
Benyák Zoltán: Az utolsó emberig
Leigh Bardugo: Six of Crows – Hat varjú
Sara Holland: Everless
Holly Black: The Cruel Prince – A kegyetlen herceg
Chris Carter: Halállista

Idézetek

>!
Lanore P

Íme egy paradoxon, amire maga Darwin sem tudná a magyarázatot: dacára a ténynek, hogy anyám negatív hatása nélkül feltehetően boldogabb, egészségesebb és ezáltal evolúciós szempontból életképesebb lettem volna, nem tudtam kizárni őt az életemből. Mellette talán a mustármagnál is kisebbnek éreztem magam, egyetlen pillantásától megkérdőjeleztem minden tettemet, gondolatomat, és egész életemben küzdhettem, akkor sem érhettem fel azokhoz a várakozásokhoz, amiket irántam táplált, mégis rendelkezett azzal a hatalommal, hogy elhitesse velem: minden működni fog, ha kimondja rá az áldást. A részem volt, s ha megpróbáltam kivágni magamból, halálra véreztem.

Kapcsolódó szócikkek: anya · Charles Darwin · evolúció · hatalom
>!
Ivetta

Ember legyen a talpán, aki azután is megmarad normálisnak, hogy hatalmat adnak neki az emberek fölött.

Kapcsolódó szócikkek: hatalom
>!
Morpheus

Az életpártiság a szórakozást, a játékokat, a szeretetet, érdekes munkát, hobbit, nevetést, zenét, táncot, a másokra való odafigyelést és az emberekben való hitet jelenti. Az életellenesség pedig a kötelességtudatot, az engedelmességet, a hasznot és a hatalmat. A történelem folyamán eddig az életellenesség győzött, és továbbra is győzni fog, ameddig a fiatalságot arra nevelik, hogy a mindenkori felnőtt elképzelésekhez idomuljon.

350. oldal

A. S. Neill: Summerhill A pedagógia csendes forradalma

>!
Morpheus

A demokráciát nem lehet megjátszani. A gyerekek másodperceken belül meg tudják mondani, hogy valódi hatalmat kaptak-e.

14. oldal

Kapcsolódó szócikkek: demokrácia · gyerek · hatalom
>!
Morpheus

Ami egy demokratikus iskolában jelentősen eltér a hagyományos gyakorlattól, az az, hogy egyetlen tekintélyszemély (tanár) helyett minden gyerek és felnőtt tekintélyszemély lesz, mivel meg van osztva a hatalom, és közösen hoznak döntéseket. Ennek nagy hatása van a gyerekekre, különösen azokra, akik korábban problémákkal küszködtek.

21. oldal

Kapcsolódó szócikkek: demokrácia · döntés · felnőtt · gyerek · hatalom · iskola · tanár
>!
Morpheus

Minél tovább éled meg, hogy nincs hatalmad, minél tovább élsz egy tekintélyelvű rendszerben, minél távolabb kerülsz önmagadtól, annál tovább tart a gyógyulás.

23. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hatalom
2 hozzászólás
>!
Morpheus

A dolog természetéből fakadóan könnyebb a hatalom birtokosainak, ha nincs, aki kételkedne vagy merne kérdezni. Ez teszi könnyebbé számukra, hogy azt tehessék, amit szeretnének.
Úgy néz ki, nincs túl sok olyan politikai vezetőnk, aki ténylegesen azt akarná, hogy az emberek képesek legyenek demokratikus lehetőségeikkel élni, és aki támaszkodna a választópolgárok véleményére.

83. oldal

Kapcsolódó szócikkek: demokrácia · ember, emberiség · hatalom · vélemény
>!
Chöpp 

Ha a hatalom nem akarná kihasználni a neki alávetetteket, nem volna semmi indíttatása arra, hogy félelemmel és érzelmi terrorral uralkodjék felettük. Bátoríthatna minden ésszerű ítéletet és bírálatot, vállalva annak kockázatát, hogy esetleg kétségbe vonják illetékességét. Minthogy azonban saját érdekei forognak kockán, a hatalom számára az a törvény, hogy a legfőbb erény az engedelmesség, az engedetlenség pedig főbenjáró bűn. A lázadás a tekintélyelvű etika szemszögéből megbocsáthatatlan vétket jelent, mivel megkérdőjelezi a tekintély ama jogát, hogy normákat állítson fel, és kétellyel van azon axiómát illetően is, hogy ezek a normák valóban a neki alárendeltek legjobb érdekeit szolgálják.

20. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hatalom
>!
Sli SP

Semmit se értékelünk többre, mint a jótéteményt, ameddig szükségünk van rá; semmit se értékelünk kevesebbre, mikor már megkaptuk. Kérded, mi felejteti el velünk a kapott jót? A vágy arra, amit csak ezután kell kapnunk. Nem azt vesszük figyelembe, hogy mi teljesült, hanem hogy mit kell még kérnünk. Letérít a helyes útról a gazdagság, hivatal, hatalom és a többi, hiedelmeink szerint drága, valódi értéke alapján olcsó holmi. Nem tudjuk értékelni a dolgokat – nem a hírük, hanem a természetük szerint kell döntenünk róluk. Nincs bennük semmi nagyszerű, hogy értelmünket magukhoz édesgessék, csak éppen megszoktuk, hogy bámuljuk őket. Hiszen nem azért dicsérik mindezt, mert kívánatos, hanem azért kívánják, mert feldicsérték, s miután egyesek tévedéséből mindenki tévedése lett, mindenki tévedéséből így lesz egyesek tévedése.

199-200. oldal, 81. levél (Európa, 1975)

Kapcsolódó szócikkek: értékelés · gazdagság · hatalom · tévedés
>!
Még1Fejezet

De ugyanakkor mást is érez Fábry: a hatalomnak szinte megalázó súlyát. A hatalom borzalmát, azt, hogy gyűlöletet támaszt, megjuhászkodásra késztet, s kiemeli őt a többi ember közül, légüres térbe, és a hatalom bírhatatlan felelősségét: emberi sorsok fölött dönt, életeket irányít a maga kedve szerint. Szörnyű a hatalom.

5. fejezet, 55. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Fábry Pál · hatalom