Harry Potter személy

A Fred-George páros viszont roppant szórakoztatónak találta a dolgot. Ha csak tehették, Harry előtt masíroztak a folyosón, és így kiabáltak:
– Utat Mardekár utódjának! Vigyázat, véres kezű varázsló közeleg!
Percy a leghatározottabban elítélte viselkedésüket.
– Ez nem tréfa – jelentette ki hűvösen.
– Ne állj az utunkba, Percy! – vigyorgott rá Fred. – Harrynek sietős a dolga.
– Igen, a Titkok Kamrájába igyekszik, mert teára várja agyaras csatlósa – tódította George.

199. oldal, 12. fejezet - A Százfűlé-főzet

– A Véres Báró mesélte, hogy látta megérkezni Dumbledore-t – folytatta Nick. – Azt is mondta, hogy Dumbledore jókedvűnek, bár kissé fáradtnak tűnt.
– És most hol van? – kérdezte mohón Harry.
– A kedvenc hobbijának hódol: hörög és rázza a láncait a csillagvizsgáló toronyban…
– Nem a Véres Báró érdekel, hanem Dumbledore!
– Vagy úgy…

470. oldal

– Már rég le kellett volna adnunk ezt a hülye tárgyat – bosszankodott Harry.
– Hát most majd leadjuk.
– Mint a pinty! – bólogatott Harry. – Nem kell többet úgy tennünk, mintha izgatna, mi történik, ha a Jupiter összebarátkozik az Uránusszal.
– Mostantól akkor is kidobom a teafüvet, ha csupa nagybetűkkel kiírja nekem, hogy meghalsz, Ron Weasley, meghalsz!

620. oldal

– […] A dolgokat mindig a nevükön kell nevezni. Ha félsz a névtől, félni fogsz magától a dologtól is.

275. oldal, 17. fejezet

– Ördöghurok, ördöghurok… Mit is mondott róla Bimba professzor? A sötét, nedves helyeket kedveli…
– Akkor gyújts tüzet! – kiáltotta Harry.
– Jó… persze… de honnan vegyek hozzá fát? – tördelte a kezét Hermione.
– TELJESEN ELMENT AZ ESZED!? – üvöltötte Ron. – BOSZORKÁNY VAGY, TE SZERENCSÉTLEN!
– Tényleg! – sikkantott Hermione.

257. oldal, 16. fejezet

– Figyelj, Harry – szólt Lockhart. – Mikor Draco rád szegezi a pálcáját, te csináld ezt.
Azzal felemelte saját pálcáját, és megpróbálkozott egy bonyolult lengetős figurával, de az egészből csak annyi lett, hogy a végén elejtette a pálcát. Piton gúnyos mosolyától kísérve gyorsan lehajolt érte, és így szólt:
– Hoppá… Egy kicsit izgatott a pálcám.
Piton odalépett Malfoyhoz, és valamit súgott neki. Malfoy elvigyorodott. Harry nyugtalanul pillantott Lockhartra:
– Tanár úr, megmutatná még egyszer a védekezést?
– Betojtál? – sziszegte Malfoy halkan, hogy Lockhart ne hallja.
– Csak szeretnéd – vetette oda Harry.
Lockhart kedélyesen megveregette Harry vállát.
– Csak csináld, ahogy mutattam, fiam.
– Dobjam el a pálcámat?

183. oldal

– A héten három embert támadtak meg a dementorok, erre mit bír kérdezni tőlem Romilda Vane? Hogy igaz-e a szóbeszéd, és tényleg egy hippogriff van a melledre tetoválva.
Ron és Hermione dőltek a nevetéstől. Harry el se mosolyodott.
– És mit válaszoltál neki?
– Hogy nem hippogriff, hanem magyar mennydörgő – felelte könnyedén Ginny, és lapozott egyet az újságban. – Az sokkal macsóbb.
– Köszi – vigyorgott Harry. – És mit mondtál, Ronnak milyen tetkója van?
– Törpegolymókos. De nem mondtam meg, hogy hol.

511. oldal, 25. fejezet - A kihallgatott látó

592. oldal, 35. fejezet - King's Cross

277-278. oldal

– Hébe‐hóba a Próféta is kénytelen igazat írni – bólogatott Dumbledore. – Igen, ezen vitatkoztunk. De hát úgy tűnik, Rufusnak végül mégis csak sikerült becserkésznie téged.
– A fejemhez vágta, hogy ízig‐vérig Dumbledore embere vagyok.
– Ez igazán nem volt szép tőle.
– Mondtam neki, hogy így is van.
Dumbledore szólásra nyitotta a száját, de aztán újra becsukta. Hátul, az ajtó mellett Fawkes, a főnixmadár halkan, dallamosan felbúgott. Harry szörnyen zavarba jött, mert észrevette, hogy Dumbledore égszínkék szemét könny fátyolozza el – gyorsan bámulni kezdte hát a térdét. Mikor azonban az igazgató megszólalt, a hangja nyugodt volt.
– Meghatottál, Harry.

342-343. oldal, Ködös emlék (Animus, 2006)