Hannah Brown személy

Lana Millan: Átkozott Hannah Brown

Idézetek

Annie04 >!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

A csizmám a hó alatt rejtőző faágakba akad, minek következtében kitárt karokkal, arccal előrezuhanok. Akkorát csattanok, mint egy feldőlt raklap. Lépteket hallok. Felnézek, és Clive-ra pillantok, aki pont felettem guggol, és bármennyire is igyekszik, hogy titkolja, a szája szegletében mosoly bujkál. Gyűlölöm.
– Keresel valamit? – kérdezi, és minél jobban próbálja a vonásait kordában tartani, annál szélesebbre húzódik a szája. Egy ilyen pillanatban nehéz eldönteni, hogy sírjak vagy nevessek.
– Mindig is érdekelt a földtan. Szerinted milyen lehet itt a talaj minősége? – Felemelem a fejem, majd a felső hórétegbe markolok.
– Fogalmam sincs – nevet. – Építész vagyok, nem geológus, de nem hiszem, hogy a fagyott föld alkalmas lenne a mintavételre.
– Igazad lehet. – Megpróbálok felállni, de olyan nehezek a végtagjaim, mintha ólmot pumpáltak volna beléjük. Visszahuppanok, mire gálánsan felnyalábol, de még mindig fülig ér a szája. Úgy érzem magam, mint egy hógolyó a pokol kapujában.

Kapcsolódó szócikkek: Hannah Brown · Henry Clive Templeton