!

háború esemény

George Orwell: 1984
Kurt Vonnegut: Hókuszpókusz
Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd
Marcus Tullius Cicero: Philippicák Marcus Antonius ellen
Gabriel García Márquez: Száz év magány
Murakami Haruki: Kafka a tengerparton
Margaret Mitchell: Elfújta a szél
Louis-Ferdinand Céline: Utazás az éjszaka mélyére
Darvasi László: A világ legboldogabb zenekara
Margaret Atwood: A vak bérgyilkos
Raana Raas: Kiszakadtak
Pablo Urbányi: Isten állatkertje I.
Nelson DeMille: Visszatérés Vietnamba
Agatha Christie: Életem
Harry Mulisch: A menny felfedezése
Augusto Roa Bastos: Embernek fia
George R. R. Martin: Varjak lakomája
Robyn Young: A Testvériség
Friedrich Dürrenmatt: Zűrvölgy
Charles Bukowski: A kezdő
Hszinran: Égi szerelem
Neil Gaiman: Amerikai istenek
Jiři Drašnar: Forradalmakról, titkos társaságokról és a genetikai kódról
James Luceno: A gonosz útvesztője
Arkagyij Babcsenko: Jelenetek egy háborúból
Wass Albert: Jönnek! / Adjátok vissza a hegyeimet!
Susanna Clarke: A hollókirály
Oscar Wilde: Lord Arthur Savile bűne
Aharon Appelfeld: Egy élet története
Jordan Belfort: A Wall Street farkasa
Umberto Eco: Az új középkor
Arthur Conan Doyle: Sir Arthur Conan Doyle összes Sherlock Holmes története I-II.
George R. R. Martin: Királyok csatája
Adalbert Stifter: Bécs és a bécsiek, életből vett képekben
Robert Merle: Két nap az élet
Lois Lowry: Az emlékek őre
Biblia
Robert Merle: Mesterségem a halál
Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka
Duncan Shelley: A leszboszi cápa
Joseph Heller: A 22-es csapdája
H. G. Wells: Emberek a Holdban
Polcz Alaine: Asszony a fronton
Henryk Sienkiewicz: Kereszteslovagok
Lev Tolsztoj: Háború és béke
Graham Greene: A csendes amerikai
John Steinbeck: Lement a Hold
Oriana Fallaci: A harag és a büszkeség
Umberto Eco: Öt írás az erkölcsről
J. M. Barrie: Pán Péter
George R. R. Martin: Trónok harca
Ken Follett: Kaland Afganisztánban
Fritz Riemann: A szorongás alapformái
A. S. Neill: Summerhill
Csingiz Ajtmatov: Az évszázadnál hosszabb ez a nap
T. H. White: Üdv néked, Arthur, nagy király
Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása
Daniel Katz: Amikor nagyapám átsíelt Finnországba
Anne Rice: A Kárhozottak Királynője
Márai Sándor: Az igazi
L. M. Montgomery: Anne gyermekei a háborúban
William Makepeace Thackeray: Hiúság vására
John Hersey: Harangot Adanónak
Michael Moore: Hülye fehér ember
Borisz Vasziljev: A hajnalok itt csendesek
Ignazio Silone: Bor és kenyér
Herman Wouk: Háború
Carl von Clausewitz: A háborúról
James Graham: Az alkoholizmus titkos története
Karl Bruckner: Szadako élni akar
Agatha Christie: Gloriett a hullának
Salamon Pál: A Sorel-ház
Richard Yates: A szabadság útjai
André Schwarz-Bart: Igazak ivadéka
Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban
Jeanette Winterson: A szenvedély
Elizabeth Quinn: Szabadíts meg
Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet!
John Steinbeck: Késik a szüret
Örkény István: Jeruzsálem hercegnője
Erich Maria Remarque: Győztesek és legyőzöttek
Erich Fromm: A rombolás anatómiája
Montesquieu: Perzsa levelek
Salamon Gábor – Zalotay Melinda (szerk.): – Hány óra van? – Úgy érted, most? – „What time is it?” "You mean now?"
Joseph Heller: Képzeljétek el
Roger Martin du Gard: A Thibault család
Zlata Filipović: Zlata naplója
Thury Zsuzsa: Apollónia kisasszony vendégei
J. G. Ballard: A Nap birodalma
Aleksandar Zograf: Pszichonauta – Látomások a Balkánról
Vaszil Bikov: Ki tudja, visszatérsz-e?
Szun-ce: A háború művészete
Raana Raas: Árulás
Don DeLillo: Fehér zaj
Ayi Kwei Armah: A szépek még nem születtek meg
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
Thuküdidész: A peloponnészoszi háború
Carlo M. Cipolla: Allegro ma non troppo
Maki Murakami: Gravitation 1
Toui Hasumi: Bukottak holdja
Akutagava Rjúnoszuke: A hottoko álarc
Jiří Šotola: A pofon
George Orwell: Esszék
H. G. Wells – Egon Friedell – K. W. Jeter: Utazások az időgéppel
Antoine de Saint-Exupéry: A hadirepülő
Ben Myers: System of a Down
Hermann Imre: Az antiszemitizmus lélektana
Henri Barbusse: A tűz
Immanuel Kant: Az örök béke
Emmanuel Todd: A birodalom után
Caius Sallustius Crispus: C. Sallustius Crispus összes művei
Fodor Ákos: Gonghangok
Edda
Heinrich Böll: Egy szolgálati út vége
Magyar Larousse enciklopédia I-III.
Gimes Katalin (szerk.): A fagyöngyös gyilkosság
Kate Morton: Felszáll a köd
Karen Traviss: Star Wars: A klónok háborúja
Fábián Janka: Emma fiai
Albert Einstein – Sigmund Freud: Háború, de miért?
Gerald Suster: Generálisok
Johan Huizinga: Erasmus
Kurt Vonnegut: Timequake
Nagy Lajos: Pincenapló
Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért
Iulius Caesar: Iulius Caesar feljegyzései
Catrin Collier: Magda lánya
Raana Raas: Hazatérők
Dennis Lehane: Viharsziget
Katus László: A középkor története
José Saramago: Az elefánt vándorútja
Tiziano Terzani: A vég nekem a kezdet
Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Lionel Shriver: Beszélnünk kell Kevinről
David Frost: Ballépések könyve
Platón: Törvények
Mitch Albom: Csak egy kis hit kell
Szergej Lukjanyenko: Ugrás az ismeretlenbe
Karen Marie Moning: Keserű ébredés
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 52.
William Styron: A nagy menetelés
Michael A. Stackpole: Született harcosok
Örkény István: Négyeskönyv
Robert Dallek: Befejezetlen élet
Joe Abercrombie: Miután felkötötték őket
Markus Zusak: A könyvtolvaj
Al Ghaoui Hesna: Háborúk földjén
Justin Cronin: A szabadulás
Gárdos Péter: Hajnali láz
Hirano Kohta: Hellsing 10.
Makszud Ibragimbekov: Hadd maradjon velünk!
Guido Knopp: Sztálingrád
Xenophón: Xenophón történeti munkái
William Wharton: Srapnel
Montesquieu: Montesquieu hagyatékából
Felix Salten: Renni
Kiss Zoltán László: Magyarok a békefenntartásban
Ernest Hemingway: Vándorünnep / Tavaszi zuhatag / Az ötödik hadoszlop / Cikkek, vallomások
Cornelius Nepos: Híres férfiak
Tatár Imre: Út a semmibe
drMáriás: Nem élhetek Milošević nélkül
Dáné Tibor: A Tatár-hágó előtere. Delatyni házunktája
Hans Habe: Ha elesnek mellőled ezeren…
Hans Hellmut Kirst: Farkasok
Erich Kästner: Notabene 45
Paula McLain: The Paris Wife
Mátyás Ferenc – Z. Szalai Sándor (szerk.): Szép versek 1970
Szentkuthy Miklós: Az egyetlen metafora felé
Murakami Haruki: 1Q84
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 108.
Mihail Solohov: Emberi sors / Idegen vér
Kertész Imre: Mentés másként
Polübiosz: Polübiosz történeti könyvei I-II.
Kosztasz Aszimakopulosz: Rabok nemzedéke
Umberto Eco: A prágai temető
Csü Jüan: Csü Jüan versei
Osho: Hírnév, vagyon és becsvágy
Donald Rayfield: Sztálin és hóhérai
Melinda Nadj Abonji: Galambok röppennek föl
Sebastian Barry: Kánaán földjén
Paolo Bacigalupi: A felhúzhatós lány
Örkény István: Április
Paula Mclain: A párizsi feleség
Andreas von Bülow: A CIA és szeptember 11-e
André Maurois: A hallgatag Bramble ezredes
Mahábhárata
Kalmár Tibor: Kulisszatitkok
David Mitchell: Felhőatlasz
Ljudmila Ulickaja: A mi Urunk népe
A. J. Quinnell: Bosszú
Oravecz Imre: Kaliforniai fürj
Puzsér Róbert: A hét mesterlövésze I.
Colum McCann: Hadd forogjon a nagyvilág
J. R. R. Tolkien: Befejezetlen regék Númenorról és Középföldéről
Vaszil Bikov: A kőbánya
Javier Cercas: Szalamiszi katonák
Ray Bradbury: Fahrenheit 451 és más történetek
James S. A. Corey: Leviatán ébredése
James Luceno: Darth Plagueis
Brian W. Aldiss: Szuperállam
Viktor Pelevin: S. N. U. F. F. – Utøpia
Ludovico Ariosto: Az eszeveszett Orlando I-II.
Bob Marley: A jövő a kezdet kezdete
Denis Avey – Rob Broomby: Szökés Auschwitzba
Ulf Lüdeke: Terence Hill
Slavenka Drakulić: Balkán expressz
Simone Elkeles: Chain Reaction – Láncreakció
Darvasi László: A 3 emeletes mesekönyv
Mark Lawrence: Tövisek Császára
Jojo Moyes: Akit elhagytál
Natasha Solomons: A Tyneford-ház
Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon
Sabine Ebert: A bába döntése
Gazda József: Így tudom, így mondom
Jessica Brockmole: Levelek Skye szigetéről
Jászberényi Sándor: Az ördög egy fekete kutya és más történetek
Háy János: Napra jutni
Robert Merle: Utolsó nyár Primerolban
Andrzej Sapkowski: Baptism of Fire
George R. R. Martin – Elio M. García Jr – Linda Antonsson: A tűz és jég világa
George R. R. Martin – Elio M. García, Jr. – Linda Antonsson: The World of Ice and Fire
Ram Oren: Gertruda esküje
Maurice Druon: Franciaország nőstényfarkasa / Liliom és oroszlán
Pierce Brown: Vörös lázadás
Tan Twan Eng: Az Esti ködök kertje
Peter V. Brett: A Sivatag Lándzsája
Cat Winters: Fekete madarak árnyékában
Afonso Cruz: Kokoschka babája
Luis Carlos Montalvan – Bret Witter: Új élet Keddtől!
Kőrösi Zoltán: Szívlekvár
Anne Frank: Mesék és történetek a hátsó traktusból
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló
Matthew Quick: Forgive Me, Leonard Peacock – Bocsáss meg, Leonard Peacock!
Mitchell Zuckoff: A rejtett völgy
Kurt Vonnegut: Palm Sunday
Etty Hillesum: An Interrupted Life
Joe Abercrombie: Half a King – Az uralkodó
Napóleon: Az uralkodás művészete
J. D. Salinger: Rozsban a fogó
Horváth László Imre: A hajó, ami nőket szállított
David Gemmell: A Hatalom utolsó Kardja
Nagy Lajos: Falu
Fredrik Backman: A nagymamám azt üzeni, bocs
Udo Ulfkotte: Megvásárolt újságírók
Tan Twan Eng: Esőcsináló
Anna Erelle: A dzsihád jegyese
Mary Chamberlain: A dachaui varrónő
John Williams: Stoner
Kazuaki Takano: Genocide
Helen Bryan: A háború jegyesei
Patricia Barr – Adam Bray – Daniel Wallace – Ryder Windham: Star Wars – Minden ami Star Wars
Christopher Clark: Alvajárók
Bíró Szabolcs: Lángmarta dél
Szvetlana Alekszijevics: Elhordott múltjaink
Benjamin Alire Sáenz: Aristotle és Dante a világmindenség titkainak nyomában
Chuck Wendig: Utóhatás
Caius Sallustius Crispus: C. C. Sallustius' épen maradt minden munkái
Matt Haig: Én és az emberek
Robert Jackson Bennett: Lépcsők városa
Száraz Miklós György: Apám darabokban
Szvetlana Alekszijevics: Nők a tűzvonalban
Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima
William R. Forstchen: Egy másodperccel később
A. G. Riddle: Az Atlantisz-gén
Daniel Wallace: Sithek könyve
Molnár Krisztina Rita: Kréta-rajz
Andrej Nikolaidis: Az eljövetel
Győrffy Ákos: A hegyi füzet
Lawrence Anthony – Graham Spence: Babilon bárkája
Greg Rucka: Az ébredés előtt
Jonathan Strahan (szerk.): Az év legjobb science fiction és fantasynovellái 2016
Sylvain Neuvel: Alvó óriások
Susan Abulhawa: Hajnal a tiltott kertben
Renée Ahdieh: Harag & hajnal
Jussi Adler-Olsen: Más bőrében
Sara Pennypacker: Pax
Török Dalma (szerk.): A valóság valószínűtlen lett
Konok Péter: Történetek a kerítés tövéből
James Luceno: Katalizátor
Gordon R. Dickson: Dorsai!
Alexander Freed: Zsivány Egyes
Nógrádi György: Szerencsénk volt, túléltük…
Diane Ackerman: Menedék
Yuval Noah Harari: Homo Deus
Szvetlana Alekszijevics: Utolsó tanúk
Ralf Rothmann: Tavasszal meghalni
Michael Chabon: Ragyog a hold
Kim Stanley Robinson: New York 2140
Josh Malerman: A végzet tébolyult kereke
Philip K. Dick: A végső igazság
Michael Reaves – Steve Perry: MedStar I.: Harctéri sebészek
J. S. Carol: Gyilkos társas
Sarah J. Maas: Empire of Storms – Viharok birodalma
Abbas Khider: Die Orangen des Präsidenten
George Mann: Lélekdoboz
Al Jourgensen – Jon Wiederhorn: Ministry
Carlos Ruiz Zafón: Lelkek labirintusa
Mörk Leonóra: A porcelánlány
Francesca Haig: A tűz hajója
Benyák Zoltán: Az utolsó emberig
Cristina De Stefano: Oriana
George R. R. Martin: Tűz & Vér
Misima Jukio: Egy maszk vallomásai
Leah Fleming: Lány az olajfák alatt
Elie Wiesel: Sages and Dreamers

Idézetek

>!
Cardamon

A háború: Béke
A szabadság: Szolgaság
A tudatlanság: Erő

Kapcsolódó szócikkek: béke · erő · háború · szabadság · szolgaság · tudatlanság
4 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Magyarországon mindig háború volt – vagy a szó szoros értelmében, vagy pedig a megszállás háborús viszonyait tekintve; ugyanígy itt a fordulat óta is mindegyre háborús állapotok uralkodnak, sistereg az utcán a gyűlölet, minden ideiglenes, kétes, instabil, az ember állandóan készen áll, hogy valami módon kihúzzák a lába alól a talajt, a megélhetési viszonyok tűrhetetlenek, a mentalitás, az önsajnálat, a „megváltásra” való várakozás, a tehetetlenség, a hazugság, és újra a hazugság tűrhetetlen légkört teremt.

2002

Kertész Imre: Mentés másként Feljegyzések 2001–2003

Kapcsolódó szócikkek: háború · Magyarország
5 hozzászólás
>!
Belle_Maundrell 

– Igazság. – Thoros ajka halvány mosolyra húzódott. – Emlékszem az igazságra. Élveztem az ízét. Minden az igazságról szólt, amikor még Beric vezetett minket… legalábbis ezzel áltattuk magunkat. A király emberei voltunk, lovagok és hősök… ám némely lovag sötét, s telve van félelemmel, hölgyem. A háború mindünket szörnyeteggé tesz.

744. oldal

Kapcsolódó szócikkek: háború · igazság
>!
Oswald P

A háború tehát az erőszak ténye, mellyel az ellenséget saját akaratunk teljesítésére kényszeríteni igyekszünk.

13. oldal (Göttinger Kiadó, 1999)

Carl von Clausewitz: A háborúról Clausewitz Károly tábornok hátrahagyott műve

Kapcsolódó szócikkek: háború
>!
mályva

– Olvastam valamilyen királyról – s máris kijavította –, igen, angol királyról, akinek hat felesége volt, és egyiket lefejeztette. Mondja, Zoltán bácsi, akkor is tisztelni kell a királyt, ha ilyeneket csinál?
– Fogas kérdés – mondta a férfi. – Magadban eldöntheted, fennhangon már kevésbé, mert esetleg téged is lefejeztet.
– Ha nem tisztelem, akkor is köteles vagyok háborúba menni, ha küld, lelőnek és meghalok, és ez igazságtalanság olyan királyért, akit nem tisztelek.
– Ezen ne törd a fejed. A huszadik században nem kerülhet sor háborúra. A vitás kérdéseket elintézik a diplomaták, van már telefon és vasút.

Kapcsolódó szócikkek: Básti Zoltán · háború · Rátz Sándor (Bubi)
>!
krlany I+SMP

Én magam így gondolkoztam erről a dologról: katona vagyok, mert így rendelte a törvény, annak az országnak a törvénye, amelyik belőlem szabad embert csinált. Amelyik országban nagyszerű és boldog életet élhettem, házat építhettem és magam mellé vehettem Anikót. Amely ország vadőrré tett, és biztosította számomra, hogy Andriskából embert nevelhetek. Ennek az országnak a törvénye behívott katonának, fegyvert adott a kezembe, és én esküt tettem erre a fegyverre. Megesküdtem, hogy megvédem a törvényt és a hazát. Én már tudtam akkor, hogy mit jelent ez a szó: „haza”, mert hiszen csak három évet töltöttem el életemből úgy, hogy az ország, amelyikben éltem, a hazám is volt. Ha csak az országról lett volna szó, talán én is úgy gondolkoztam volna, mint sokan mások, akik azt mondták, hogy nekik mindegy az egész háború. De itt a hazáról volt szó, és a haza a szabadságot jelentette, a házat a Belcsujban, a vadőri állást, a puskát. Anikót, és kicsi Andrist. És én ezért azt mondtam magamban: katona vagyok, tehát háborúzni fogok. S aki reám lő, azt én lelövöm. S aki felém közeledik az ellenség ruhájában, azt is lelövöm. S ha támadni kell, hát támadni fogok, s azon leszek, hogy minél messzebbre kergessem az ellenséget a Belcsujtól. Mert az ember vagy csinál valamit, vagy nem. De amit csinál, azt egészen kell csinálja. Hát én elhatároztam, hogy a háborút egészen fogom csinálni, mert ezzel tartozom azoknak, akiktől a szabadságot kaptam.

Kapcsolódó szócikkek: háború · haza · katonaság · ország · szabadság · törvény
>!
zerocrash

Van az úgy, hogy a férfiember szereti a háborút, egynémely dolgoktól mégis visszaretten.

229. oldal - Glaurung kimúlása (Európa, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: férfiak · háború · Hunthor
>!
brabiviki

– Vannak rajtunk kívül más shide-látók is, Barrons? – kérdeztem.
Bólintott.
– Az jó, mert szükségünk lesz rájuk. – Háború készülődött, éreztem a csontjaimban. Egy háború, amely véget vet minden háborúnak.
És az emberiség még csak nem is tud róla.

298. oldal

Kapcsolódó szócikkek: háború · Jericho Barrons · MacKayla Lane · shide-látó
>!
Szávitrí SP

– Szóval ennek is vége. Mindennek mindig vége van, és állandóan újat kell kezdeni. Gyűlölöm ezt a háborút. Ha egyszer megérem, hogy vége lesz, nem akarok mást, csak élni egy nagycsaládban, és eljárni dolgozni, amíg meg nem öregszem. Nem akarok soha többé félni.

182. oldal

Kapcsolódó szócikkek: háború · Judin Raas (Judy Fensson)
>!
Aurore

Hogy akkor egyszer megúsztam, azt a törzsorvosnak köszönhetem, aki megvizsgált engem. Ahogy ott feszítettem előtte anyaszült meztelen, a nevem és a foglalkozásom iránt érdeklődött, és azt mondta: „Úgy, úgy, szóval maga »a« Kästner!” Megjegyzése nem kecsegtetett túl sok jóval. De amikor a később monoklit viselő, ősöreg sorozóőrnagytól megtudtam, hogy alkalmatlannak találtattam és kimustráltak, rögtön sejtettem, hogy a doki keze van a dologban. Máskülönben besorozhatott volna irodai szolgálatra vagy a konyhára díszegyenruhában krumplit pucolni. Ahogy az embernek vannak olyan barátai is, akik nem hajlandók őt többé megismerni, úgy az egyensúly kedvéért léteznek olyanok, akiket az ember nem is ismer.

36. oldal (Berlin, 1945. március 2.)

Kapcsolódó szócikkek: barátság · Erich Kästner · háború · II. világháború