háború esemény
Idézetek




Tjaden újra megjelenik. Még mindig izgatott, és rögtön beleavatkozik a beszélgetésbe, megkérdezi, hogy egyáltalán hogyan keletkezik a háború.
– Többnyire úgy, hogy egyik ország súlyosan megsérti a másikat – feleli Albert bizonyos fölénnyel.
De Tjaden ostobának tetteti magát.
– Egyik ország? Ezt nem értem. Egy német hegy csak nem tud megsérteni egy francia hegyet. Vagy egy folyó, vagy egy erdő, vagy egy búzaföld.
– Te tényleg ilyen ostoba vagy, vagy csak tetteted magad? – mordul rá Kropp. – Nem így értettem. Egyik nép sérti meg a másikat.
– Akkor nekem itt semmi keresnivalóm – feleli Tjaden –, én nem érzem magamat megsértve.




Így is maradt meg az emlékezetemben: a háború az, amikor nincs ott az apám.
6. oldal
Szvetlana Alekszijevics: Utolsó tanúk 97% Gyermekként a második világháborúban




Ez talán szakadékot teremt köztem és az átlagos európai pacifista között, aki azt állítja, a világban a legnagyobb gonosz a háború. Az én szótáramban a háború rettenetes, de a legnagyobb gonosz mégsem a háború, hanem az agresszió. Ha 1939-ben Németország kivételével az egész világ arra az álláspontra helyezkedik, hogy a háború a legnagyobb gonosz a világon, mostanra Hitler lenne a világegyetem ura. Ha felismerjük az agressziót, igenis harcolni kell ellene, akárhonnét érkezik. De csak az élet és a szabadság érdekében, nem extra területekért, extra erőforrásokért.
12. oldal




A háború kitörése nem valamiféle Agatha Christie-dráma, amelynek végén ott áll a tettes az üvegházban, kezében füstölgő forgópisztollyal a holttest fölött. Ebben a történetben nincs forgópisztoly – vagy inkább minden fontosabb szereplő kezében van egy. Ilyen megvilágításban szemlélve a háború kitörése nem krimi, hanem tragédia.
568. oldal
Christopher Clark: Alvajárók 96% Hogyan menetelt Európa 1914-ben a háború felé




Háború.
Milyen aprócska szó. És mennyi kínt jelent. Vér, halál, éhezés, járvány, rémület.
13. oldal (Valhalla Páholy, 1994)




– Minden háború szent azoknak, akik vívják. Ha nem így volna, ki lenne bolond vérét áldozni és meghalni? De akármit beszélnek a szónokok, akármilyen gyönyörű eszméket hirdetnek a halálba rohanó őrültek előtt, minden háború oka és célja egy. És ez a pénz. Valójában minden háború üzleti kérdés. Csak az a baj, hogy kevesen tudják. A fülük tele van trombitaszóval és gyönyörű szavakkal a szent eszmékről… Csak néha azt kiáltják: „Mentsük meg Krisztus sírját a pogányoktól”, máskor azt: „Le a tulajdonnal”, néha azt: „Szabadság”, néha pedig azt: „Gyapot, rabszolgaság, államok szabadságjoga.”
240. oldal, Második rész (Európa, 2014)