Gyulafehérvár helyszín
Idézetek
– Szépen tudsz írni, szebben, mint pap bácsi. Hol tanultad?
– Az iskolában Fehérvárt.
– Fehérvár? Vár az?
– Város. Mint Kolozsvár.
– Olyan nagy? Vannak ott is nagy házak?
– Vannak. És van ott vár is, ebbe őnagysága lakik.
– Ki az: őnagysága?
– A fejedelem, Bethlen Gábor úr.
– Tudom már! Pap bácsi mesélt arról. Láttad-é te azt a fejedelmet szemtől-szembe?
– Sokszor. Ott laktunk a várban két esztendeig. Aztán láttam Fogarason, Görgényben, Hunyadon. Vadászáskor és egyébkor is.
– Olyan sokfelé laktál?
– Ó, többfelé is. Jártam idegen országokon is. Havasalföldén is és láttam a Dunát is.
– Mi az?
– Az egy víz. Folyóvíz, de roppant nagy. Gályák is járnak rajta.
– Mi az a gálya?
– Az olyan, olyan, mint… Megállj, csinálok egyet papirosból. Meglátod. Csakhogy, aki a Duna vizén jár, az nagy. Nagyobb, mint ez a ház. És úszik a víz tetején, mint a réce, aztán emberek vannak rajta. Sokan…
– Mesélj, Gáspár, mesélj…
21. oldal (Erdélyi Szépmíves Céh, 1934)
„Elek Űr-ős első térésekor a kárpáti magyar fajt hozta, űrhajója Erdélyben, Gyulafehérvár térségében ért földet…”
A nyelvészeti dilettantizmus kritikája
Rédei Károly: Őstörténetünk kérdései A nyelvészeti dilettantizmus kritikája
Gyulafehérvár lángokban áll. S az egyik pimaszul magasra csapó lángnyelv még az Istenen is nyomot hagy, igaz, éppen csak akkorát, mint egy holtan született gyerekember szembogara.
16. oldal
Tehát Zápolya várta a török jóindulatát.
Nagy Szulejmán biztosította a temesvári győztest, hogy a magyar nép uralkodójának ismeri el. 1521. augusztus 21-én Nándorfehérvár bevétele alkalmával levelet küldött Gyulafehérvárra, hogy a törökök érdeke védelmében való hadbaszállása miatt a rigómezei megállapodás szerint a magyarok egyedüli fejedelmének ismeri el.
326. A nemesség a rabigát választotta. A pusztaszeri szerződés. 1050. oldal
[…] az a földrajzi tudósítás, amelyet 1308-ban készített egy név szerint nem ismert francia dominikánus szerzetes. Egyebek között elmondja, hogy Budán kívül, amely a legnagyobb város, jelentős még Esztergom, Győr, Zágráb, Veszprém, Pécs, Gyulafehérvár, továbbá Nagyszombat, Pozsony és Nagybánya. Vagyis a fontos városok többsége régi egyházi központ. Nagyon érdekes a felsorolást követő megjegyzés: „Van azonban ebben az országban sok kisebb város, vár és kastély, meg számtalan falu, de ennek ellenére a királyság, nagysága miatt, valósággal üresnek látszik.” Az utazónak tehát szemet szúrt az alacsony népsűrűség, a laza településhálózat.
86-87. oldal, A király és városai (Gondolat, 1980)
Lengyel királlyá választása után Báthory István többet nem tért vissza Erdélybe, ideje nagy részét nem is az erdélyi határhoz közeli fővárosában, Krakkóban töltötte, hanem a Gyulafehérvártól ezer kilométerre fekvő orosz határon. A halál is az észak-lengyelországi Grodnóban érte 1586-ban.
199
[…] amint befordult a portára, nagy komondorja előrohant, majd megbolondult, úgy járt, szűkölt s nyítt a ló körül, lábát csókolta, s hogy fáradt lábakkal leszállt, a nyakába ugrott.
Könnyekig meghatotta ez a hűség; mert ez hűség, ez szeretet: megölelte, megveregette a kutyát, mekkora lett a széki éjszaka óta, s ez is végig tanúja volt szomorú életének.
– Pogány – kiáltott rá –, te még megesmersz, még szeretsz!… Pogány, kutyám! Emlékszel még Székre, Tergovistyére, Szebenre, Fejérvárra, jó szív.
A kutya földre feküdt s hempergett, s a lába előtt fetrengett, s majd megbolondult a szeretettül.
– Többet el nem válok tőle. Meglássátok – mondta a fejedelem –, ez lesz az utolsó hívem.
378. oldal, Tündérkert, Negyedik könyv, 5 (Magyar Helikon, 1962)
Móricz Zsigmond: Erdély I-III. 91% Tündérkert / A nagy fejedelem / A nap árnyéka
December 2
Gyulafehérvár…Hunyadi János temetkező városában, sírja felett, ….Erdély, a Bánát és Magyarország összes oláh lakta területei egyesülnek Oláhországgal!…Ez történt Gyulafehérvárott, és erre a hazaáruló gyűlésre Károlyi kormánya különvonaton vitte az oláhokat! Testőrséget fegyverzett fel nekik! Milliókat adott.
A császár választása Grácban élő unokahúgára, Mária Krisztiemára esik. A műveit és erényes szűz kezét ugyancsak Bocskai és Carillo atya kérik meg Zsigmond nevében. Az esküvőt júniusra tűzik ki, de a menyasszonyt ismeretlen, hosszú lázak gyötrik, így csak június derekán kelnek útra, s augusztus 6-án tartják meg a fényes esküvőt Gyulafehérvárott.
19. oldal
Maga a fejedelem mulatozásban tölté idejét víg és könnyelmű főurak társaságában. A komoly tanácsuraktól irtózott, mint a tömjénfüsttől az ördög. Az összes udvari méltóságok közül a legtöbb dolga a főinnyadónak volt. Valóban, a főpohárnokmester híven eljárt a maga tisztében, a fejedelmi pince Gyulafehérvárott el volt látva a legjobb magyar és külföldi borokkal. Igazi gyönyörűség volt megnézni.
7. fejezet - A FEJEDELEM DÉLUTÁN