gyökér tárgy
A gyökér (latinul radix) a hajtásos növények – azaz a harasztok, nyitvatermők és zárvatermők – jellemzően a talajban kialakult levéltelen, szártagok nélküli része, amelynek feladata a növény rögzítése, valamint a víz- és ásványianyag-felvétel. A gyökerek csúcsát a gyökérsüveg (kaliptra) borítja, ami védi a növekvő, a talajszemcsék közé behatoló gyökeret. A növekvő gyökér azzal tud a talajban könnyen előrejutni, hogy a gyökércsúcsot védő gyökérsüveg külső sejtjeinek fala a talajszemcsékkel való súrlódás következtében leszakad, ezzel együtt elnyálkásodik, s így csökkenti a súrlódást. Esetenként a gyökér mintegy a növény föld feletti szárából eredve, a talaj felé törekedve is növekedhet (léggyökér), s az sem ritka, hogy a szár a talaj alatt folytatódik (pl. rizóma). A gyökrügyből (radicula) ered. A tápanyagok koncentrációjától függően a gyökerek citokinint szintetizálnak, ami szabályozza a hajtások növekedését. A gyökerek gyakran tápanyag tárolására is szolgálnak. A legtöbb edényes növényfaj gombákkal áll szimbiotikus kapcsolatban, mikorrhizát alkotva, a gomba micéliumából kiinduló gombafonalak behálózzák a növény gyökereit, és kölcsönösen segítik egymás tápanyagokhoz jutását); ez annyira elterjedt, hogy akár azt is mondhatjuk, hogy a vizet (és szervetlen tápanyagokat) felvevő növényi szerv nem a gyökér, hanem a mikorrhiza. Egyes baktériumok is kapcsolódhatnak a gyökerekhez.
Számos növényi hormonoknak itt található a szintézishelye (pl. citokinin), valamint ún. másodlagos növényi anyagok (pl. alkaloidok). Egy példa a nikotin a levelekben, ami a gyökérben szintetizálódott.
Idézetek
Egy magas alak tornyosult fölébe, botlott belé, s szidta a gyökereket. Hangjáról ismerte föl, hogy Elfhelm, a seregvezér az.
– Nem vagyok gyökér, uram – mondta Pippin –, sőt még csak zsák se, csak egy kék-zöld hobbit.
122. oldal, III. kötet, V. könyv, 5. fejezet - A rohírok útja (Európa, 2002)
Gyökér
A gyökérben erő surran,
esőt iszik, földdel él
és az álma hófehér.
Föld alól a föld fölé tör,
kúszik s ravasz a gyökér
karja akár a kötél.
Gyökér karján féreg alszik
gyökér lábán féreg ül,
a világ megférgesül.
De a gyökér tovább él lent,
nem érdekli a világ,
csak a lombbal teli ág.
Azt csodálja, táplálgatja,
küld néki jó ízeket,
édes, égi ízeket.
Gyökér vagyok magam is most,
férgek között élek én,
ott készül e költemény.
Virág voltam, gyökér lettem,
súlyos, sötét föld felettem,
sorsom elvégeztetett,
fűrész sír fejem felett.
19. oldal
S most, noha már a gyökér ott fogja, a Napra forogva
issza a Nap fényét, változva is őrzi szerelmét.
Ovidius: Átváltozások
13. oldal
Daniel Chamovitz: Mit tud a növény? 86% Útmutató az érzékekhez
A fa állandó áradó növekedése, mélységekbõl való ömlése zavartalan, mert a táplálékkal egybenõtt. Ételével szakadatlan érintkezésben van. Növése szünet nélküli. A táplálék a föld. A fa a földet szívja, mindig mélyebbre és mélyebbre nyúl bele. De a fa nem parazita. Nem öli a földet, hanem alkalmat ad neki arra, hogy magát elajándékozza. A kötés kölcsönös, a gyökér belefúródik a földbe, hogy kaphasson, a föld magába húzza a gyökeret, hogy adhasson. Az, hogy valami van, még nem jelent semmit, minden, ami van, csak az adásban, az elajándékozásban nyer jelentõséget. Ez minden viszony alapja, s ebben a viszonyban az, aki ad, mélyebbrõl van kötve, mint az, aki kap, mert nem a szükséglet köti, hanem a bõség. Az igazi kényszer sohasem a hiányok betöltése, hanem a fölösleg elajándékozása. Aki ad, az elfogadóra jobban rá van szorulva, mint aki elfogad, az adakozóra. Hálája is mélyebb, büszkesége is, diadala is. Ebben az az adás elõkelõsége, az adás csendes elõkelõsége, ami a földé.
Egyforma eréllyel tudott parancsolni szövetségesnek és rómainak. Egyszer a praenestei praetor gyávaságból nem elég gyorsan vezette csapatát a tartalékból az első vonalba. Erre a sátra előtt fel s alá sétáló Papirius odahívatta, a lictorral előhozatta a bárdot, s míg az ott álló praetor nem volt már se holt, se eleven, ráparancsolt: „Indulj, lictor, vágd ki azt a gyökeret, amely a járás-kelésben akadályozza őket.” Ezután elengedte a praetort, aki közben a halálbüntetés minden rettenetes félelmét kiállta, de pénzbírságot szabott ki rá.
303. oldal, 2. kötet, Kilencedik könyv (Európa, 1969)
„Ha egy fa az égig akar érni, akkor a gyökereinek a pokolig kell terjedniük.”
Nietzsche
30. oldal
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
– Mekkora gyökerek vagytok! Csapatkapitányként le kéne állítanom benneteket – figyelmeztetem őket, mire mind várakozón merednek rám.
Lassan vigyorra húzódik a szám. Végül is Conor annyit szexel, hogy egy kis megszakítás még jót is tenne neki. Letörné az egóját.
– Le kéne, de nem fogom. Hajrá, áldásom rátok!
96. oldal
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
Logan straightened slowly and stroked his fingertips down the dark hardwood beside Tate’s arm. “Straight, huh? You know, funny thing is, often the straightest of trees have crooked roots.”
Ella Frank: Try 84%