!

Gyarmati Fanni személy

Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és költészete
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló

Idézetek

>!
encsy_eszter

Radnóti Miklós tizenhét éves korában, 1926-ban ismerte meg a tizennégy éves Gyarmati Fannit. Igazi diákszerelem volt. Ugyanahhoz a tanár-házaspárhoz jártak matematika korrepetálásra, a kereskedelmi középiskolás fiúnak ott tetszett meg a gimnazista kamaszlány. Elcserélte a ceruzáikat, hogy következő alkalommal legyen miért megszólítania a szőkésbarna, feltűnően művelt lányt, akit a barátai csak Fifinek hívtak.

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők Magyar irodalmi szerelmeskönyv

Kapcsolódó szócikkek: Gyarmati Fanni · Radnóti Miklós
2 hozzászólás
>!
minnie

1931 telén sétálni mentek a Városligetbe, és leültek egy havas padra. Fifi törte meg a csendet: „Miklós! Én hozzád akarok menni feleségül.”

9. oldal Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők Magyar irodalmi szerelmeskönyv

Kapcsolódó szócikkek: Gyarmati Fanni · Radnóti Miklós
>!
Erithacus

Szerelmük túljutott a hullámvölgyeken: s éppen ettől vált eltéphetetlenül erős kötelékké. Ma is tart. Az idén száz éves Gyarmati Fanni most is Pozsonyi úti közös lakásukban él. Az ajtón a 75 éve közösen felszögezett névtábla: Dr. Radnóti Miklós.

12. oldal

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők Magyar irodalmi szerelmeskönyv

Kapcsolódó szócikkek: Gyarmati Fanni · Radnóti Miklós
>!
_natalie_ I

Az engesztelő versről, az Októbervégi hexameterekről Fanni így írt naplójában:
„Mik verset küldött. Gyönyörű. Mégis, mégis meg tudta csinálni, és micsoda vers! Hol vannak tőle ezek itthon! Az itt biztonságban munkálkodó urak. És ott kell! Így kell elvetélni magából sokszor annyi mindent! Ebben az állati létben, hajszában, és mégis meg tudta írni”. 11-12. o.

Terajtad kívül minden csak játék

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők Magyar irodalmi szerelmeskönyv

Kapcsolódó szócikkek: Gyarmati Fanni · Radnóti Miklós
Hirdetés
>!
fióka P

Aztán elmegy Mik, én soká motozok még, régi leveleket olvasok, vissza-visszatérek a Judit felfedezett leveleihez, nagyon fáj, mindig jobban és újra, de ha gondolkozom felette, csak egy az eredmény: végtelenül kell uralkodni magamon, mert mihelyt elfog a vak düh, mint az előbb is, hányingert okoznak a Gombosiék, nem akarok velük érintkezni, és nem akarok hallani róluk, akkor Mik azt felelte, hogy figyelmeztet, ennek fordított oldala is van, és ő hasonló viselkedéssel viszonozhatja, ami adott esetben nekem nagyon kellemetlen lehet. Igaz, tudom, de hát mit tehetek: nem venni lehetőleg tudomást az egészről, nem beszélni róla, nem célozgatni, nem csipkelődni, mert Miknek annál rosszabb, annál jobban haragszik rám, és végül őt is elvesztem. Ravasznak kell lenni magam ellenére, nehéz mesterkedésekkel. Pfuj, de szégyellem, és kétes, hogy fog-e sikerülni.

127-128. oldal, II. kötet

Kapcsolódó szócikkek: Beck Judit · Gyarmati Fanni · megalkuvás · Radnóti Miklós
1 hozzászólás
>!
olvasóbarát P

Egyetemi jelentkezésre Gyarmati Fanni ösztönözte. Visszaemlékezése szerint Grosz Dezső egész életében neheztelt rá ezért: úgy vélte, Radnóti az ő hatására nem akart üzleti pályára menni. Gyarmati Fanni családjában a szellemi munkának nagyobb tisztelete volt, mint Radnótiéban. Gyarmati Fanni apja jog-és államtudományi, bátyja orvosi diplomát szerzett. Radnóti is úgy gondolta, a költői hívatás – a szellemi alkotómunka – nem egyeztethető össze az üzleti foglalkozással. És noha erről akkor még nem esett szó, Gyarmati Fanni szülei elvárták, hogy lányuk jövendőbelijének diplomája legyen.

128. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Gyarmati Fanni