Grover Underwood személy
Idézetek
Félrerántottam a kormányt, és majdnem elgázoltam valakinek a nagymamáját.
– Meg! – füstölögtem. – Ülj vissza, és csatold be magad! Grover… – A visszapillantó tükörből láttam, hogy a szatír egy szürke szövetcsíkot rágcsál. – Grover, ne edd meg a biztonsági övet! Rossz példát mutatsz a gyereknek!
136. oldal
Groverre meredtem.
– Te félsz a nyulaktól?!
– Meee! Nagyon gonoszak tudnak lenni. Ellopják a védtelen szatírok zellerét!
Thália köhintett egyet.
– Most mi van?! – kérte ki magának Grover.
200. oldal
– Nem jöhet. Percy fiú. A Vadászok nem utaznak együtt fiúkkal – ellenkezett Zoé.
– Ide is velem utaztatok – emlékeztettem.
– Az rövid ideig tartott, és vészhelyzet volt, ráadásul az istennő parancsára tettük. Nem fogok nekivágni az országnak és a veszélyeknek egy fiú oldalán.
– És mi van Groverrel?
– Ő nem számít. Ő szatír. Voltaképpen nem fiú.
– Kikérem magamnak! – sértődött meg Grover.
94. oldal, 7. Mindenki utál, csak a lovak nem
– Azt kérdeztem, van-e nálad fegyver?
– A nádsípom. […] Percy sokat mondogatta, hogy a „Born to be wild” nádsípfeldolgozása veszélyes fegyver, de szerintem nem volt olyan rossz!
223. oldal
Boróka arca elzöldült.
– Nem tudtam, hogy fontos lehet. Azt hittem, csak egy barlangbejárat. Nem szeretem a koszos, öreg barlangokat.
– Mondtam én, hogy jó ízlése van! – sóhajtott fel Grover.
– A barlangra nem is figyeltem volna fel, csak… Luke-ra – lett egy újabb árnyalattal zöldebb a nimfa.
Grover felhorkant:
– Felejtsétek el, amit a jó ízlésről mondtam az előbb!
67-68. oldal, 4. Annabeth szabályt szeg