!

Green Day személy

Nick Hornby: Betoncsók
Ben Myers: Green Day
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 1. – Kezdet
Karen Marie Moning: Keserű ébredés
Rick Riordan: A titán átka
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 4. – Barátok
Zacher Gábor – Karizs Tamás: A Zacher
Jay Asher – Carolyn Mackler: Kezünkben a jövőnk
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 8. – Örökké
Jessica Park: Flat-Out Love – Szeretni bolondulásig

Idézetek

>!
vgabi SP

     – A következő szám Pósa Richárdnak, becenevén kis Einsteinnek szól, ezzel kívánunk sok sikert a kémiaversenyhez!
    A rádió hangszóróiból felcsendült egy Green Day-szám, miközben az árkádok alatt álló Ricsi Dáviddal és Zsoltival kezdett kiabálni.
     – Ez nem vicces, hanem rém ciki! – magyarázta, miközben az udvaron mindenki őket figyelte.
     – Felmayer! – kiáltotta Arnold a fejét rázva. Dávid kérdőn felénk fordult. – Einstein fizikus volt, te szerencsétlen!
    Az udvaron kitört a röhögés, még Ricsi is önelégülten vigyorgott, Dave pedig eszméletlenül beégett.

195. oldal, Október 14., kedd (Ciceró, 2010)

>!
kissakos I

Ha azért utálod a Green Day-t, amivé váltak, akkor te változtál meg, nem ők.

Ben Myers: Green Day Amerikai idióták és az új punkrobbanás

Kapcsolódó szócikkek: Green Day
>!
Juccimo

Ez volt a Rancid egyik legjobb pillanata, a „Radio” egy olyan érzelmes punkdal, amely az elmúlt időről és a zene megváltó erejéről szólt a kemény felnőtté válás során. Az Operation Ivy (és előttük a brit punkrock első és második hulláma) érces hangzását és gyorsaságát a Green Day popos refrénjeivel ügyesen elvegyítve, a dal olyan érzelmeket váltott ki, hogy rengeteg ember érezte magát megszólítva Berkeley punkvilágából, ahol sokan csonka családban, szegénységben nőttek fel, gyakran alkoholista szülőkkel; a két Armstrong, Tim és Billie Joe együtt írták a dalt a Gilman utáni időkre oly jellemző gyönyörű együttműködésben.

99. oldal

Ben Myers: Green Day Amerikai idióták és az új punkrobbanás

Kapcsolódó szócikkek: Green Day · Operation Ivy
>!
spinakker

Nem tudom, hány szülő tudja, milyen játékokat játszanak a gyerekek a számítógépen. Persze némely gyerek túl sokat is számítógépezik, de van egy egészséges határ, azon belül hadd játsszon. Nem naponta nyolc órát, de hadd lövöldözzön. Ismerjük ezeket a játékokat? Próbáljuk ki, és máris van egy újabb közös nevező a gyerekekkel! A másik például a zenehallgatás. Milyen zenét hallgatnak ma a gyerekeink? Gondolom, tudják, mert hallják és időnként mondják, hogy „kapcsold már ki, én ezt nem bírom tovább.” Csakhogy nagyon sok múlik azon, hogy a gyerek mit hallott tőlünk. Nálunk például, amíg a fiam tízéves nem lett, nagyjából olyan zenéket hallgatunk, amiket mi szerettünk, ismertünk a feleségemmel: Dire Straits, Eric Clapton, Green Day, meg Nirvana természetesen. Aztán jött a gyerek, és ahogy betöltötte a tízet, beindult a saját zenei ízlése, s szólt, hogy figyelj apa, hallgasd már ezt meg ezt… és nem volt rossz.
Nem az én ötvenes korosztályomnak való zene, de nagyon jó, és bizony itt egy jó példa arra, hogy igenis tanulhatunk a gyerekeinktől. De jobbára mindig mi akarjuk őket egy csomó dologra tanítani, s nemigen vagyunk hajlandóak tőlük bizonyos dolgokat átvenni.

294. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Dire Straits · Eric Clapton · Green Day · Nirvana
3 hozzászólás
>!
Whatsername

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Már egy ideje a Green Day Greates Hits CD-je után sóvárogtam.

94. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Green Day · MacKayla Lane
>!
Whatsername

– Miért nem Green Day tettél fel?

13. oldal, 1. A mentőexpedíció rosszul alakul

Kapcsolódó szócikkek: Green Day · Grover Underwood · Thalia Grace
Hirdetés
>!
NinaAva

Remélem az ágyam alatti szörnyek hagynak aludni. (Előszeretettel rajcsúroznak késő éjjel doo-wop zenét döngetve.) Ha zavarnának, javaslom, hogy énekelj nekik valamit a 2000 és 2006 közötti időszakból. Azokat az éveket nem kedvelik, mert akkoriban omlott össze a szörnygazdaság, és mind megszorításokra kényszerültek. Próbálkozz egy kis Green Dayjel! (A szörnyek nem viselik jól a pop-rock himnuszokat.)

64-65. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Green Day
>!
csillagka P

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

    Együtt mentünk be az aulába, aztán le a lépcsőn, végül megálltunk egy ajtó előtt, ahol Cortez kettőt kopogtatott. Egy 12/a-s fiú nyitotta ki, és látszott rajta, hogy megörült Corteznek.
     – Na, mondd – biztatott Cortez.
     – Te vagy a suliújságos, nem? – ráncolta össze a szemöldökét a srác, miközben engem méregetett.
     – Igen.
     – Jó ötlet volt a Carol Bells karácsonyi zenének. Felhasználjuk, egy csomóan szeretik – magyarázta.
     – Az jó, örülök.
     – Na és? Miben segíthetek?
     – Betennétek ezt első szünetben? – nyomtam a kezébe egy CD-t. A sulirádiós leolvasta a borítóba dugott üzenetet, aztán felnézett rám.
     – Ez komoly?
     – Aha.
     – Hát jó, de csak mert jövök eggyel neked – szólt Corteznek. – De nem vállalom a felelősséget, ha meg akarnak lincselni ezért a zenéért. Nem hiszem, hogy sokan rajonganak érte.
     – Vállalom a felelősséget – ajánlottam fel azonnal.
    Cortezzel otthagytuk a sulirádiót, és elindultunk a lépcsőn.
     – Miért jött neked egy szívességgel? – érdeklődtem.
     – Eltörte a Green Day-CD-m – felelte.

291-292. oldal, December 8., hétfő (Ciceró, 2010)

>!
Nanaki

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Az érkezésünkre a színpadon lévő Ricsi azonnal felfigyelt, a basszgitárjával odament Cortezhez, és valamit a fülébe súgott. Cortez felénk fordult, pár pillanatig csak nézett, végül elmosolyodott. A fejével biccentett, mire odaverekedtem magam a színpad elé. Zsolti, Ricsi és Viki tovább adták a zenei alapot, amíg Cortez leguggolt az emelvény szélén, és közel hajolt hozzám.
     – Mit csinálsz itt? – üvöltötte.
     – Jöttem – vontam meg a vállam. – A többiek is itt vannak. Látod, ott lökdösődik Kinga a stúdióssal – mutattam az ajtó felé. Cortez mosolyogva odapillantott, aztán mélyen a szemembe nézett.
     – Köszi – mondta, de a hangzavarban csak a szájáról tudtam leolvasni.
    Zavartan megvontam a vállam, mire… mire Cortez odahajolt hozzám, és egy gyors puszit adott a homlokomra. A döbbenettől teljesen lefagytam, aztán hátratántorodtam, és beleütköztem Virágba.
     – Jól vagy? – kérdezte.
     – Nem – ráztam meg a fejem. Cortez visszaállt a mikrofon elé, és folytatta a Green Day-számot, Ricsi a basszgitárjával ugrált, Zsolti ütötte a dobokat. Viki pedig nézett. Engem. Nagyon. A fenébe!
    Az est további részében próbáltam észrevétlen maradni, azonban amikor a lelátón álltam, és Kinga eszmecseréjét hallgattam a sikeres, független nőkről, felcsendült az Oasistól a Wonderwall, én pedig megfordultam. Cortez a színpadon állt, középen, a mikrofonja sokkal magasabbra volt állítva (mint Liamnek), és behunyt szemmel, felfelé tartott fejjel énekelt. Csak egy résznél nyitotta ki a szemét. „…And after all, You're my wonderwall”. És rám nézett. Pont rám.
    No comment.

121-122. oldal, Február 12., péntek (Ciceró, 2011)

>!
Neito

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

     – Elmehetnénk táncolni – mondtam ki határozottan, mire Cortez megrökönyödve emelte fel a fejét.
     – Mi van?
     – Táncolni – vigyorogtam.
     – Jézusom. Mit néztél meg tegnap?
     – A Dirty Dancinget – vallottam be.
     – Aha – bólintott összeszorított fogakkal. – Akkor ezt így most felejtsd el.
     – Nemáár! – nevettem el magam. – Te vagy Johnny Castle, én pedig Baby.
     – Johnny. Meg Baby? Te jó ég.
     – Na, most nem jó ötlet? El kellene mennünk egy uszodába, hogy az emelést gyakoroljuk.
     – Én azért mennék uszodába, hogy vízbe fojtsam magam – vágta rá.
     – Ne már! Az a jelenet annyira klassz.
     – Aha. Biztos – nézett félre segítségkérően Cortez.
     – Hé, ember – csúszott a padja szélére Ricsi. – Ren is táncolni akar?
     – Igen, de kizárt dolog. – felelte Cortez.
     – Emó is megbolondult. Állandóan a Time of My Life-ot énekli.
     – Legalább a Green Daytől? – kérdezte Cortez.
     – Fenét. A filmből – felelte Ricsi, majd „visszaaludt”.
     – Oké, Reni, komolyan, nem táncolunk. Találj ki mást. Nem néztél másik filmet?
     – De. A Pretty Womant – mondtam, aztán pár pillant múlva egyszerre nevettünk fel. Ez jó poén volt.

291-292. oldal, Március 12., hétfő, 8/1. (Ciceró, 2013)