!

gonoszság fogalom

José Saramago: Vakság
Raymond E. Feist: Ezüstsólyom karma
Anne Rice: Interjú a vámpírral
Charlotte Brontë: Jane Eyre
Erdei Lilla: A Nap gleccserei
Szabó Magda: Az őz
Alekszandr Szolzsenyicin: Rákosztály
Biblia
Agatha Christie: Bűbájos gyilkosok
Platón: Az állam
José Ortega y Gasset: A tömegek lázadása
Albert Camus: A pestis
Eduardo Mendoza: A csodák városa
Anne Karin Elstad: Mert a napok gonoszok
Paolo Santarcangeli: Beszélgetések a Sátánnal
Németh László: Lányaim
Ursula K. Le Guin: A Szigetvilág varázslója
Marilyn Manson – Neil Strauss: (Nehéz) út a pokolból
Kazuo Ishiguro: Árva korunkban
Frank Miller: Sin City – Ölni tudnál érte
Tim Willocks: A lovagrend
Hésziodosz: Istenek születése / Munkák és napok
Szergej Sznyegov: Istenemberek
Hermész Triszmegisztosz: Tabula Smaragdina
Okakura Kakudzó: Teáskönyv
Lynn Picknett: Lucifer titkos története
John Douglas – Mark Olshaker: Sötétség
Rudyard Kipling: Indiai történetek
Aszlányi Károly: Hét pofon / Aludni is tilos
Frithjof Schuon: Az emberi állapot gyökerei
Gretchen Rubin: Boldogságterv
Feldmár András: Szabadíts meg a gonosztól
Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya
Donato Carrisi: Démoni suttogás
Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – A Márk-változat
Jaume Cabré: Én vétkem
Michael Connelly: Perújrafelvétel
Leena Krohn: Hotel Sapiens
Kim Stanley Robinson: Aurora
Alexander Freed: Battlefront: Alkony század
Stephen King: Rémálmok bazára
Száraz Miklós György: Apám darabokban
Jaroslav Rumpli: Gabonakörök
Steve Berry: A Lincoln-mítosz
Jan Guillou: Könyörtelenek
Böszörményi Gyula: Ármány és kézfogó
Arnaldur Indriðason: Gyalázat
Ania Ahlborn: Vértestvérek
Feldmár András: A rettenetes, a csodálatos
Morgan Rhodes: Királyok harca
Todd McFarlane – Neil Gaiman – Alan Moore – Frank Miller: Spawn: Kezdetek 2.
Ben H. Winters: Földalatti Légitársaság
Ian Tregillis: Géplélek
Kristina Ohlsson: Beteg lelkek
Sarah Pinborough: 13 perc
Ursula K. Le Guin: Valós és valótlan I.
Rati Mehrotra: Markswoman

Idézetek

>!
chhaya P

A világ gonosz. Van, aki tagadja ezt, a gonoszság azonban itt kísért ezen a földön; szembe kell néznünk vele, s minden lehetséges módon keresztülhúzni a számításait. (…) Amennyiben engedjük a gonoszt eluralkodni a világon, ha csak apránként is, a végén mindent elnyel. Előbb-utóbb arra ébredünk, hogy nyakig merülünk a fertőbe, aztán orrunkig, szemünkig, míg végül úgy hozzászokunk, hogy észre sem vesszük.

271. oldal (9. fejezet, Jack és Trudy Collins kálváriája)

Kapcsolódó szócikkek: gonosz · gonoszság
>!
vilmos

Valakinek mindig hasznot hajt a gonoszság. Különben miért virágozna?

Kapcsolódó szócikkek: gonoszság
>!
Kuszma P

Talán önök is észrevették már, hogy sok vallásos ember mélyen gyanakvó. Úgy tűnik, mintha ők – tisztán vallási indíttatásból persze – többet tudnának a romlottságról, mint a hitetlenek. Talán megtérésük előtt különlegesen gonoszak voltak! Mindenesetre határozottan állítható, hogy a jó emberek bizonyos típusa mindenki máson túltesz abban, hogy mindenütt gonoszságot gyanít, és a legrosszabb színben tünteti fel a legártatlanabb dolgokat.

(Órák az éjszakában)

Kapcsolódó szócikkek: gonoszság
1 hozzászólás
>!
chhaya P

Életünk minden pillanata abban a tudatban telik el, hogy az embertől minden gonoszság kitelik.

23-24. oldal (1. fejezet, Utazás a sötétség mélyére)

Kapcsolódó szócikkek: gonoszság
>!
sagittarius

– A gonoszság csak gonoszságot szül. Mindig is ez volt a fő jellemzője.
– Egyszer valakitől azt hallottam, hogy a gonoszságot mindig ki lehet mutatni. A jóságot viszont nem. Mert a gonoszság nyomokat hagy maga után. A jóságot viszont csak tanúsítani lehet.

391. oldal, 32. (Alexandra, 2013)

Kapcsolódó szócikkek: gonoszság · jóság
>!
sára

A rossz, mely a világon van, csaknem mindig a tudatlanságból ered, s a jóindulat, ha nem felvilágosult, ugyanannyi kárt okozhat, mint a gonoszság.

120. oldal, 2. fejezet (Európa)

Kapcsolódó szócikkek: gonoszság · jóindulat · tudatlanság
Hirdetés
>!
Timár_Krisztina ISP

… A többi emberi tulajdonságot, a szeretetet, haragot, örömöt, hálát, még a szerelmet is meg lehet magyarázni ösztönökkel, evolúcióval, mirigyek működésével, érdekekkel vagy konvenciókkal – de az igazi, irracionális, kimódolt gonoszságot, mely a világ pusztulására tör, s ezzel végső soron a saját pusztulására is, nem lehet visszavezetni az ember biológiai vagy társas jellegzetességeire. Honnan ered hát? Ez érdekel engem, ezt kutattam két éven át!

201-202. oldal, A zseni

Kapcsolódó szócikkek: gonoszság · hála · harag · öröm · szerelem · szeretet
>!
csillagka P

Ha az ember mindig azt teszi, amit a kegyetlenek és igazságtalanok kívánnak tőle, ezzel nagyon is megkönnyíti a rossz emberek dolgát. A gonoszoknak akkor nem kell félniük semmitől, és így nem is igyekeznek megjavulni, hanem mindig gonoszabbak és gonoszabbak lesznek.

Kapcsolódó szócikkek: gonoszság
>!
Spaceman_Spiff IP

A fizika törvényei szerint az erőterek a távolság arányában gyengülnek, de a gonoszság nem válik kisebbé; ha messze van tőlünk, a gonoszság nem fordítottan arányos a távolsággal. Akár közel, akár távol gyötörnek védtelen lényeket, a szívem egyformán sajog értük!

227. oldal, Első könyv, Második rész, 13.

Kapcsolódó szócikkek: gonoszság · gravitáció
4 hozzászólás
>!
csgabi MP

Akkor oda kellett volna mennem hozzád, hogy megrázzalak, és rád kiabáljak: nincs igazad, de hallgattam, megvidámodtam megint, mert eszembe jutott hogy szenvedsz Pipi miatt, féltékeny vagy, valami vad öröm fogott el, gonosz boldogság, olyan vidám lettem, hogy egész hangosan énekelni kezdtem az Antoniusból a dalt: Nyelje borözön bajunk, fedje szőlőfürt hajunk, és akkor már Pipi sem értette, csak én értettelek téged és magamat. Mikor este nem jöttél, az is boldogság volt, számolni az órákat, meddig bírod még, és aztán összeborzongani, mikor mégis megszólal a csengő.

108. oldal

Kapcsolódó szócikkek: érzelem · gonoszság · kegyetlenség