Göcsej helyszín

Weöres Sándor: Weöres Sándor válogatott versei
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
Miszori József: Göcseji históriák és ételek
Tüskés Tibor: Szülőföldünk, a Dunántúl
Bíró Friderika: A szegek világa
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
!

„A Göcsej Zala megye legismertebb, legtöbbet emlegetett földrajzi – néprajzi tája. Határai pontosan nem is jelölhetők ki. Ha a természetes határok szempontjából vizsgáljuk, akkor a Zala – Válicka – Kerka közti, rendkívül tagolt, eróziós-deráziós, dombos-völgyes, gazdag növénytakarójú területet soroljuk ide. Északról a Zalalövő – Zalaegerszeg közti vonalon a Zala, keletről a Zalaegerszeg – Bánokszentgyörgy vonal, azaz a Felső (Baki)-Válicka – Alsó-Válicka meridionális völgye a határ. Az Alsó-Válicka völgye a Cserta-torkolatig, majd onnan a Kerka jobb partja északnyugat – délkeleti irányban határolja, délről pedig Bánokszentgyörgy – Bárszentmihályfa (Lenti) adja a természetes határt. Nyugatról folyóvízzel határolt vonal nincs, a határ a Zalalövő – Zalabaksa irányban a régi Borostyánkő-út vonal, illetve innen a Cserta- torkolatig a dombsor pereme, mint a Göcsej határa.” (Forrás: gocsej.celodin.hu)

!

Fotó: Németh Ferenc (zaol.hu)

!

„Ha kísértetek és az ördögök kapcsán fellapozzuk Gönczi Ferenc „Göcsej” című művének vonatkozó részét, akkor láthatjuk, hogy az itt élők hiedelemvilágában számtalan csodálatos lény élt még a XIX. században is. Lássunk ezek közül néhányat! Itt vannak mindjárt a „fődiördögök”. Ezek nem olyanok, mint a rendes ördögök, hanem sokkal kisebbek, olyan arasznyi méretűek. Nem gonoszak, gazdáikat szolgálják és segítik. Minden göcseji embernek lehet ilyen fődiördöge, akár több is. E tájon nem ismerik a törpéket, ellenben a „fődipicinyeket” igen. Ezek értelemszerűen a föld alatt laknak, közel a felszínhez, ezért ha a szekerek kereke belesüllyedt a sárba, akkor úgy mondták, hogy a fődipicinyekig ért. A „gyertyások vagy gyertyás emberek”, már közel sem ilyen kedves lények. Elátkozott emberek voltak ezek, akik életükben becsaptak másokat, most pedig büntetésből lelkük kékes lánggal ég! A gyertyások különösen a Cserta patak mocsaras völgyében bukkantak fel előszeretettel, különösen Kissziget környékén.”
Részlet a készülő Mura Régió útikönyvből. (Szerk: Török Henrich)


Idézetek

Ninácska P>!

Egész Göcsejben elterjedt szo­kás volt, hogy a gyerek párnája alá fokhagymát tettek. Ezzel űzték el a boszorkányokat.

118. oldal

Kapcsolódó szócikkek: boszorkány · fokhagyma · Göcsej
AeS P>!

A göcsejiek a Mátyás-napon kifogott halat „Mátyás csukájának” nevezik, és tőle egész évre szerencsés halászatot remélnek.

74. oldal (Csokonai, 1997)

Kapcsolódó szócikkek: Göcsej · hal
AeS P>!

A tavaszponttal, a melegbe forduló böjti szelekkel kapcsolatos a jól ismert mondás: „Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget”. Erről a zsákról azt is tudni véli a göcseji nép, hogy ebből ereszti ki Benedek a szárnyas rovarokat (a méhekkel kapcsolatban az ír Patrikról és Józsefről hallottuk ezt). A göcsejiek szerint Sándor és József a szegény nép ellenségei, mert böjti szeleik szétkócolják a zsúpfedeles háztetőket. Benedekkel elnézőbbek, mert vele – naptárilag legalábbis – valóban megjő a tavasz, és jó esetben húsvét szombatja.

93-94. oldal (Csokonai, 1997)

Kapcsolódó szócikkek: Göcsej
AeS P>!

Bálint Sándort idézem: „A göcseji archaikus néphit szerint amelyik fát ezen a napon oltják be, azt nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik belőle.” (Az oltás szaporító művelet, ám a fa megsebzésével jár, és a fa sebéből kifolyó „vér” halált jelez. Vö. a vonatkozó mesei képpel A két egyforma testvér típusú mesékben.) Ennek látszólag ellentmond, hogy „ilyen fákról azonban igen jó oltani, mert az új oltáson majd áldás lesz.”

96. oldal (Csokonai, 1997)

Kapcsolódó szócikkek: Göcsej
1 hozzászólás
Frank_Waters I>!

ÓDA A KISPOLGÁRHOZ

Mikor a pásztornak, szántóvetőnek
gyökere már nincs
a fenol és a töf-töf korában,
egyetlen akinek gyökere van már,
te folyton gúnyolt,
aki sose én, mindig csak a másik:
gúnyoljalak én is? Inkább
néked dalolnék, egyetlen fülnek,
de hogy is jut hozzád dicséretem?
hiszen a szomszéd lakásra mutatsz:
a szoros bestia ott szorong;
s ha visszaküldöd a feladónak,
én elfogadom,
de hát tükörbe daloljak?

Nem gúnnyal, áldozatos
lélekkel szólok hozzád,
egyetlen eleven emberi valóság
korunkban, új nemes-osztály!
címered autó, zászlód miki-egér,
jelszód szerezni ami még nincs,
kardod fényes könyököd,
taposó talpad;
hajdani lovagok utóda te,
aki akarsz, aki hódítsz,
ha tágas léttel szemközt nem lehet,
szűk lehetőség kanyarjain át.

Megvallom, már gyerekkoromban
vonzottál: akarásod, erőd
az eszközök és tárgyak sürüjében.

Inkább, mint kutyabőrös
aluszékony pereputtyom,
vagy a lomha tempós
munkájú parasztok:
ámulatomra te voltál,
átszöktem Kefetéékhez, Szabikékhoz,
Varvácshoz és Kogához:
sose tétlenkedsz, folyton csavarsz valamit,
nem nézed a holdat, vagy ha mégis,
érzelmes gramofon-zene mellett;
haj de színes vagy! Csupa pumpa, motor
körülötted, és bohém kedélyed
az ellenlábas nemre vadító,
ha kirúgsz a hámból, szakadjon a húr,
de jósz[i]vü vagy, mint senki más,
csak ha megsértik önérzeted,
hű, micsoda rossz! nincs még egy ilyen
csodálatos ember a világon!

Feltalálsz mint Faust,
hódítsz mint Casanova,
és te vagy Byron is, alanyi költő,
csupa ábránd, zabolátlan képzelet,
dallal, mókával, nekibusulással
ontod önmagad nagyszerüségét!

Te vagy a lírai lélek;
a hivatásos poétákban
nyoma sincs költőiségnek.
Jártam Ungarettinél,
Babitsnál, Eliotnál:
hűvös, tiszta szeretet fogadott,
cifrátlan, unalmas.

De mindeniknél a házmester
motort berregetett,
két-három felesége volt,
öt-tíz szeretője,
rengeteg adóssága,
s este részegre itta magát
és sírt, mert senkije,
semmije a kerek érzéketlen
végtelenségben!

Hódolok előtted. Nem gúnyollak: irigyellek.
S mert irigységem alád-rendel:
belőled és jelenedből
bár szűkösen, részesülök én is.
Te: én vagyok; de hol a másik, a harmadik?
Hajdan Göcsej, a bugris vidék,
mindenhol a szomszéd falutól kezdődött.
Ha veled beszélni akarok,
csak magamhoz fordulhatok,
sokmillió lángeszű egyéniség közt
egyetlen kispolgár a világon.

Kapcsolódó szócikkek: Göcsej · Mickey Mouse
Ninácska P>!

A jól jövedelmező hamuégetés a göcseji erdőket sem kerülte el.

93. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Göcsej
Ninácska P>!

Göcsejben a leghíresebb favá­gók a várföldiek voltak.

92. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Göcsej
Ninácska P>!

Göcsej nem tekinthető homogén tájnak.

74. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Göcsej
AeS P>!

Nován remek barokk templomot találunk, a XVIII. században épült, de falfestményei beáztak, hovatovább teljesen el fognak halványulni. Nincs pénz tatarozásra, nem zsindelyezik, az eső becsurog. Ebben a templomban lakik a jó Isten. Közvetlen a jó Isten háta mögött nyúlik el Göcsej.

277-278. oldal - Kosztolányi Dezső: Göcsej (Tankönyvkiadó, 1982.)

Kapcsolódó szócikkek: Göcsej
Ninácska P>!

Göcsejt az Isten jókedvében teremtette, aztán sokáig megfeledkezett róla. Ezt tartják a helyi öregek, kiknek vérébe évszázadok bölcsessége ívódott, és ezt a bölcsességet génjeikben hordozzák és csontjaikban érzik…

Kapcsolódó szócikkek: Göcsej