Gniezno helyszín

Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.
Nagysolymosi József: A lengyel irodalom
!

Gniezno, németül: Gnesen [ˈgne:zən], régi magyar neve Gnézna) lengyel város Nagy-Lengyelország vajdaságban, a Gnieznói járás székhelye. A város a gnieznói tóvidéken fekszik, a Jelonek, Świętokrzyskie és Winiary tavakkal van körülvéve. Gniezno a vajdaság hatodik legnagyobb városa. 1975–1998 között a város a Poznańi vajdasághoz tartozott. A Gnieznói főegyházmegye érseki székhelye.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gniezno

!

Gniezno címere


Idézetek

Milán>!

A Nagy-Lengyelországban és a Kijevi Ruszban előforduló polán törzsek távoleső területek hasonló névalakulását jelzik, nem a törzsi összefüggést. A polánok Warta és Visztula közé eső törzse területére esik számos feltárt fejedelmi központjuk (Poznan, Gniezno, Lednica-tavi Ostrów, Kalisz).

276

Kapcsolódó szócikkek: Gniezno · Kalisz · Poznań · Visztula · Warta
Fisu >!

A legrégibb idők.
(A XV. század végéig.)

1. §. A középkori előzmények. A mondai Piast nemzetség uralma alá kerülő s a Warta vizénél fekvő (Polanie)törzsmezőkről, melyeknek főhelyei Gniezno és Poznan voltak (Ó- vagy Nagy-Lengyelország), a Felső-Wisztula menti (Új- vagy Kis-Lengyelország) területekre betörő pogány lengyel nép I. Mieszkó fejedelemnek és keresztény feleségének, Dubrawkának, Kegyetlen Bolesláw cseh herceg leányának vezetésével 966-ban keresztény hitre tért. Ezzel az évszázadok óta változatlanul kezdetleges viszonyok között élő, barbár szokásokat követő, betűket és írásjeleket nem ismerő, teljesen primitív kultúrfokon álló s a felvilágosodott Nyugattól messze lakó pogány lengyel nép belépett a magasabb műveltségű keresztény népek kultúrközösségébe.

Kapcsolódó szócikkek: Gniezno · Poznań · Warta