!

Gilbert Blythe személy

L. M. Montgomery: Anne otthonra talál
L. M. Montgomery: Anne az élet iskolájában
L. M. Montgomery: Anne férjhez megy
L. M. Montgomery: Anne és a Szivárvány-völgy
L. M. Montgomery: Anne új vizekre evez
L. M. Montgomery: Anne családja körében
L. M. Montgomery: Anne gyermekei a háborúban
L. M. Montgomery: Anne válaszúton
L. M. Montgomery: Anne of Green Gables
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 1. – Kezdet
L. M. Montgomery: Avonlea-i krónikák 2.
L. M. Montgomery: Anne of Windy Poplars
L. M. Montgomery: Anne of Ingleside
L. M. Montgomery: Rilla of Ingleside
Amy Harmon: Arctalan szerelem
Cookie O'Gorman: Adorkable
Jenny Han: Always and Forever, Lara Jean
Liz Rosenberg: House of Dreams
!

Anne, 2017 / Lucas Jade Zumann

!

Anne és Gilbert

!

Gilbert&Anne

!

Gilbert Blythe (Jonathan Crombie)

1 hozzászólás

Idézetek

>!
tataijucc

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Attól a naptól szeretlek, hogy darabokra törted a fejemen a palatáblát.

266. oldal (Könyvmolyképző, 2006)

Kapcsolódó szócikkek: Anne Shirley · Gilbert Blythe
3 hozzászólás
>!
Birdie

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Cortez 5/5 – Ha gördeszkázni fogok, akkor majd felfigyel rám, együtt mehetnénk deszkázni, elesnénk, én sírnék, ő kiröhögne. De jó lenne!
Bokám: 5/3 – alakul, bár néha belenyilall, olyankor könnyezek, de egyébként jól van.
Anne Shirley: 5/5* – én vagyok Anne, Cortez pedig Gilbert Blythe. ☺

260. oldal, November 20., csütörtök (Ciceró, 2010)

1 hozzászólás
>!
Cheril

Gilbert Blythe Anne Shirley figyelmét próbálta magára vonni, de csúfos kudatcot vallott: Anne abban a pillanatban mindenről megfeledkezett, nemcsak Gilbert Blythe-ról, de az avonlea-i tanulótársairól, sőt magáról az iskoláról is. Állát a tenyerébe támasztva, szemét az ablakból látható, kéken csillogó Fénylő Vizek Tavára függesztve messze járt az álmok országában, és képzelete csodáin kívül se látott, se hallott mást.
De Gilbert Blythe nem volt hozzászokva, hogy hiábavalóan keresse egy lány figyelmét. Azért is rá fog nézni ez a Shirley lány, a szív alakú arcával meg azokkal a hatalmas szemekkel, amik egyetlen más avonlea-i lány szemére sem hasonlítottak.
Gilbert átnyúlt a két padsor közti átjárón, megragadta Anne egyik hosszú vörös copfját, és karnyújtásnyira felemelve, harsányan suttogta:
– Répa! Répa!
Meg is lett a jutalma: Anne dühödt pillantással meredt rá! De nem érte be ennyivel: talpra ugrott, ragyogó ábrándjai menthetetlenül szertefoszlottak. Haragos, szikrákat szóró tekintete tüzét semmivel sem kevésbé mérges könnyek oltották el.
– Ó, te aljas, gyűlöletes fiú! – kiáltotta vadul. – Hogy merted!
Azzal – zsupsz! – Gilbert fejéhez vágta a palatábláját, ami – mármint a tábla, és nem Gilbert feje – recsegve széttört.

122. oldal (Könyvmolyképző Kiadó, 2008) - Vihar egy iskolai pohár vízben

Kapcsolódó szócikkek: Anne Shirley · Gilbert Blythe
3 hozzászólás
>!
BZsofi +SP

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Neked is vannak beteljesületlen álmaid, Anne? – kérdezte Gilbert.
A hangjában volt valami, amitől Anne szíve megdobbant. Utoljára akkor hallotta ilyennek, amikor azon a balvégzetű estén, a Patty Háza mögötti gyümölcsösben megkérte a kezét. Ennek ellenére sikerült elfogulatlanul válaszolnia:
– Hogyne lennének. Kinek nincsenek? Valóra nem váltott álmok nélkül nem is érdemes élni, hiszen, ha semmi sem maradna, amiről álmodozhatunk, akár meg is halhatnánk. Milyen illat árad a napsütötte páfrányokból és szikcsillagokból! Bárcsak láthatnám az illatukat! Csodálatos lehet látni őket!
De Gilbert figyelmét nem tudta elterelni:
– Nekem is van egy régi álmom – kezdte lassan. – Állandóan visszatér, pedig vajmi kevés reményem volt rá, hogy teljesüljön. Egy otthonról álmodom, pattogó, barátságos tűzről, egy kutyáról s egy macskáról, és… rólad!
Anne szívesen megszólalt volna, de a rátörő boldogság elvette a szavát. Szinte megrémült az érzés hevességétől.
– Két éve is elmúlt, hogy feltettem neked egy kérdést, Anne. Ha ma ismét ugyanazt kérdezném, vajon mást válaszolnál?
De Anne még most sem volt képes megszólalni, csak boldog, szerelemtől sugárzó tekintetét emelte Gilbert-re, és a két fiatal az első emberpár óta ismert elragadtatással nézett egymásra. Gilbert nem is kért más választ.

289. oldal, A kör bezárul (Európa, 1994)

Kapcsolódó szócikkek: Anne Shirley · Gilbert Blythe
>!
Reelka

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Rajtad kívül soha nem volt más… nem is lehetett volna, csak te. Attól a naptól fogva szeretlek, hogy darabokra törted a fejemen a palatáblát.

266. oldal (Könyvmolyképző, 2006)

Kapcsolódó szócikkek: Anne Shirley · Gilbert Blythe
>!
island

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Igazán nem értem, miért gondolja mindenki, hogy Gilbert Blythe-hoz kell hozzámennem – nyűgösködött Anne.
– Azért, mert az Isten is egymásnak teremtett benneteket, Anne, csakis ezért, és nem másért. És ne rázd azt a fiatal fejed, mert ezen nem változtat semmi.

190. oldal, Paul nem találja a Sziklaembereket (Európa, 1994)

Kapcsolódó szócikkek: Anne Shirley · Gilbert Blythe · Lavendar Lewis
1 hozzászólás
Hirdetés
>!
GSzabina

– Nem is voltunk barátok, inkább nyájas ellenségek.

330. oldal (Könyvmolyképző) - Egy kis kitérő

Kapcsolódó szócikkek: Anne Shirley · barátság · Gilbert Blythe
>!
Lahara ISP

– Miről beszélgettetek Christine-nel ma este olyan soká a kertben? – próbálgatta Anne a briliánsokat a tükör előtt. Gilbert nagyot ásított:
– Ó, nem is tudom… Christine összevissza fecsegett. Várj, eszembe jutott valami, amit mondott: egy bolha a saját hossza kétszázszorosát képes megugrani. Hitted volna?
(Bolhákról társalogtak, miközben engem a féltékenység mardosott. Hogy micsoda idióta voltam!)

149. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Anne Shirley · Gilbert Blythe
>!
Reelka

– Soha nem bocsátok meg Gilbert Blythe-nak – mondta határozottan Anne. – És Mr. Phillips „e" nélkül írta a nevem. Ennyi szenvedést már nem viselt el a lelkem, Diana.

124. oldal (Könyvmolyképző) - Vihar egy iskolai pohár vízben

Kapcsolódó szócikkek: Anne Shirley · Diana Barry · Gilbert Blythe · Mr. Phillips
>!
BZsofi +SP

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Nemcsak a Bibliában, minden ember életében van egy Jelenések Könyve. Azon az éjszakán Anne is fenékig ürítette a keserű poharat, és kiolvasta a maga fejezetét, míg a viharos, sötét órákban kétségbeesett szívvel virrasztott. Rájött, hogy szereti Gilbertet – mindig is szerette! Éppen úgy képtelen lenne megválni tőle, mint ahogy a jobb kezét sem tudná levágatni fajdalom nélkül s elhajítani magától. De tisztánlátása későn jött. Még ahhoz is, hogy az utolsó együtt töltött percek vigaszt nyújthassanak. Ha nem lett volna olyan vak és ostoba, most joga volna a betegágya mellett lenni. De Gilbert most már sosem tudja meg, hogy Anne szereti; abban a hitben hagyja itt az életet, hogy semmit sem jelentett a számára. Előtte pedig üresen, magányosan leélt évek végtelen, sivár sora húzódik; hogy lesz ereje ezzel a tudattal leélni őket? Az ablakánál kuporgott, és vidám, fiatal életében először kívánta, bárcsak ő is meghalna. Ha Gilbert egyetlen szó, jel vagy üzenet nélkül hagyja itt, akkor nincs miért éljen. Csak most érti, hogy elválaszthatatlanok; egy test, egy lélek. A szenvedés, a kínzó önvád láttatta be vele. Gilbert nem szereti Christine Stuartot – nem is szerette soha. Milyen bolond volt, hogy nem érezte azt az eltéphetetlen köteléket, amely Gilberthez fűzi; hogy hihette egy percig is, hogy a Roy Gardner iránt érzett futó fellángolás szerelem! Ostobaságáért, akár egy elkövetett bűnért, keservesen meg kell lakolnia.

283. oldal, A Jelenések Könyve (Európa, 1994)

Kapcsolódó szócikkek: Anne Shirley · Gilbert Blythe · Roy Gardner