!

Gertrude Stein személy

Ernest Hemingway: Vándorünnep
Stanisław Lem: Szénanátha
Woody Allen: Lelki jelenségek vizsgálata
Sükösd Mihály: Hemingway világa
Fritz Leiber: The Big Time
Paula Mclain: A párizsi feleség
Jeanette Winterson: Miért lennél boldog, ha lehetsz normális?
Florian Illies: 1913
Gretchen Rubin: Jobban, mint valaha
Kerstin Gier: Az álmok első könyve

Idézetek

>!
Bence AP

Volt mi tanulnom Cézanne festészetéből, ő győzött meg arról, hogy távolról sem elég egyszerű és igaz mondatokat írnom, hogy olyan távlatot adjak az elbeszéléseimnek, mint szeretnék. Rengeteget tanultam tőle, de nem voltam elég értő ahhoz, hogy bárkinek is meg tudtam volna magyarázni. A titok továbbra is titok maradt. Ha azonban a Luxembourg-ban besötétedett, többnyire átsétáltam a kerteken, és Gertrude Stein rue de Fleurus 27. alatti műteremlakásán kötöttem ki.

18. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Cézanne · Gertrude Stein · Rue de Fleurus 27.
3 hozzászólás
>!
imma A+P

Végleg elásta Dondát a Kulaháriból jött Bohu Vamohu docens előadása, aki azért jutott ki Oxfordba, mert a kulturális miniszter sógora volt, előadásának címe pedig így hangzott: A kő mint az európai gondolat hajtóereje.
Arról beszélt, hogy a korszakalkotó tudósok és művészek nevében mindig kő szerepel, itt van például a legnagyobb fizikus (EinSTEIN), a legnagyobb filozófus (WittgenSTEIN), a legnagyobb filmrendező (EizenSTEIN), színházi ember (FelsenSTEIN), s ugyanez vonatkozik Gertrud STEIN írónőre és Rudolf STEINer filozófusra.
Ami a biológiát illeti, Bohu Vamohu STEINachot, az ifjító hormonkúra prófétáját idézte, s a végén nem mulasztotta el hozzátenni, hogy Vamohu lambliai nyelven annyit jelent: „Minden Kövek Köve”.

306. oldal, Donda professzor - Ijon Tichy emlékirataiból

Kapcsolódó szócikkek: Albert Einstein · Gertrude Stein
2 hozzászólás
>!
Véda MP

Mikor nálunk jártak, mintha még jobban kedveltek volna, de lehet, hogy csak azért, mert a lakásunk olyan pici, és nálunk még zsúfoltabban voltunk. A sodrony lent volt a padlón, és Miss Stein azon ült. Arra kért, hogy mutassam meg az írásaimat, s állítólag tetszettek is neki mind, egy – a Fenn Michiganben – kivételével.

18. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Gertrude Stein
>!
Kkatja P

– Ki volt Gertrude Stein?
– Kísérletező író. Úgy írt, hogy nem törődött a jelentéssel.
– Ezért került a humoros könyvek közé, mint Spike Milligan?
– A tizedes osztályozás rendszere a felhasználó belátására bíz bizonyos döntéseket. Ez a másik erőssége. Megóv a zűrzavartól, de megengedi a gondolati szabadságot. Elődöm bizonyára úgy ítélte meg, hogy Gertrude Stein még modernistának is túl modern, ezért nincs helye az angol irodalomban A-tól Z-ig, bár többé-kevésbé angolul írt, másfelől amerikai volt, és Párizsban lakott. Már nem él.
    Kivettem az Alice B. Toklas életrajzát, aztán beültem a Minibe…

147-148. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Gertrude Stein
>!
sassenach

Délutánonként Gertrude Stein meg én régiségek után kutatva végigjártuk a helyi üzleteket, és emlékszem, egyszer megkérdeztem tőle, szerinte legyek-e író. Erre ő az ő jellegzetesen rejtélyes módján, melyet mindannyian lebilincselőnek találtunk, azt mondta: Ne. – Ezt én igennek vettem…

Kapcsolódó szócikkek: Gertrude Stein
>!
sassenach

Picasso éppen akkor akarta elkezdeni azt, amit később „kék korszak” néven ismertek, de Gertrude Stein és én nála kávéztunk, így azután tíz perccel később kezdte csak el.

Kapcsolódó szócikkek: Gertrude Stein · Pablo Picasso
Hirdetés
>!
Dün SP

    Vannak, akik a koránkelés mellett teszik le a voksukat (mint például Murakami Haruki), vagy rendszerint késő éjszakáig dolgoznak (mint Tom Stoppard); vannak, akik a kiszámíthatóság csendes életét élik (mint Charles Darwin), és akik az iszákos tivornyákét (mint Toulouse-Lautrec); ott vannak a végtelenségig halogatók (mint William James) vagy azok, akik rendszeres munkanapok szerint élnek (ilyen Anthony Trollope); vannak akik csendben dolgoznak (mint Gustav Mahler), míg mások lármás sürgés-forgás közepette (ahogyan például Jane Austen); vannak a rengeteg alkohollal élők (például Friedrich Schiller) és a kávéfüggők (mint Kierkegaard); akiknek hosszúak a munkanapjaik (mint H. L. Mencken) vagy akik naponta csak fél órát dolgoznak (mint Gertrude Stein).
    Nincs egyetlen mágikus recept – sem a magunk, sem a körülöttünk élők számára. Nem leszünk sem kreatívabbak, sem hatékonyabbak azáltal, ha lemásoljuk mások szokásait; még akkor sem, ha ők éppenséggel zsenik. A saját természetünket kell megismernünk, és tudnunk kell, hogy mely szokások szolgálnak minket a leginkább.

60-61. oldal

1 hozzászólás
>!
shadowhunter1975 P

– Vagy ruhát vesz az ember, vagy képet – szögezte le.- Ez csak egyszerű. Aki nagyon gazdag, csak annak futja mindkettőre. Az ember ne törődjön az öltözködésével, ügyet se vessen a divatra, s ha ruhát vásárol, csak arra ügyeljen, hogy az kényelmes legyen és tartós, és akkor telik az öltözködésre szánt pénzből képekre is.
– Ha soha az életben nem veszek többé ruhát – mondtam –, akkor se lesz elég pénzem ahhoz, hogy megszerezzem azokat a Picassókat, amelyekre vágyom.
– Nem is lesz. Picasso a maga számára elérhetetlen.

24. oldal, Miss Stein intelmei (Európa, 1966)

Kapcsolódó szócikkek: Ernest Hemingway · Gertrude Stein · Pablo Picasso
>!
Véda MP

Végül Anderson leült az íróasztala mellé, és ajánlóleveleket írt Ernestnek több neves Párizsban élő külföldihez, akikkel nemrég ismerkedett meg, többek között Gertrude Steinhez, James Joyce-hoz, Ezra Poundhoz és Sylvia Beachez.

92. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ezra Pound · Gertrude Stein · James Joyce · Sylvia Beach
>!
Véda MP

A következő fontos találkozás néhány héttel később történt, amikor Gertrude Stein meghívott minket teára. […]
Az ajtóban egy valódi francia szobalány fogadott bennünket, aki elvette a kabátunkat, majd bevezetett minket a szobába – „a szoba”, amint addigra ,ár tisztában voltunk vele, Párizs legfontosabb szalonja volt. A falakat festmények borították a kubizmus és a posztimpresszionizmus hőseinek, valamint a többi modern, Henri Matisse, André Derain, Paul Gauguin, Juan Gris és Paul Cézanne alkotásai. Az egyik meglepő kép egy portré volt Steinről, Picasso festette, aki régóta tagja volt Stein körének, és gyakran megjelent a szalonban. A festmény sötétbarna és szürke tónusokból építkezett, és az arc mintha elvált volna a test többi részétől – erőtejesebb és szögletesebb volt, nehéz szemhéjakkal.
Stein negyvenöt-ötven évesnek látszott, sötét ruhája, vállkendője és gyönyörű fején magasra tornyozott haja óvilági külsőt kölcsönzött neki. Hangja mély volt, és bársonyos, a barna szempár mindenre a maga teljességében tekintett. Később, amikor alkalmam nyílt alaposabban is szemügyre venni őt, meglepett, mennyire hasonlít a tekintete Ernestéhez – a létező legmélyebb, legsötétebb barna szempár, egyszerre kritikus és elfogadó, kíváncsi és derűs.

109. oldal