George Armstrong Custer személy

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

Különböző időpontokban és évfordulók alkalmával felkerestem a Little Bighorn-i csatamezőt, és mondhatom, áldatlan állapotokat találtam. Az 1877-es újratemetési szertartás során sok koponya és bordacsont került elő. Tény, hogy a csata után a holttesteket a sziúk összeszabdalták. A farkasok is megcsonkították a tetemeket. Az esőzések, a hideg, a szél és más behatások is tovább rongálták a maradványokat, az amúgy sem túl mélyre ásott sírokat. Dögszag uralta a környéket, ami még egy évig érezhető volt.
Az újratemetésen én is részt vettem. A 7. lovasezred képviseletében Nolan főhadnagy intézte a dolgokat. A katonák hét vörösfenyő koporsóba tették a tisztek maradványait. Egészen közelről figyelhettem az eseményeket és láttam, hogy Custer maradványai mindössze egy maroknyi csonttörmeléket tettek ki. Ötven évig senkinek sem beszéltem erről, de most el kellett mondanom. Tom Custer, a tábornok öccsének csontváza teljesen épen került a koporsóba. Az indiánok azt mondták, minden tetemet megcsonkítottak!

153-154. oldal, Tizedik fejezet, Erőd a Bighorn folyónál (Kairosz Kiadó, 2012)

Ami engem illet, akkor ködlött föl bennem először, hogy noha aggódom az indiánokért, azért azt sem akarnám, hogy ez a hatszáz fehér – meg persze a negyven rí és Lavender – otthagyja a fogát. Összekuszálódnak ám a dolgok rendesen, mikor az ember a halállal kezd cimborálni. Ha riasztom az indiánokat, csapdába ejthetik Custert. Ha nem szólok nekik, Custer mészárolja le őket.

504. oldal

Irony to Custer was like a mouse on the tracks to a locomotive: not big enough to notice.

Chapter 11

Custer aztán értette a dörgést. Bármit tett is, abból világos volt minden élő számára: Én győztem, te pedig vesztettél.

364. oldal, Tizennyolcadik fejezet - Hosszú haj nagy varázslata

George Armstrong Custer. Akkor hallottam először ezt a nevet, noha, mint megtudtam, már a forradalom alatt híres lett. Van itt ugyanis valami, amire maguk föl se igen figyelhettek: az indiánok szinte soha nem tudták, ki is támadta meg őket, legföljebb ha a csata után jöttek rá, de akkor se mindig.
[…]
Attól fogva sem a fehér nevén fogják emlegetni az illetőt, hanem valami külső sajátsága után nevezik el, ami épp akkor tűnik fel nekik; így lett Crook tábornok a későbbi években Három Csillag, Miles tábornok Medvebunda, Terry tábornok pedig sokaknak egyszerűen csak A Másik, talán azért, mert kifogytak a nevekből.

353-354. oldal, Tizennyolcadik fejezet - Hosszú haj nagy varázslata

Olyan volt ez az ember, mint valami kitömött madár az üvegbura alatt, már ami a külvilággal való kapcsolatát illeti. Olyannyira el volt telve a tulajdon véleményével, hogy nem is volt füle a mások reakcióira. Én legalábbis csak erre tudom magyarázni a dolgot.

500. oldal, Huszonötödik fejezet - Újfent Custer

Ő volt a hadsereg legfiatalabb tábornoka, s néha összesúgtak a háta mögött: „Ki ez a gyerek és hol a dajkája?” Mások úgy emlegették, mint „az aranyfürtös tábornokfiút”.

248-249. oldal, 28. George Armstrong Custer - A leghíresebb legyőzött

A harmadik napon Custer indián felderítői rengeteg nyomot találtak, s levonták a megfelelő következtetést: az ügynökségekről igen sok sziú és sájen indián csatlakozott Ülő Bika és Fékevesztett Ló követőihez. Június 25-én Custer előrelovagolt a felderítőkhöz, s vezetőjük, a félvér Mitch Boyer a Little Bighorn felé mutatott-. „Tábornok, felakaszthat, ha nem talál több indiánt abban a völgyben, mint amennyit egész életében látott!” Custer semmit sem fedezett fel távcsövén keresztül, ezért csak gúnyolódott: "Átkozottul jó látványt nyújtanál, ha felakaszthatnának, ugye?

254. oldal, 28. George Armstrong Custer - A leghíresebb legyőzött