genetika fogalom

A kutatások azt mutatják, hogy akármilyen rossz genetikai lapokat osztottak is neked, az étrended segítségével esetleg újrakeverheted a paklit.

84. oldal, 3. fejezet - Hogy ne halj bele az agy betegségeibe - Genetika vagy étrend? (Édesvíz, 2016)

A nyolcvanas években, német-magyar együttműködésben, népességgenetikai vizsgálatot végeztünk kilenc hazai etnikai csoportban és két referenciamintában. Ekkor döbbentünk rá arra, hogy milyen nehéz Magyarországon olyan embereket találni, akinek mind a négy nagyszülője azonos etnikai csoportból származik.

195. oldal, Az eltérő etnikai háttér (Kossuth, 1992)

Az elmúlt években a genetika területén inkább az volt a helyzet, hogy minél többet tudtunk meg, annál bonyolultabbnak tűnt minden. Például kiderült, hogy még a gondolataink is befolyásolják génjeink működését. A szakáll növekedési sebessége például függ attól, hogy az illető mennyit gondol a szexre (mivel az ilyen gondolatok hatására a szervezetben több tesztoszteron termelődik).

26. Az élet anyaga

Félelmetes, mennyire meghatározza a természet, hogyan kell kinéznie egy embernek. Nem lehetsz más mint genetikai kódod, gondolta Tom Rylander, de inkább csak futó gondolat volt ez, mint félelmetes érzés. Ahogy kinézünk, az minden bizonnyal, de a lelkünk?

138. oldal

– […] ahhoz, hogy megbocsássunk valakinek, meggyőződés is kell, hogy az illető tett valami erőfeszítést azért, hogy változtasson a katasztrofális pályán, amit a genetika, a társadalmi osztály vagy a neveltetés jelölt ki számára.
– Ha változtatott volna, akkor nem lenne szükség megbocsátásra […] Ez a megbocsátás lényege.

Van remény

A genetika tudományának legfrisebb ága, az epigenetika világított rá a tényre: bár genetikai örökségünk valóban meghatározó, hogy génjeinkből melyik és milyen mértékben fejeződik ki (akár a külsőnket, akár belső tulajdonságainkat tekintve), az függ attól, milyen környezeti hatások érnek, de még attól is, hogy milyenek érték szüleinket-nagyszüleinket. Azaz, a szerzett tulajdonságok is öröklődhetnek.

32. oldal

A legújabb kutatások elsöpörték azt az egyszerű elképzelést, hogy egy bizonyos gén jelenléte egy bizonyos eredményhez vezet. Mint kiderült, egy bizonyos kimenetel sok gén együtthatásától függ. Ami ennél is fontosabb, hogy a gének nem rögzítettek; különböző életesemények olyan biokémiai üzeneteket válthatnak ki, amelyek képesek be- vagy kikapcsolni őket azáltal, hogy különböző metilcsoportokat, szén- és hidrogénatom-csoportosulásokat kapcsolnak a gén külső részéhez (metiláció), s ily módon csökkentik vagy növelik a test üzenetei iránti érzékenységét. Miközben különböző életesemények képesek megváltoztatni a gén viselkedését, az alapvető szerkezetét nem módosítják, a metilációs mintázatok azonban öröklődhetnek. Ezt a jelenséget epigenetikaként ismerjük. Ismét oda lyukadunk ki, hogy a test mindent számontart a szervezet legmélyebb szintjein.

168.

Közismert, elfogadott tény szerte a multiverzum sokdimenziós világain, hogy az igazán jelentős fölfedezések többségét egyetlen röpke pillanat ihletének köszönhetjük. Persze, egy csomó fárasztó, aprólékos, előkészítő munka szükségeltetik először, de ami aztán eldönti a dolgot, az, mondjuk, egy hulló alma vagy gőzölgő teaforraló vagy a kád szélén kicsorduló víz látványa. Valami bekattan a figyelő agyában, s aztán minden a helyére kerül. Úgy tartja a közkeletű vélemény, hogy a DNS formája fölfedezését egy csigalépcső véletlen megpillantásának köszönheti – pont akkor, amikor a tudós elméje épp megfelelően fogékony hőfokon állt. Ha liftbe szállt volna, akkor a genetika egész tudománya nagyon más lenne.

120. oldal

Annyira egységes ez a kód, hogy ha fogjuk egy ember genetikai utasításkészletének egy darabját, és beletesszük egy tökéletlen élesztősejtbe, a sejt azonnal működtetni kezdi, mintha a sajátja lenne. És egy nagyon is valódi értelemben tényleg a sajátja.

267. oldal, Az élet keletkezése (Akkord, 2006)

Ahogy az embereket a többi állattól, úgy különíti el az interszubjektív entitások megalkotásának képessége a humán tudományokat az élettudományoktól. […]
Persze a történészek sem hagyják figyelmen kívül az olyan objektív tényezőket, mint a klímaváltozás vagy a genetikai mutációk, de sokkal fontosabbnak tartják a történeteket, amelyeket az emberek találtak ki, és amelyekben hisznek.

134. oldal