gazdagság fogalom

Eric Knight: Légy hű magadhoz
Honoré de Balzac: Goriot apó
J. K. Rowling: Harry Potter és a Félvér Herceg
Murakami Haruki: Kafka a tengerparton
Louis-Ferdinand Céline: Utazás az éjszaka mélyére
Daniel Gottlieb: Drága Sam!
Ámosz Oz: Szeretetről, sötétségről
Eric-Emmanuel Schmitt: Ibrahim úr és a Korán virágai
Oscar Wilde: A boldog herceg és más mesék
John Steinbeck: Érik a gyümölcs
Jordan Belfort: A Wall Street farkasa
Victor Hugo: A nyomorultak
Fannie Flagg: Sült zöld paradicsom
Rejtő Jenő (P. Howard): A fehér folt
Alekszandr Szolzsenyicin: A pokol tornáca
Paulo Coelho: Az ördög és Prym kisasszony
Henryk Sienkiewicz: Quo vadis?
Lawrence Durrell: Alexandriai négyes
Jókai Mór: Szegény gazdagok
Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején
Giovanni Boccaccio: Dekameron
Ray Bradbury: Kaleidoszkóp
Alessandro Baricco: City
Szilvási Lajos: Hozomány
Platón: Az állam
Frédéric Beigbeder: 1999 Ft
Anthony De Mello: A szív ébredése
Mika Waltari: Szinuhe
Christopher Moore: Vérszívó démonok
Beverly Swerling: Álmok városa
A. S. Neill: Summerhill
George R. R. Martin: Kardok vihara
Jean Cocteau: Rettenetes gyerekek
Dömötör Tekla (szerk.): Germán, kelta regék és mondák
Karácsony Benő: Napos oldal
Gábor György (szerk.): Gondolatok könyve
Csingiz Ajtmatov: Fehér hajó
Henry David Thoreau: Walden / A polgári engedetlenség iránti kötelességről
Juszt László: Magánbeszélgetések
Terry Pratchett: Fegyvertársak
Angela Carter: Nights at the Circus
Erich Fromm: A rombolás anatómiája
Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek
Mino Milani: Talán egy angyal
Nikosz Kazantzakisz: Isten szegénykéje
Montaigne: Esszék
Napoleon Hill: Gondolkozz és gazdagodj!
Szép asszonyok egy gazdag házban
Arno Gruen: A normalitás tébolya
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
Rónaszegi Miklós: Az indián hercegnő
Hésziodosz: Istenek születése / Munkák és napok
Alain-René Lesage: A sánta ördög
John Steinbeck: Egerek és emberek / Lement a Hold / Szerelem csütörtök
Lucius Annaeus Seneca: Vigasztalások
Bertolt Brecht: A háromgarasos regény
Q. Curtius Rufus: A makedón Nagy Sándor története
Tsai Chih Chung: Beszélő Zen
Caius Sallustius Crispus: C. Sallustius Crispus összes művei
Dan Brown: Az elveszett jelkép
Lucius Annaeus Seneca: Seneca prózai művei I-II.
Ambrose Bierce: Ördögi kislexikon
Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert
Marnix Gijsen: A babilóni Jóakim
Aszlányi Károly: Hét pofon / Aludni is tilos
Apuleius: A mágiáról / Virágoskert
Apuleius: A világról
Alina Centkiewicz – Czesław Centkiewicz: Amundsen útja
Richard Tames: Shakespeare Londonja napi öt garasból
Harlan Coben: One False Move
Závada Pál: Harminchárom szlovák népmese
Szabó György (szerk.): Sötétben tündöklőbb a fény
Arisztotelész: Politika
Zsolnai László (szerk.): Boldogság és gazdaság
Michel Houellebecq: A térkép és a táj
Hans Henny Jahnn: Óloméj
Arisztotelész: Eudémoszi etika / Nagy etika
Alexander McCall Smith: In the Company of Cheerful Ladies
Dorothy L. Sayers: Jelige: „Gyilkosság”
Fodor Miklós: Lényegretörő pszichológia – Magyarázatok az emberi viselkedésre
Alain de Botton: A filozófia vigasza
XIII. Leó pápa: XIII. Leó pápa apostoli körlevele a munkások helyzetéről
Kepes András: Tövispuszta
Szép Ernő: Dali dali dal
Marcus Tullius Cicero: Az állam
Margitay Zsolt: 1000 + 21 Hírességek mondták
Montesquieu: Igaz történet
Ferenczi Andrea: A tiszteletes
Pászka Imre (szerk.): A bölcsesség útja
Alexander von Schönburg: Pénz nélkül gazdagon
Szántai Zsolt – Szántai F. Andrea (szerk.): Az élet rendje
Cato – Publilius Syrus: Latin mondások
Rhonda Byrne: A varázslat
Ellen G. White: A nagy küzdelem
Kocsis L. Mihály (szerk.): De ki adja vissza a hitünket?!
Amor és Hymen
Sienai Szent Katalin: Dialógus
Mikes Kelemen: Mikes Kelemen törökországi levelei
Frédéric Beigbeder: 2999 Ft
Karina Halle: On Every Street
Szentírás
Lionel Shriver: Születésnap után
David Michie: A Dalai Láma macskája
M. Nagy Miklós (szerk.): Koreai közmondások
Epiktétosz: Epiktétosz összes művei
Roman Krznaric: Hogyan találjuk meg a nekünk való munkát?
Rózsa György: Változatok Ingres hegedűjére és Chagall-inspirációk
Bjørnstjerne Bjørnson: En hanske
David R. Hawkins: Elengedés
Borsa Brown: Az Arab
Demcsák Zsuzsa – Bali Sándor: Példa-képek
Fabian Lenk: Caesar és a nagy összeesküvés
Jevgenyij Vodolazkin: Laurosz
Caius Sallustius Crispus: C. C. Sallustius' épen maradt minden munkái
Bhagavad-Gītā – Az isteni ének
Lucius Annaeus Seneca: A gondviselésről és más írások
Bajzáth Mária (szerk.): Így megyek az iskolába
Karine Giébel: Csak egy árnyék
Daniel James Brown: Egy csónakban
Kimondhatatlanul
Trevor Noah: Born a Crime
Yuval Noah Harari: Homo Deus
Becca Prior – Hayden Moore: Talált CelEB / Nem játék
Lucius Annaeus Seneca: Seneca leveleiből
Martin Walser: Kényszervirágzás
Erin Watt: Papír hercegnő
Tapolyai Emőke: Harmóniában múltunkkal, jelenünkkel, jövőnkkel
Náray Tamás: Zarah
J. S. Carol: Gyilkos társas
Irvin D. Yalom: A Spinoza-probléma
Lionel Shriver: A Mandible család
Robert Maurer: Kaizen
Robin Sharma: A szent, a szörfös és a vezető
John Green: Teknősök végtelen sora
Ken Liu: A papírsereglet és más történetek
Michael Reaves: Az árnyak utcája
M. C. Beaton: Agatha Raisin és az ogre vére
Zachary Mason: Void Star
Joy Jordan-Lake: Kínzó könyörület
Titus Livius: Róma története a Város alapításától (I-XX. könyv)
Kötter Tamás: Nem kijárat
Bauer Barbara: Kétszáz éves szerelem
Csernus Imre: Egy életed van
Viktor Pelevin: Titkos pillantások a Fudzsi-hegyre
David Attenborough: Utazások a világ túlsó felére
Colleen Hoover: Verity
Fonda Lee: Jáde város
Jordán Ferenc: Ördögi jóslatok
Robin Cook: Genezis
Sturmann Béla: Az én utam
Szűcs Péter: Dharma
Kylie Scott: Fake
Orvos-Tóth Noémi: Szabad akarat
Sarah Penner: A méregkeverő patikárius
Ella Frank – Brooke Blaine: Shiver
Hayley Phelan: Like Me
Kim Stanley Robinson: A Jövő Minisztériuma
Alan Rickman: Madly, Deeply
Virginie Despentes: Vernon Subutex 1-3.
Erri De Luca: Non ora, non qui
Takács Viktória: Karácsonyi mese

Idézetek

Carmilla >!

[…] Most ne firtassuk, milyen rétegekre vonatkoztatható ez a megállapítás, és milyen mértékű gazdagságról lehet a mi esetünkben beszélni, de tény, hogy igen sok ember megengedheti magának, hogy autóval járja a világot, autójába benzint vásároljon. Sőt azt is, hogy gazdagsága miatt érzett gőgjében, vidáman, magabiztosan áthajtson a zebrán, még ha gyalogos megy is át rajta. Ez nem a közlekedési szabályok betartásának vagy áthágásának kérdése, ez erkölcs kérdése. Annak a hamis tudatnak az igen gyakori és igen általános megnyilvánulási formája, hogy aki gazdagabb, az erősebb is, és a gyengébbel, a szegénnyel szemben mindent megengedhet magának. Tőlünk nyugatabbra húsz méterrel a gyalogos-átkelőhely előtt fékeznek az autósok, függetlenül attól, van-e a közelben gyalogos vagy nincs.

165. oldal, De ki adja vissza a hitünket? (Magyar Egyetemi K., 2005)

Kocsis L. Mihály (szerk.): De ki adja vissza a hitünket?! Szörényi Levente magyarságról, emberségről, Istenről és persze zenéről is

Kapcsolódó szócikkek: autó · erkölcs · gazdagság
Lélle P>!

Igaz, a szón magán is vitába szállhatnék veled, mert egyikünk sem szegény, amiért nem áhítozik a kelleténél többre, és csak annyija van, amennyi szükséges, márpedig ez természettől fogva ugyancsak kevés. Hiszen mindig annak lesz a legtöbbje, aki a legkevesebbel beéri, mert aki a legkevesebbet kívánja, annak mindig annyija lesz, amennyit kíván. Éppen ezért a gazdagságot sem a birtokok és a jövedelem nagyságával kell mérni, hanem az emberek jellemével. Mert ha valaki a kapzsisága miatt szűkölködik, és semmilyen haszonnal nem éri be, azt még aranyhegyekkel sem lehet kielégíteni, hanem örökké még valamit koldulni fog, hogy a már megszerzett vagyonát gyarapítsa, ezzel pedig nyíltan beismeri, hogy szegény. A szerzés vágya ugyanis a szűkölködés érzéséből fakad, és egyre megy, bármilyen sok is az, amit kevésnek érzünk. Philusnak nem volt akkora családi vagyona, mint Laeliusnak, Laeliusnak sem olyan, mint Scipiónak, Scipiónak meg nem volt annyija, mint a dúsgazdag Crassusnak, de még a gazdag Crassusnak sem annyija, mint amennyit szeretett volna. Így aztán, ha túltett is valamennyiükön, a saját kapzsisága még őt is túlszárnyalta, és mindenki gazdagnak nézte, csak ő magát nem. A filozófusok viszont, akiket említettem, csak annyira vágytak, amennyijük volt, és vágyaik egybeestek lehetőségeikkel, ezért aztán joggal és méltán voltak gazdagok és boldogok. Mert a szerzés vágya teszi szegénnyé az embert, gazdaggá pedig a vágyakat nem tápláló elégedettség, hiszen a szegénységet a hiányérzetről, a gazdagságot a kielégültségről lehet felismerni. Ha tehát azt akarod, Aemilianus, hogy engem szegénynek tartsanak, előbb be kell bizonyítanod, hogy kapzsi vagyok. Mert én, ha lelkiekben nem érzem hiányát semminek, nem törődöm vele, mennyim hiányzik az anyagi javakból, mivel ezeknek a bősége nem dicsőség, és hiányuk sem bűn.

30-31. oldal, A mágiáról (Magyar Helikon, 1974)

nagytimi85>!

A mai szerzeményem ez, melyet Epikurosnál találtam: […] „Tisztességes dolog a szegénység, ha derűsen viseljük el.” Csakhogy már nincs szó szegénységről, ha derűsen viseljük el: akinek ugyanis a szegénység nincs nehezére, az gazdag. Nem az a szegény, akinek kevés a vagyona, hanem az, aki többet kíván. […] Mi legyen tehát a gazdagság mértéke, azt kérdezed? Az első az, hogy annyi legyen, amennyi feltétlenül szükséges, a másik pedig az, hogy annyi legyen, amennyi elég.

2. levél: Az olvasás művészete

Kapcsolódó szócikkek: gazdagság · szegénység
Lélle P>!

A szellem jól tudja, ismétlem, hogy a gazdagság máshol helyezkedik el, mint ahová felhalmozzák. A szellemet kell megtölteni, nem a kincsesládát.

444. oldal, I. kötet, Erkölcsi levelek - XCII. levél (Szenzár, 2002)

Kapcsolódó szócikkek: gazdagság · kincs · szellem
Carmilla >!

[…] A gazdagok kérkedtek és fölényeskedtek a szegényekkel, pedig gazdagságukhoz Isten törvényeinek áthágásával jutottak. Nem táplálták az éhezőket, nem ruházták fel a mezíteleneket, igazságtalanok és irgalmatlanok voltak. A maguk dicsőségét keresték, és igyekeztek embertársaik tiszteletét kivívni.

450. oldal, A Föld pusztulása

Kapcsolódó szócikkek: gazdagság
Chöpp >!

Bizonyára sejted, hogy a gazdag emberek nem mindig boldogok, mert sok gondjuk és félelmük van. Az egyszerű emberi örömöket rég megunták; ahhoz, hogy akár csak valami kis elégedettséggel töltse el őket az élet – a „boldogságról” jobb nem is beszélni –, mindenféle bonyolult és drága trükkökhöz kell folyamodniuk.

115. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gazdagság
konyvolvaso>!

És azt a mondást is ismerjük, hogy gazdag ember az, aki adni tud.

267. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gazdagság
nagya>!

S egyszerre csak ott álltam a hatalmas tölgyfa alatt.
Ahol ketté ágazik, ott van a kincs.
Felnéztem a lombjukat vesztett ágakra.
Nagyot dobbant a szívem.
A kincs, amelyről gyermekkorom álmait szövögettem. A fa, amelyet annyiszor megálmodtam. Hát minden eljön egyszer, minden álmunk valóra válik. Úgy igaz!
De mégsem! Átkozott legyen az arany, amely megrontja az embereket, átkozott, mert hazugokat nevelt, mert gyilkosokat buzdít, mert tiszta szíveket mocskol! Nem kell! Ezerszer is nem!!

359.

Kapcsolódó szócikkek: arany · emberség · erkölcs · gazdagság · hatalomvágy · pénz · tisztaság · tisztesség
A_mordályos_nyul P>!

A gazdagság éppen olyan képesség, mint a szegénység. A szegényből lett gazdag ember fényűző szegénységben fürdik.

49. oldal, Rettenetes gyerekek (Szépirodalmi, 1971)

Kapcsolódó szócikkek: gazdagság · szegénység
Lélle P>!

„A legnagyobb gazdagság az egészség.”

VERGILIUS (KR. E. 70 – KR. E. 19)
RÓMAI KÖLTŐ

51. oldal, 4. nap - Varázslatos egészség (Édesvíz, 2012) · Publius Vergilius Maro

Kapcsolódó szócikkek: egészség · gazdagság