Gandalf személy

Amúgy szörnyűek is szerintem
Ezek a Harry Potterek
– Ki tíz év alatt van, óva intem! –
Meg nem is kapnak sok teret
A hősök benne: Monstro, Malfoy,
A határvonal köztük elfoly,
Tudodki túl elhanyagolt,
Genya marad, ki genya volt,
Jó útra térni nincs esélye,
Akció akcióra jő,
Tűnődni, állni nincs idő,
Pörgős idők pörgős meséje,
Hajszol sikert, és hajt hatást,
Várom is a folytatást.

A régi hősök hova tűntek,
Lábuknak nem maradt nyoma?
Hol van szép Legolas, a tünde?
De hol van Bombadil Toma?
Gandalf, Glorfindel, Gimli, Gollam,
S Frodó, a kilencujjú, hol van?
Hol a szépséges Árnika,
Kire muszáj volt várnia
Vállára vetve a tarisznyát
Szegény jó Szegény Dzsoninak?
Hol van a macskák réme, Frakk?
Hol van Mirr-Murr, Oriza-Triznyák?
Hol Pöszke, Vackor, hol Kobak?
És hol vannak még oly sokak…

84. oldal

– […] senki se örül, hogy ilyen időket kellett megérnie. De hát nem mi döntjük el, hogy mikor éljünk. Mi csak abban dönthetünk, hogy mi a teendő, ha már itt vagyunk.

81. oldal, I. könyv, 2. fejezet – A Gyűrű Szövetsége, A múlt árnyéka (Európa, 2002)

Jó reggelt kívánsz nekem, vagy úgy gondolod, hogy ez a reggel jó, akár tetszik nekem, akár nem; vagy hogy te érzed magad jól ezen a reggelen, vagy hogy olyan ez a reggel, amelyen jó élni? (Gandalf)

– Mert minden mindennel összefügg. Nézd csak meg Obi Want és Luke-ot! Vagy Dumbledore-t és Harryt. Vagy ott van Gandalf és Frodo, Mindannyiuknak tanulniuk kell, de aztán rájönnek, hogy mik az erősségeik és egyedül folytatják az útjukat.

252. oldal

Hmm. Fehér Granpón. Hamarosan Szürke Granpón lesz, ha nem vigyáz jobban a szennyesével. Én mondom neked, lányom, egy fehér mágus egyszerűen csak egy fekete mágus, jobb házvezetőnővel.

171. oldal (Delta Vision, 2010)

[…] A lapockáján egy tetoválás Nagyit ábrázolja. Kétszer is megnézem, de nincs kétség: ez a Nagyi. Nem a szokásos kontyba tűzött hajával ugyan, hanem leengedett hajjal, ahogyan reggelenként kinéz, de azért kétségtelenül ő az. Fel kell tennem magamnak a kérdést: ugyan mi okból tetováltatta a hátára Neuhofer szomszédja a Nagyit?
    – Mondja, mi ez a szépség itt a hátára tetoválva? – kérdezem, mert nem akarom rögtön a Nagyira terelni a szót.
    – Nem tudja?
    Olyan arccal néz rám, mintha azt kérdeztem volna, mi a neve a bolygónak, amelyen élünk. Megrázom a fejem és szinte már kínosan érzem magam.
    – Hát Gandalf!
    Szóval Gandalf. Bólogatok.

11. fejezet

Sok különös véletlen esik a világon – mondta Mithrandir –, és gyakran a gyöngék keze nyújt segítséget, ha a Bölcsek haboznak.

351. oldal – A gyűrűkről és a harmadkorról, AMELYBEN EZEK A TÖRTÉNETEK VÉGET ÉRNEK (Európa Könyvkiadó, Budapest, 2002)

– Ég veled, ó, tünde-király! – mondta Gandalf. – Víg legyen a zöld erdő, míg még fiatal a világ! És derű honoljon néped között!
– Ég veled, ó, Gandalf! – mondta a király. – Bukkanj fel mindig, ahol a legnagyobb szükség van rád, és ahol a legkevésbé várnak!

299. oldal - 18. fejezet (Európa, 2011)

Emlékszem, egyszer az egész Őrséggel közösen elmentünk a Puskin moziba A Gyűrűk Ura premierjére. És minden remek is volt, amíg a Fénypárti Gandalf és a Setét Szarumán össze nem csapott harci botjával. Akkor a két sor, amelyet Másfélék töltöttek meg, harsány röhögésben tört ki. Különösen a gyakornokok, akiknek mindennap azt verték a fejükbe, hogy az a mágus, aki a talizmánokra hagyatkozik, hatásra és nem hatékonyságra törekvő naplopó. A mágus erejét a Homály ügyes kihasználása és az igézetek adják.

219. oldal

– Szarumán, Szarumán – mondta nevetve Gandalf. – Szarumán, te pályát tévesztettél. Neked udvari bolondnak kellett volna menned, hogy azzal szolgáld a kenyeret – meg a korbácsot –, hogy a király tanácsadóit majmolod. Egek! […]

A két torony