Galléros Fecó személy
Idézetek
De a három alak csak állt tovább az út közepén. Haha, most jöttem rá, miért nevezik az útonállót útonállónak. Hát ezek tényleg úton álló útonállók voltak.
95. oldal
– Ez a legrusnyább tükör, amit valaha láttam – nevette el magát Fecó. – Rémes pofának tűnünk benne mindhárman.
– Balikón inkább javít – hümmögött szakértő ábrázattal, vigyorogva Rumini.
54. oldal
– Ide figyelj, nagyokos! – mérgelődött Fecó. – Láttál már olyan szellemet, aminek teste van, meleg a keze, és mindjárt lekever neked egy büdös nagy pofont, ha nem hagyod abba a nyavalygást?
Ezektől a szavaktól Negró kissé megnyugodott.
230. oldal
– Galléros uram, a barátai úgy bazsalyognak, hogy azt kell hinnem, hallgatóztak.
– Nem kizárt – dünnyögte Fecó…
-Kölcsön? Minek?- húzta össze a szemét értetlenül Fecó.
– Hát az áspis-tengeri kincskereséshez!
-De én nem kincset akarok keresni az Áspis-tengeren, hanem a hajótörött barátaimat!- tiltakozott Fecó.
-Na ez az, amit a Maxinak nem kell tudnia – jegyezte meg Szkander Bob. – Ő azt hiszi, kincskeresésre megyünk, és megfelelő részesedés reményében odaadja nekünk a hajóját.
46. oldal, Ötödik fejezet- A Szipirtyó