Gabriel Scott személy
Idézetek
A srácok mind felállnak, és Rye körözni kezd a fejével, amitől a nyaka reccsen egy sorozatnyit.
– Emberek – szólal meg az ujjait hajlítgatva. – Lássunk neki!
És megteszik. Ténylegesen rávetik magukat.
A csetepaté hangos, hadonászó végtagok és dulakodó férfiak átkokkal teli kavalkádja. A végére Rye ajka vérzik, Jax egyik szeme belilul, Killian elveszíti az ingét, Whip az egyik cipőjét, Gabriel pedig elterül a padlón. Az öltönye gyűrött, és a drága telefonját meglovasítja Brenna, aki meglepően gyorsan tud futni a magas sarkújában.
342-343. oldal
– Nem, nem hagyhatod őket magukra – jajveszékeli. – Ezt a szarságot csak olyankor mondják, amikor ki akarják deríteni, hogy hajlandó vagy-e értük küzdeni.
Elönt a harag.
– Mi a francért művelnének ilyesmit velünk?
– Hogy lássák, figyelünk-e rájuk? – jegyzi meg Jax.
– Hogy kínozzanak? – vágja rá Rye.
– Egyszerű biológia – közli Whip, mintha hirtelen a téma szakértőjévé lépett volna elő. – A férfiak a természetüknél fogva imádnak vadászni, a nők pedig szeretik, ha vadásznak rájuk.
– A hangzása alapján ez olyasmi, amit a nők szexistának mondanának – tiltakozom.
– Talán kifogásolnák – ért egyet Whip. – De a lelkük mélyén tudnák, hogy ez az igazság.
– A nőkhöz járnia kellene egy használati utasításnak. – Rye kortyol egyet a söréből, majd az üvegre mered. – Vagy egy figyelmeztető jelzésnek.
415. oldal
Rye hangja szétpukkasztja a boldogságom buborékát.
– Ó, istenem, a szemem. Valósággal ég.
A számat Sophie bőréhez szorítva felsóhajtok.
– Emlékeztess, miért is hívtam meg őket?
– Mert szereted mindegyiket – suttogja Sophie az arcom közelében.
– Téged szeretlek, őket elviselem.
– Vissza akarom kapni a régi Scottie-t – siránkozik Whip.
429-430. oldal
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
– Napsugár engem is úgy felizgatott, hogy majdnem előkaptam a bankkártyámat, és felajánlottam, hogy fizetek neki egy kis szexért.
A torkomon akad a saját nyálam.
– A rohadt életbe!
A légiutas-kísérő bíborvörössé vàlik.
– Igen. Ööö… hozhatok még valamit?
Egy ejtőernyőt!
– A férfiakra nem szokás azt mondani, hogy szép.
– A szépségnek sokféle fajtája van, napsugár. – Az ujjaimon számolom. – Szép lányok, igazán cukik és édesek. Szép nők, akik a legritkábban aranyszívű prostik, még ha a filmekben mást is állítanak. Szép fiúk, vonzóak, de igazából egyszerűen csak szeretnél a pofijukba csípni. És szép férfiak. – Sokatmondóan végigmérem. – Tudod, azok, akiket gyakran összetévesztenek nemzetközileg ismert modellekkel…
Az átkozott gazember a számba nyomja a szendvicset.
– Légy jó, cserfes lány! Fejezd be az evést!
108. oldal
Meglehet, hogy a helyiségben lévő srácok a világ legnagyobb rocksztárjai, mégis csendben állnak előtte, mintha holmi csintalan kamaszok lennének, akik töményt loptak az apjuk italkészletéből.
Mintha csak hangsúlyozni akarná ezt a gondolatot, Rye hirtelen rám szegezi az ujját.
– Ő vett rá bennünket!
– Nem nyúltunk semmihez! – siránkozik Killian, és közben drámaian hadonászik a karjával. – A bárszekrény zárja már fel volt törve.
285. oldal
– Köszönöm, hogy hazajöttél – mormolom, nem vagyok képes visszatartani a szavakat.
Haza. Vajon észrevette, hányszor utaltam arra a helyre, ahol nyugovóra hajtottuk a fejünket, az otthonomként? Nem állt szándékomban így elárulni magam, de úgy tűnik, képtelen vagyok tenni ellene. Azt szeretném, ha tudná, mit jelent nekem, mégis, az érzés, hogy lecsupaszítom előtte a szívemet, annyira idegen a számomra, hogy nehezen kapok levegőt, amikor rám néz.
Sophie arckifejezése azonban ellágyul, barna szeme felragyog, és a megkönnyebbülés hűvös fuvallatként suhan végig feszült izmaimon, amikor felnyúl, hogy kisimítson egy tincset a homlokomból.
– Először te jöttél haza.
Nem volt otthonom, amíg ő be nem lépett az életembe. Habozás nélkül teremtett számomra egyet, mintha egészen idáig csak erre várt volna. Mintha tudta volna, hogy engem neki szántak.
323-324. oldal