Füvészkert helyszín
Idézetek
S akkor előkerült Boka zsebéből a színházi gukker, mely már szerepelt egyszer a Füvészkertben. A vállára akasztotta a szíját, s e percben alighogy némi csekély külsőségekben különbözött a nagy Napóleontól. Hadvezér volt, annyi szent.
134. oldal (Móra)
És ebben a pillanatban úgy hallgatott mindenki, olyan nagy volt a csönd, mintha templomban lettek volna a fiúk, s tisztán lehetett hallani, amint a Nemecsek ruhájáról a kemény földre csöpögött a víz.
73. oldal
…A Józsefvárosban még vannak kertek és parkok, melyek legalább nevükben hordják a pihenés és megnyugvás ígéretét. De a Múzeum-kert olyan már, mintha egy forgalmas országút mellett feküdne, a Füvészkert hajdani romantikája és területének nagy része elveszett, s az Orczy-kert rendetlen vadonja inkább riasztó, semmint nyugalmat ígérő.
112. oldal, Csöndkert a Józsefvárosban (Magánkiadás, 1992)
Kelecsényi László: A múlt lépcsői Nemzedéki töredékek
Kipirult, ahogy így beszélt, és kitárta a két karját. Az egyik kezében a kis zászlót szorongatta. A vörösingesek nem tudtak magukhoz térni ámulatukból, és csak nézték ezt a csöpp kis szőke legényt, aki az égből pottyant közibük, s aki itt bátran, hangos szóval kiabált az arcukba, fölemelt fővel, mintha olyan erős volna, hogy el tudná páholni ezt az egész társaságot, a két erős Pásztorral és Áts Ferivel együtt.
És Blanka kék szakállvirágra bukkan.
Szívós kacsaival milyen kiterjedt
A kastély megkopott homlokzatára
S a mészkőtömbökre kapaszkodó
Vadszőlő! Rőtbarna mamutfenyők
Sorakoznak balról a gesztenyék közt,
És aranysárga gingko bilobák,
Középen fölhasított legyezőkkel;
Sötétvörösbe öltözött varázsfák,
S okkerben tobzódó juharözön:
Letűnt, kimúlt, megdőlt a zöld uralma.
Az egynyáriak holt ágyásai.
Az alga lepte nádas tó, amely
Szigetet nyaldosott körül, s a hídját
A vörösinges Pásztorok ügyelték,
Eltűnt egy klinika alatt. A bővíz
Csöpp maradéka csillan: ekkora
Tükörben nézi önmagát a parton
A kertilak, és száraz érmeder
Fut a tóparttól a labor felé.
74. oldal