Füvészkert helyszín

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Térey János: Protokoll
Kelecsényi László: A múlt lépcsői

Idézetek

luszika>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

A nagy csöndbe belekiáltott Nemecsek:
– Elmehetek?
Senki se felelt. Még egyszer megkérdezte:
– Hát nem vertek agyon? elmehetek?
És miután most se felelt neki senki, nyugodtan, szépen, lassan elindult a híd felé. Egy kéz se mozdult, egyetlen fiú se moccant meg a helyéről. Most mindenki érezte, hogy ez a csöpp szőke gyerek valóságos kis hős, igazi férfi, aki megérdemelné, hogy felnőtt ember legyen… A hídnál álló két őr, aki az egész esetet végignézte, csak bámult rá, de hozzányúlni egyik se mert. Mikor Nemecsek a hídra lépett, fölcsattant Áts Feri mély, dörgő hangja:
– Tisztelegj!
És a két őr haptákba vágta magát, s a magasba emelte ezüstös végű lándzsáját. És mind a fiúk összecsapták a bokájukat, és valamennyien a magasba emelték a lándzsáikat.Senki se szólt, mikor az ezüsthegyű lándzsák megvillantak a holdfényben. Csak a Nemecsek léptei dobogtak a hídon, amint távolodott. Aztán se hallatszott, csak valami cuppogás, mint mikor valaki vízzel teli cipőben jár… Nemecsek elment.

97-98. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Áts Feri · Füvészkert · Nemecsek Ernő
Sziszandria>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Mikor a vörösingesek így magukra maradtak, Áts Feri megindult, odament az idősebbik Pásztor elé. Egészen közel állott elébe, úgyhogy az arca majdnem érte Pásztor arcát. Csöndesen kérdezte tőle:
– Te vetted el ettől a fiútól a golyóját a múzeumkertben?
Pásztor csöndesen felelt:
– Én.
– Az öcséd is ott volt?
– Igen.
– Einstand volt?
– Az.
– Hát nem megtiltottam, hogy vörösingesek kis gyönge gyerekektől golyót raboljanak?
A Pásztorok hallgattak. Áts Ferivel szemben nem volt ellenkezés. A vezér szigorúan végignézett rajtuk,és ellentmondást nem tűrő hangon, de nyugodtan szólt:
– Fürödjetek meg!
A Pásztorok értelmetlenül néztek rá.
– Nem értitek? Úgy, ahogy vagytok, ruhástul. Most ti fürödjetek meg.

Kapcsolódó szócikkek: Áts Feri · Füvészkert
Sziszandria>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

[…] Keserűen mosolygott, és simogatta a vizes kabátját. De akkor elébe állt Geréb, széthúzva vigyorogva a száját, és kevélyes fejbólintással ezt kérdezte tőle:
– Jó volt?
Nemecsek ráemelte nagy kék szemét és felelt:
– Jó volt – mondta csöndesen és hozzátette: – Jó volt, sokkal jobb volt, mint a parton állni és kinevetni engem. Inkább újesztendeig a vízben ülök nyakig, minthogy összeszűrjem a levet a barátaim ellenségeivel. Én nem bánom, hogy vízbe nyomtatok. A múltkor magamtól pottyantam a vízbe, akkor is láttalak a szigeten az idegenek közt. De engem meghívhattok magatok közé, hízeleghettek nekem, adhattok ajándékot, amennyit csak akartok, semmi közöm hozzátok. […] Engem meg is verhettek, ha úgy tetszik. Hiszen ha akartam volna, nem kellett volna a vízbe mennem. De én nem csaptam fel közétek. Inkább fojtsatok vízbe, és verjetek agyon, de én ugyan nem leszek áruló, mint valaki, aki ott áll, ni… ott….
Kinyújtotta a karját, és Gerébre mutatott, akinek most a torkán akadt a nevetés.

Kapcsolódó szócikkek: Füvészkert · Geréb Dezső · Nemecsek Ernő
Sárhelyi_Erika I>!

S akkor előkerült Boka zsebéből a színházi gukker, mely már szerepelt egyszer a Füvészkertben. A vállára akasztotta a szíját, s e percben alighogy némi csekély külsőségekben különbözött a nagy Napóleontól. Hadvezér volt, annyi szent.

134. oldal (Móra)

Kapcsolódó szócikkek: Boka János · Füvészkert
ruszky>!

Inkább újesztendeig a vízben ülök nyakig, minthogy összeszűrjem a levet a barátaim ellenségeivel.

85. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Füvészkert · Nemecsek Ernő
Natalie_Danaisz IP>!

És ebben a pillanatban úgy hallgatott mindenki, olyan nagy volt a csönd, mintha templomban lettek volna a fiúk, s tisztán lehetett hallani, amint a Nemecsek ruhájáról a kemény földre csöpögött a víz.

73. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Füvészkert · Nemecsek Ernő
2 hozzászólás
Carmilla >!

…A Józsefvárosban még vannak kertek és parkok, melyek legalább nevükben hordják a pihenés és megnyugvás ígéretét. De a Múzeum-kert olyan már, mintha egy forgalmas országút mellett feküdne, a Füvészkert hajdani romantikája és területének nagy része elveszett, s az Orczy-kert rendetlen vadonja inkább riasztó, semmint nyugalmat ígérő.

112. oldal, Csöndkert a Józsefvárosban (Magánkiadás, 1992)

Kapcsolódó szócikkek: Füvészkert
1 hozzászólás
csillagka>!

Kipirult, ahogy így beszélt, és kitárta a két karját. Az egyik kezében a kis zászlót szorongatta. A vörösingesek nem tudtak magukhoz térni ámulatukból, és csak nézték ezt a csöpp kis szőke legényt, aki az égből pottyant közibük, s aki itt bátran, hangos szóval kiabált az arcukba, fölemelt fővel, mintha olyan erős volna, hogy el tudná páholni ezt az egész társaságot, a két erős Pásztorral és Áts Ferivel együtt.

Kapcsolódó szócikkek: Áts Feri · Füvészkert · Geréb Dezső · Nemecsek Ernő
TiaRengia I>!

És Blanka kék szakállvirágra bukkan.
Szívós kacsaival milyen kiterjedt
A kastély megkopott homlokzatára
S a mészkőtömbökre kapaszkodó
Vadszőlő! Rőtbarna mamutfenyők
Sorakoznak balról a gesztenyék közt,
És aranysárga gingko bilobák,
Középen fölhasított legyezőkkel;
Sötétvörösbe öltözött varázsfák,
S okkerben tobzódó juharözön:
Letűnt, kimúlt, megdőlt a zöld uralma.
Az egynyáriak holt ágyásai.
Az alga lepte nádas tó, amely
Szigetet nyaldosott körül, s a hídját
A vörösinges Pásztorok ügyelték,
Eltűnt egy klinika alatt. A bővíz
Csöpp maradéka csillan: ekkora
Tükörben nézi önmagát a parton
A kertilak, és száraz érmeder
Fut a tóparttól a labor felé.

74. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Füvészkert