futás fogalom

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Homérosz: Íliász
Peter S. Beagle: Az utolsó egyszarvú
Gion Nándor: Latroknak is játszott
John Updike: Nyúlháj
Mitch Albom: Öten a mennyországban
Thomas Bernhard: Önéletrajzi írások
Rideg Sándor: Indul a bakterház
Stephen King: Állattemető
John Irving: Garp szerint a világ
Darvasi László: A titokzatos világválogatott
Szív Ernő: Összegyűjtött szerelmeim
Rudyard Kipling: A dzsungel könyve
Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék
Jeffrey Archer: Párbaj
Csingiz Ajtmatov: A versenyló halála
Nádas Péter: Évkönyv
Rónaszegi Miklós: A gézengúzok a Hortobágyon
Kőszegi Imre: A pesti lány
Kristóf Attila: A dadogó gyilkos
P. D. James: Fehérköpenyes halál
Desmond Morris: Testközelben
Schirilla György: A legnagyobb hazugság
Tarjányi Péter – Dosek Rita: A Balkán angyalai
Tóbiás Áron (szerk.): A kísértethajó utolsó útja
Erich Wustmann: Marbu, a medvebocs
Örkény István: Négyeskönyv
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 3. – Egyedül
Danny Dreyer – Katherine Dreyer: ChiFutás
Fabio Geda: A tengerben élnek krokodilok
Miloslav Stingl: Az indián futó
Schirilla György: Vegetáriánuskönyv
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 6. – Ketten
Bächer Iván: Hatlábú (sőt több)
Murakami Haruki: Miről beszélek, amikor futásról beszélek?
Victor András: Élővilág 8.
Christopher McDougall: Futni születtünk
Dániel András: Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém)
Karina Halle: Sins & Needles
Karina Halle: On Every Street
Meg Rosoff: Just in Case – Sorsbújócska
Joël Dicker: Az igazság a Harry Quebert-ügyben
David Levithan: Nap nap után
Darvasi László: Ez egy ilyen csúcs
Caroline Kepnes: Te
Camilla Läckberg: A hableány
Jussi Adler-Olsen: Határtalanul
Sam Murphy: Futásról nőknek
Kósa Csaba: Irgalmatlanul
Ella Frank: Trust
Scott Jurek – Steve Friedman: Futni, enni, élni
Amy Harmon: Arctalan szerelem
Matt Haig: Miért érdemes életben maradni?
Molnár Krisztina Rita: A víz ösvénye
Vida Gábor: Egy dadogás története
Lubics Szilvia: Másfél nap az élet
Sri Chinmoy: A külső futás és a belső futás
Chris Carter: A halál szobrásza
Kelj fel és fuss!
Paul Hoffman: Az ember, aki csak a matematikát szerette
Guillermo Seijas: 100 nyújtógyakorlat és anatómia futóknak
Tom Sweterlitsch: Letűnt világok
Neszlár Sándor: Egy ács nevelt fiának lenni
Ella Frank – Brooke Blaine: Halo
Dion Leonard: Találkozás Góbival
Bella Mackie: Fuss tovább!
Michael Robotham: Fulladás
Rita Falk: Savanyúkáposzta-kóma
Eva García Sáenz de Urturi: A fehér város csöndje
Michael J. Sullivan: Mítoszok kora
Mark Haddon: A Delfin
Ella Frank: Confessions: Bailey
Brian McClellan: A birodalom vére
T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél
Richard Osman: A csütörtöki nyomozóklub
Rachel Cusk: Tranzit
Hervé Le Tellier: Anomália
Angeline Boulley: A Tűzőrző lánya
Ella Frank – Brooke Blaine: Shiver
Ella Frank: Exquisite
Baráth Viktória: Ártatlanok
Fekete Krisztina – Makara Péter – Monspart Sarolta – Sallai Antalné: Fontos, nem fontos

Idézetek

horsegirl P>!

Kinga terve szerint úgy lett volna a dolog, hogy én kezdem, rohanok, mint az őrült, átadom Virágnak a botot, ő is rohan, mint az őrült, végül a saroknál átadja Kingának, aki amúgy is őrült, tehát csak rohan.

249. oldal, Október 12., hétfő (Ciceró, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: Bencze Virág (Emó) · futás · Rentai Renáta · Szatmáry Kinga
5 hozzászólás
BertaPalikSzilvi P>!

Jó, ha te futsz a leggyorsabban, de csak akkor, ha nem az ellenkező irányba.

131. oldal,36.fejezet

Kapcsolódó szócikkek: futás
Galóca>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

    Korponay tanárnő kedves feladatot szánt ma nekünk, váltófutás. Óriási. A fiúk az udvaron fociztak, természetesen mindenfajta erőlködés nélkül, mi meg kimentünk a suli elé. Iskolakörök. Hogy ez hogy fog fájni holnap. Na mindegy. Mivel az egyik a-s lány fel volt mentve, hatan maradtunk. A-sok, b-sek külön csapatban.
     – Jó, gyertek ide! – mutogatott Kinga türelmetlenül, majd mikor Virággal odavánszorogtunk, Kinga átölelt minket, lehajolt, és kis kört alkotva tanácskoztunk.
     – Most amerikai focit játszunk? – pislogott Virág, én meg elnevettem magam.
     – Virág, szörnyen sötét vagy! – suttogta idegesen Kinga. – Ez megbeszélés. Na! Én vagyok a leggyorsabb futó, én maradok utoljára, hogy behozzam a lemaradásotokat!
     – Jó, mi mit csináljunk? – kérdeztem.
     – Talán fussatok. Mivel ez váltófutás, jegyre! – ordította, én meg ösztönösen hátrahőköltem. Egy kis körben Kinga közelről üvölt az arcomba. Igen, volt már ilyen rémálmom.
    Véget ért a kupaktanács, Korponay odaadta a botot, mi pedig elfoglaltuk a helyünket. Kinga terve szerint úgy lett volna a dolog, hogy én kezdem, rohanok, mint az őrült, átadom Virágnak a botot, ő is rohan, mint az őrült, végül a saroknál átadja Kingának, aki amúgy is őrült, tehát csak rohan. Klassz terv volt, elméletben minden simán ment. Aztán Korponay megfújta a sípot. Onnantól meg minden rosszul sikerült. Elrajtoltam, de Edina sokkal gyorsabb volt nálam, így igazából utána futottam. Befordultam, láttam, hogy Virág ugrálva integet, így sprintelni kezdtem. Már szinte ott voltam, amikor Virág „okééé, megyek” kiáltással rohanni kezdett. Csak éppen nálam hagyta a botot. Kész, rohanhattam tovább, hogy beérjem, mert bot nélkül nehéz váltót futni. Kinga a saroknál a térdére támaszkodva várt, aztán amikor meglátta Virágot, tapsolni kezdett. Majd nem sokkal később meglátott engem is.
     – Renáta, mi a fenét csinálsz? – üvöltötte.
     – Itt a bot! – lihegtem, közben szúró oldalamat fogtam.
     – Mi? Mivan? – rázta a fejét hitetlenül. Virág közben megérkezett mellé.
     – Fuss! – bólintott, aztán lerogyott a fűbe.
     – Mégis hogyan? Virág, annyira sötét vagy, hogy félelmetes! Add már azt ide – rántotta ki a kezemből a botot, mikor odaértem, aztán ész nélkül elrohant. Én lehuppantam Virág mellé a fűbe, hanyatt feküdtem, és azon tanakodtam, kiugrik-e a szívem vagy csak úgy érzem.
     – Mi baja? – kérdezte Virág értetlenül.
     – A bo-tot. Hoz-nod kel-lett vol-na – lihegtem kissé szaggatottan.
     – Ó! Ja! – szomorodott el Virág.

249-250. oldal, Október 12., hétfő (Ciceró, 2010)

julcseee P>!

Futok. A véremben van a futás. Ha futsz, bárki lehetsz. Érzed a tested, kitöltöd a tested, kikapcsolod a gondolataidat és az érzelmeidet. Ha versenyzel, átveszi az irányítást a tested, és te hagyod, mert győzni akarsz. A sebesség megtöri az akaratod, semmissé teszi az ellenállásod, és átlök a célszalagon.

178. oldal

Kapcsolódó szócikkek: futás
TiszlaviczMarcsi I>!

És ősöregek is kocognak. Jó, ők valószínűleg már az életükért futnak.

127. oldal

Kapcsolódó szócikkek: élet · Franz Eberhofer · futás · öregség
Nikolett_Kapocsi P>!

Talán azért futnak maratonokat, tettem hozzá, hogy kipróbálják, milyen lenne valóra váltani a szökésről szőtt ábrándjaikat.

166. oldal

Kapcsolódó szócikkek: futás
Rituga P>!

Ha nagy erőfeszítések árán így is befejezem a futást, az olyan, mintha az utolsó porcikámig teljesen kifacsartak volna, és valami minden mindegy felszabadultság-érzés fog el.

Kapcsolódó szócikkek: futás
2 hozzászólás
Nikolett_Kapocsi P>!

A versenyfutás kivételével talán minden dicsőség csalás és ámítás. Gyanítom, hogy aki lenézi ezt a sportot, csak dühös, amiért nem tud futni.

81. oldal

Kapcsolódó szócikkek: dicsőség · futás
Rituga P>!

Hogy miért a középkorúak sportja igazán az ultrafutás, annak több oka is van: egyrészt hosszú évekbe telik általában eljutni egy futónak az ultratávú versenyekig, másrészt a felkészülés rengeteg időt, energiát, kitartást igényel…….hosszú évek alatt meg kell tanulni eltűrni a monotóniát, a fájdalmakat, meg kell tanulni kezelni a problémákat – azaz fejben is meg kell érni az ultrázáshoz.

44. oldal

Kapcsolódó szócikkek: futás · ultrafutás
Mariella>!

Van valami egyetemes abban, amit a futó érez, mert számára két ősi hajtóerő, a félelem és az öröm egyesül a futásban. Fut, mert fél, és fut, mert boldog. Elfut a nehézségek elől, és fut, hogy töltekezzen.

18. oldal

Christopher McDougall: Futni születtünk Egy rejtőzködő indián törzs, néhány szuperatléta és minden idők legnagyobb ultrafutó versenyének története

Kapcsolódó szócikkek: boldogság · futás · futó