!

futás fogalom

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Homérosz: Íliász
Peter S. Beagle: Az utolsó egyszarvú
Gion Nándor: Latroknak is játszott
Stephen King: Állattemető
John Irving: Garp szerint a világ
Szív Ernő: Összegyűjtött szerelmeim
Rudyard Kipling: A dzsungel könyve
Jeffrey Archer: Párbaj
Csingiz Ajtmatov: A versenyló halála
Nádas Péter: Évkönyv
Rónaszegi Miklós: A gézengúzok a Hortobágyon
Kőszegi Imre: A pesti lány
Kristóf Attila: A dadogó gyilkos
P. D. James: Fehérköpenyes halál
Schirilla György: A legnagyobb hazugság
Tóbiás Áron (szerk.): A kísértethajó utolsó útja
Erich Wustmann: Marbu, a medvebocs
Örkény István: Négyeskönyv
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 3. – Egyedül
Danny Dreyer – Katherine Dreyer: ChiFutás
Schirilla György: Vegetáriánuskönyv
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 6. – Ketten
Bächer Iván: Hatlábú (sőt több)
Murakami Haruki: Miről beszélek, amikor futásról beszélek?
Christopher McDougall: Futni születtünk
Dániel András: Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém)
Joël Dicker: Az igazság a Harry Quebert-ügyben
David Levithan: Nap nap után
Caroline Kepnes: Te
Jussi Adler-Olsen: Határtalanul
Sam Murphy: Futásról nőknek
Kósa Csaba: Irgalmatlanul
Scott Jurek – Steve Friedman: Futni, enni, élni
Molnár Krisztina Rita: A víz ösvénye
Lubics Szilvia: Másfél nap az élet
Sri Chinmoy: A külső futás és a belső futás
Neszlár Sándor: Egy ács nevelt fiának lenni

Idézetek

>!
BZsofi +SP

Aki hozzákezd a futáshoz, azt megragadja a futás vágya. Mint a forgószél, mint az örvény, mint a szédület ragadja magával tovább. Beleszeret a futásba.

Nadír

Kapcsolódó szócikkek: futás
1 hozzászólás
>!
mrsp

Akárki is mondta, hogy a reggeli futás energiát ad az embernek, biztos, hogy nem volt mindennapos munkája, ahol a vásárlókkal kellett foglalkoznia.

180. oldal, 20. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: futás
>!
regulat 

A sportember fut, a civil szalad.

179. oldal

Kapcsolódó szócikkek: futás · sport
>!
regulat 

Úgy értem le az Erzsébet-hídig, hogy csak egy futó bolonddal találkoztam, vannak ilyenek, akik téli estéken elhagyott helyen rohangásznak jumbósapkában és anorákban. Pedig nem kellene futni ahhoz, hogy fogyjon az ember; mire ennek a két ügynek a végére jártam, leadtam három kilót.

53. oldal

Kapcsolódó szócikkek: futás
>!
Szávitrí SP

FUTÁS

Kicsibácsi testedzés céljából néhanapján futni megy, s ilyenkor mindig vele tart képzeletbeli barátja, Láthatatlan Lusta Lajos. Együtt trappolnak szuszogva a szélfútta bicikliúton, de mivel kettejük közül csak Kicsibácsi látszik, a kutyák mindig őt ugatják meg, Láthatatlan Lusta Lajost soha. Meg persze az emberek is csak Kicsibácsinak integetnek oda, mondván: – Futkorászunk, Kicsibácsi? Fogy a pocak? Amikor Kicsibácsi fáradni kezd, rendszeresen azzal biztatja magát, hogy Láthatatlan Lusta Lajos egészen biztos, hogy sokkal fáradtabb, mint ő. Ettől erőre kap, és belehúz, hogy ráverjen még néhány métert szegény Lajosra. Olykor még hátra is pillant, mintha azt nézné, milyen messzire hagyta le. A végén aztán persze mindig bevárja, s együtt sétálnak, két sportember, hazafelé.

37. oldal (Pagony, 2013)

Kapcsolódó szócikkek: futás
>!
dokijano

Utálok futni. Mióta nem járok focizni sajnos, tehát évek óta, nem futok soha sehova. Az a kiérlelt álláspontom, hogy futni a gyerekek és az idióták dolga. A meglett ember nem fut soha sehova, mert tudja, hogy úgyis odaér mindig mindenhova. Mert mindennek eljön az ideje, mert mindenre sor kerül. Nemcsak szégyen a futás, de haszontalan is.

Kapcsolódó szócikkek: futás
12 hozzászólás
Hirdetés
>!
Carmilla

    Ahogy emelgeti, meg-megsimogatja a medáliákat, bepárásodik a szeme:
     – Szép volt állni az emelvényen… Kár, hogy vége…
     – Futhatnál még! Fiatal vagy!
     – Nem, a futáshoz már idős vagyok! Kiestem az edzésekből. Nem is tudnék hol futni. Ahhoz sportkör kellene. Ez egy másik verseny, amin részt veszek.
     – Verseny?
     – Hosszú távú… Utolérni azokat, akik máshogy nőttek fel. Családban. Szakma, diploma, jó állás… ez a célom.

149-150. oldal (Hungarovox, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: futás
>!
Galóca

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

    Korponay tanárnő kedves feladatot szánt ma nekünk, váltófutás. Óriási. A fiúk az udvaron fociztak, természetesen mindenfajta erőlködés nélkül, mi meg kimentünk a suli elé. Iskolakörök. Hogy ez hogy fog fájni holnap. Na mindegy. Mivel az egyik a-s lány fel volt mentve, hatan maradtunk. A-sok, b-sek külön csapatban.
     – Jó, gyertek ide! – mutogatott Kinga türelmetlenül, majd mikor Virággal odavánszorogtunk, Kinga átölelt minket, lehajolt, és kis kört alkotva tanácskoztunk.
     – Most amerikai focit játszunk? – pislogott Virág, én meg elnevettem magam.
     – Virág, szörnyen sötét vagy! – suttogta idegesen Kinga. – Ez megbeszélés. Na! Én vagyok a leggyorsabb futó, én maradok utoljára, hogy behozzam a lemaradásotokat!
     – Jó, mi mit csináljunk? – kérdeztem.
     – Talán fussatok. Mivel ez váltófutás, jegyre! – ordította, én meg ösztönösen hátrahőköltem. Egy kis körben Kinga közelről üvölt az arcomba. Igen, volt már ilyen rémálmom.
    Véget ért a kupaktanács, Korponay odaadta a botot, mi pedig elfoglaltuk a helyünket. Kinga terve szerint úgy lett volna a dolog, hogy én kezdem, rohanok, mint az őrült, átadom Virágnak a botot, ő is rohan, mint az őrült, végül a saroknál átadja Kingának, aki amúgy is őrült, tehát csak rohan. Klassz terv volt, elméletben minden simán ment. Aztán Korponay megfújta a sípot. Onnantól meg minden rosszul sikerült. Elrajtoltam, de Edina sokkal gyorsabb volt nálam, így igazából utána futottam. Befordultam, láttam, hogy Virág ugrálva integet, így sprintelni kezdtem. Már szinte ott voltam, amikor Virág „okééé, megyek” kiáltással rohanni kezdett. Csak éppen nálam hagyta a botot. Kész, rohanhattam tovább, hogy beérjem, mert bot nélkül nehéz váltót futni. Kinga a saroknál a térdére támaszkodva várt, aztán amikor meglátta Virágot, tapsolni kezdett. Majd nem sokkal később meglátott engem is.
     – Renáta, mi a fenét csinálsz? – üvöltötte.
     – Itt a bot! – lihegtem, közben szúró oldalamat fogtam.
     – Mi? Mivan? – rázta a fejét hitetlenül. Virág közben megérkezett mellé.
     – Fuss! – bólintott, aztán lerogyott a fűbe.
     – Mégis hogyan? Virág, annyira sötét vagy, hogy félelmetes! Add már azt ide – rántotta ki a kezemből a botot, mikor odaértem, aztán ész nélkül elrohant. Én lehuppantam Virág mellé a fűbe, hanyatt feküdtem, és azon tanakodtam, kiugrik-e a szívem vagy csak úgy érzem.
     – Mi baja? – kérdezte Virág értetlenül.
     – A bo-tot. Hoz-nod kel-lett vol-na – lihegtem kissé szaggatottan.
     – Ó! Ja! – szomorodott el Virág.

249-250. oldal, Október 12., hétfő (Ciceró, 2010)

>!
horsegirl

Kinga terve szerint úgy lett volna a dolog, hogy én kezdem, rohanok, mint az őrült, átadom Virágnak a botot, ő is rohan, mint az őrült, végül a saroknál átadja Kingának, aki amúgy is őrült, tehát csak rohan.

249. oldal, Október 12., hétfő (Ciceró, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: Bencze Virág (Emó) · futás · Rentai Renáta · Szatmáry Kinga
5 hozzászólás
>!
H_Andi

     – (…) Mi közöm nekem az egészhez? – tértem a lényegre.
     – Ha már így kérdezed. Felsorakoztatnám az érveimet. Először is, kell egy edzőtárs, akinél jobb vagyok, hogy gyakorolhassam a „lehagyás” örömét.

237. oldal, Március 6., vasárnap (Ciceró, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: futás · Rentai Renáta · Szatmáry Kinga